Drámaian csökken a tengeri állatok száma - nem eszünk több halat?

2010. 12. 05.
Címkék: Környezetvédelem  Húsok 
Szerző: Szimpatika/MTI
65 millió éve a legnagyobb változás zajlik a tengerek és óceánok vizeiben: az éghajlatváltozás számlájára írt savasodás az ENSZ szerint a halászatot is fenyegeti.
A legnagyobb veszélybe a kagylók, a garnélafélék, a rákok és a homárok kerülhetnek, mert egyre nehezebben tudják felépíteni páncéljukat - derült ki a mexikói Cancúnban zajló Klímaváltozási Konferencia idején ismertetett tanulmányból, amely szerint a számos halfaj bölcsőjének tekintett korallzátonyok is fenyegetve vannak.

"A tengerek savasodása újabb figyelmeztető jel a világszerte tapasztalható egészségügyi kockázatokat illetően, mindennek oka pedig az üvegházhatást okozó gázok elszabadult kibocsátása" - közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Achim Steiner, a szervezet vezetője szerint az még nem világos, hogy a tengervíz savasodása pontosan milyen súllyal bír a tengeri környezetre és táplálékláncra ható veszélytényezők között. Az UNEP tanulmánykötetéből viszont kiderül: a savasodás - amely annak következménye, hogy a víz "felszippantja" a légkörben lévő üvegházgázokat - súlyosbítja az élelmiszer-biztonságot érintő kockázatokat, amelyek a halászat túlzott mértékéből és a szennyeződésből adódnak. "A változások üteme az, ami igazán okot ad az aggodalomra" - mondta Carol Turley, az óceánok savasodását kutató brit program munkatársa.

A kutató arról is beszélt, hogy véleményük szerint a tengeri környezetben az utóbbi 65 millió évben - vagyis a dinoszauruszok kihalása óta - nem történt hasonló léptékű változás. A tengerek a légkörbe kerülő szén-dioxid 25 százalékát nyelik el, majd szénsavvá alakítják. A vizek lúgostól a savasig terjedő pH-értéke az ipari forradalom óta 30 százalékkal esett a savas értékek irányában.

"A változás a kereskedelmi célokból árult hal-, kagyló- és rákfajtákat is súlyosan érinti, márpedig világszerte hozzávetőleg egymilliárd ember elsődleges fehérjeforrása a hal" - mutatott rá Joseph Alcamo, az UNEP vezető tudósa.
A savasodásról bebizonyosodott, hogy más hatásai is vannak - például megzavarja a bohóchal észlelőképességét, így megnehezíti számára, hogy elkerülje a ragadozókat.