Ezentúl a Nap fényéért is fizetnünk kell

2010. 12. 16.
Szerző: D.K.
Eddig senkinek sem jutott az eszébe, hogy a Napra tulajdonjogot jegyeztessen be. Egészen ez év november 24-ig. Ekkor azonban egy 49 éves spanyol asszony gondolt egy merészet...
Eddig senkinek sem jutott az eszébe, hogy a Napra tulajdonjogot jegyeztessen be. Egészen ez év november huszonnegyedikéig. Ekkor azonban egy 49 éves spanyol asszony gondolt egy merészet, és elballagott galíciai lakóhelye, Salvaterra de Miño városának közjegyzőjéhez, és bejegyeztette birtokaként a Napot. Ezentúl tehát az égitest hivatalosan az ő tulajdonát képezi.

Ő dönti el, energiájából kinek ad, és mennyiért. Hogy ez vicc? Bizony nem az. Angeles Duran újságíróknak elmondta: az ötlet akkor fogant meg benne, amikor egy amerikai férfiról olvasott, aki a Hold és a Naprendszer legtöbb bolygójának tulajdonosaként regisztráltatta magát.

Ilyen nincs, mondhatnánk. Biztosan létezik valamiféle törvény, egyezség, mely kizárja, hogy bárki égitesteket eltulajdonítson. S részben igazunk is lenne, hiszen valóban létezik egy nemzetközi egyezmény, amelynek aláíró országai kijelentik, hogy egyetlen állam sem tarthat igényt tulajdonaként bolygóra és csillagra. Angeles Duran azonban nem egy állam! Ő egy magánszemély, rá nem vonatkozik az aláírt szerződés. Utánanézett. „Ismerem a törvényt, és nem vagyok bolond" – nyilatkozta.

Majd hozzátette: „bárki megtehette volna, csak éppen nekem jutott először eszembe." Persze az újságírók azonnal utánanéztek, hogy igazat beszél-e a hölgy, létezik-e a valóságban is ilyen dokumentum. Nos, létezik. A közjegyzői letét szerint Duran a tulajdonosa a G2 színképosztályba tartozó csillagnak, a Napnak, a Naprendszer központjának, amelynek átlagos távolsága a Földtől 149 millió kilométer. A spanyol hölgy persze nem csupán tréfálkozik, hanem pénzt kíván beszedni mindenkitől, aki valamilyen módon használja a Napot. Például napenergiával fűt vagy áramot termel. A bevétel felét a spanyol kormánynak, 20 százalékát a nyugdíjbiztosítónak kívánja adni. További tíz-tíz százalékot szán kutatások, valamint az éhezés elleni küzdelem céljaira, a maradék tíz százalékot pedig megtartja magának.