Hosszabb nyarak, rövidebb telek várnak ránk

2021. 04. 16.
Forrás: MTI
Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt – derül ki egy új kutatásból.

A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszakeltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológiai rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a költöző madarak számának csökkenésén, vagy éppen új, inváziós fajok - köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok - megjelenésén keresztül is tapasztalható – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

Magyarországon 1971 és 1980 között átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben a 2011-2019 közötti évek átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb.

Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette.

A tél esetében - amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt - egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.

A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.

A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.

Mint írják, nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Ez a változás elsősorban a globális felmelegedés miatt van, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet – figyelmeztetnek.

Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek.
A cikk szerint az évszakok ilyen mértékű és gyors megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amelyet megszoktunk és természetesnek veszünk. A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.

Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, ám érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés.

Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket.

Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken.

Fél évig is tarthat a nyár az északi féltekén

Fél évig is tarthat a nyár az északi féltekén

Közel hat hónapra nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére, pedig ezek a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre is.
Veszélyben a világ legnagyobb tava

Veszélyben a világ legnagyobb tava

A klímaváltozás miatt az óceánok szintje egyre emelkedik, a tavak és a belföldi tengerek esetében viszont sokszor éppen ellentétes folyamat zajlik.
Meghatározták a Mars belső szerkezetét

Meghatározták a Mars belső szerkezetét

Idén annyi új dolog történt már a Mars körül, hogy szinte el is felejtettük, hogy az InSight szonda is ott dolgozik.
Amit a szürkehályog-műtétről tudni érdemes

Amit a szürkehályog-műtétről tudni érdemes

Gyógyszerrel és különféle kezelésekkel sem tudjuk visszafordítani a szemlencse elhomályosodásával járó szembetegséget. A szürkehályog csak és kizárólag műtéttel gyógyítható.