S a tenger elborít majd, mindent, újra

2011. 05. 14.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szimpatika
Az utóbbi hat év a legmelegebb időszak volt az arktiszi megfigyelések 1880 óta rögzített történetében, és ez alapján tudósok úgy vélik, hogy a korábban jósoltnál nagyobb mértékben, akár 1,6 méterrel is emelkedhet a tengerszint 2100-ra.
Ilyen léptékű változás fenyegetné London és Sanghajt, Banglades és Florida partjait, a csendes-óceáni szigeteket. A nyolc államot tömörítő Arktiszi Tanács által támogatott, oslói székhelyű Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) szerint a világ tengereinek szintje 0,9 és 1,6 méter között emelkedhet az évszázad végére.

Ehhez nagy mértékben hozzájárul az Északi-sark gleccsereinek és a sarki jégnek az olvadása, valamint a grönlandi jégtakaró fogyatkozása. Az emelkedés jósolt mértékét 1990-es szintekből számították a szakemberek. A felsorolt elemek olvadása 2003 és 2008 közötti megfigyelések szerint több mint 40 százalékban vette ki részét a tengerszint évenkénti 3-3,1 milliméteres emelkedéséből – húzták alá jelentésükben a tudósok. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottsága (IPCC) legutóbbi – 2007-es – átfogó jelentésében még azt vetítette előre, hogy a világ tengerei 18 és 59 centiméter közötti léptékben emelkedhetnek 2100-ra. Akkor azonban nem vették számításba egy felgyorsuló sarkvidéki olvadás lehetőségét.
"Aggasztó, hogy a legfrissebb eredmények sokkal magasabb tengerszintet jövendölnek, mint amit eddig vártunk" – jegyezte meg Connie Hedegaard, az Európai Bizottság éghajlatváltozás kérdéseiért felelős biztosa. Az AMAP tanulmányának elkészítésében több száz szakértő vett részt. A szervezet szerint voltak jelei annak, hogy az olvadás felgyorsult. Az összefoglalóból kiderül, hogy a Jeges-tenger nyaranta már 30–40 év múlva – az IPCC által megjelöltnél korábban – teljesen jégmentes lehet. A kutatók szerint bizonyíték van arra, hogy az arktiszi krioszféra – az ott található nagy tömegű hó és jégtakaró – két eleme, azaz a hó és a jég kölcsönhatásba lép az éghajlati rendszerrel, miáltal felgyorsul az olvadás. Az Arktiszi Tanács – az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland - külügyminiszterei május 12-én találkoznak Grönlandon. Az Északi-sarkvidéken a világátlagnál kétszer nagyobb az olvadás mértéke. A hőmérséklet 2080-ra 3 fokkal lehet magasabb ősszel, és 7-tel télen – mutattak rá a szakemberek.

mti
Hosszabb nyarak, rövidebb telek várnak ránk

Hosszabb nyarak, rövidebb telek várnak ránk

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt.
Bőrbetegségtől szenvednek a delfinek a klímaváltozás miatt

Bőrbetegségtől szenvednek a delfinek a klímaváltozás miatt

Az éghajlati átalakulás közvetlen módon is veszélyezteti a tengeri állatokat.
A legfinomabb vasforrásunk

A legfinomabb vasforrásunk

A bazsalikom az egyik legkedveltebb fűszer, amely rengeteg jótékony hatású vegyi elemet tartalmaz. A „zöldségek királyaként” is emlegetik, sok ázsiai országban pedig szent növénynek számít.
Mégis hasznosak a poloskák?

Mégis hasznosak a poloskák?

Kicsik, idegesítőek és büdösek a mindenki által ismert poloskák, amelyek időről-időre nemcsak az otthonainkban képesek felbukkanni, hanem gyakran a legkülönbözőbb tevékenységeinkben is kellemetlenséget okoznak számunkra.