#KORONAVÍRUS

Szigorodtak a karantén szabályai

Zágrábban minden harmadik Covid-teszt pozitív lett

Új szabályok: az éttermekben is viselni kell a maszkot

Te mikor veszítetted el?

2011. 06. 17.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Címkék: Szüzesség  Szexualitás 
Habár jóval nyitottabban állunk ma már a szexuális élet és magatartás kérdéseihez, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a szüzesség elvesztése ugyanúgy mérföldkő mindenki életében, mint bármikor korábban, és amikor megkezdi, sajnos a fiatalok jelentős része ma sem tud többet a nemi életről, mint a korábbi generációk képviselői. Bede Zsuzsanna szexuál-pszichológussal beszélgettünk az első alkalomról.

Úgymond felvilágosult korban élünk, a szexualitás kérdése nem tabu, gyakran a legnyíltabban kezelik ezt a kérdést úgy a hétköznapokban, mint a médiában, a szüzesség elvesztése azonban ugyanolyan mitikus és kardinális pont mindenki életében, mint azelőtt. Hogy lehet ez?

Ugyanazért kardinális kérdés, amiért az is, hogy ki mikor iszik először alkoholt vagy ki mikor gyújt rá először egy cigarettára, csak éppen sokkal-sokkal fontosabb: mert a felnőtt élet kezdetét jelenti. Ami a tabu-nem tabu témát illeti, attól, hogy manapság tényleg „dől” a szex mindenhonnan, az emberek magánéletében, illetve családon belül most is általános a prüdéria, a szemérem. A kamaszoknál nyilván a szüzesség elvesztése, tehát az első nemi aktus előtt is előfordulnak meghatározó pontok a másik nemhez való viszonyban – így az első csók, netán amikor a fiú a moziban átöleli a lányt és hozzáér a melléhez – , de a legelső közösülés mindenképpen mérföldkő. Méghozzá a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a lányoknak, hanem a fiúknak is, nekik legfeljebb kevésbé rizikós a dolog. Az első szeretkezés egy nagyon izgalmas állomás az ember életében, amit soha nem felejt el, és jó eséllyel meghatározó élmény is marad. Éppen emiatt fontos, hogy meglegyen hozzá a megfelelő lelki és fizikai érettség, mert ha a partnerek csak kíváncsiságból vannak együtt, nagyobb a kockázat is.

Feltételezem, most elsősorban a lányokra gondol.

Igen. Különösen a lányoknál jellemző, hogy divatból, netán gyengeségből, kíváncsiságból belemennek valamibe, amit igazából nem is akarnak: nem akarnak lemaradni a barátnőktől, nem akarják elveszíteni a fiújukat, satöbbi. Emiatt esetleg maradandó gátlások alakulhatnak ki bennük. Gyakran a partner sem elég tapasztalt ahhoz, hogy biztosítsa a megfelelő együttlétet, a kellemes körülményeket. A felelősség kérdése tehát nem kerülhető meg. Egészen biztos, hogy egy 12-13 éves ember még nem érett a szexre, és nem is fogja azt az élményt kapni a szeretkezéstől, amit pár évvel később már megkaphatna. Másrészt azt se felejtsük el, hogy a fiúknak már csak a biológia törvényszerűségei miatt is „egyszerűbb” dolguk van ezen a téren, mint a lányoknak. A nők a menstruációval kezdenek ivaréretté válni, ami nem kellemes dolog, a férfiak pedig a magömléssel, ami ugye orgazmussal jár. Ha először ágyba kerülnek, a fiúknál kisebb a rizikója, hogy nem fog sikerülni a dolog – legfeljebb gyors lesz. A lányoknál ezzel szemben fiatal korban még jobb esetről beszélünk, ha az első szexuális élmény semmilyen, nem pedig fájdalmas.


Vagyis a mai fiatalok korábban kezdik a szexuális életet, mint a megelőző nemzedékek, de ettől még nem érettebbek rá?

Pontosan erről van szó. Egy kamasz kíváncsi, főleg, ha tapasztalatlan, a tapasztalatot pedig megpróbálja más utakon pótolni, ami nem mindig vezet jó eredményhez. A felvilágosítás manapság sem alaposabb, mint régen volt, és persze az sem mindegy, milyen egyéb csatornákon találkoznak a fiatalok a szexualitással: internet, video, pornó, egymás elbeszélései… Ez a kíváncsiság, tapasztalatlanság vezet ahhoz, amit az imént elmondtam. Nem éri meg.

Mennyire hathat ki hosszabb távra, ha az első aktus nem sikerül jól?

Nem jellemző, hogy emiatt valakinek végérvényesen tönkremegy a szexuális élete, de kétségtelenül okozhat gátlásokat a rosszul sikerült első együttlét. Ez is inkább a nőknél fordulhat elő. A negatív élmény feldolgozásánál sokat számít, hogy ki mennyire képes elhelyezni a történteket magában, mennyire azonosítja a rossz élményt a konkrét szituációval vagy összességében nézve magával a szexualitással. A rossz tapasztalatok aztán később maguktól is oldódnak, de sokat segíthet egy stabil kapcsolat is kiegyensúlyozott szexuális élettel. Azt ugyanis muszáj hangsúlyozni, hogy a szüzesség elvesztése az esetek jelentős számában nem ilyen viszonyban történik, hanem valami korai, pár hetes, felszínesebb együttjárás során, netán buliban, teljesen alkalmi jelleggel. Sokan utólag meg is bánják a dolgot. Gyakran egy-egy ilyen korai első szeretkezés után évekig nem jön következő, amikor pedig igen, az már természetesen teljesen másmilyen lesz. Vagyis a szüzesség elvesztése az esetek többségében nem azonos a szexuális élet kezdetével.

Mikor vesztik el a szüzességüket a mai fiatalok?

Átlagosan 16-16 és fél éves korban, de ez nyilván csak egy középérték, van, aki 12 évesen, más meg még 22 évesen is szűz.

Mennyivel esik ez korábbra, mint mondjuk az egy évtizeddel ezelőtti tinédzsereknél?

Körülbelül egy évvel esik korábbra, mint a tíz évvel ezelőtti nemzedéknél. Ebben az életkorban ez ugyanakkor már teljesen normális, egészséges dolog. Amikor azonban 13 éves lányoktól kapok levelet, csakis azt tudom tanácsolni nekik, hogy ne így kezdjék meg a szexuális életet. Az örömszerzésnek más módjai is léteznek.

Kik kezdik előbb a szexet, a lányok vagy a fiúk?

Azt hiszem, ma már nincs igazán jelentős eltérés a két nem között ezen a téren.

Gyakran beszélnek arról, ha valaki túl korán ismerkedik meg a szexualitással, azokról azonban sokkal kevesebb szó esik, akik későn vesztik el a szüzességüket. Márpedig sokkal többen vannak, mint azt a többség gondolná…

A probléma valóban létezik. Régen a szüzességet őrizték, szégyen volt, ha valaki úgymond idő előtt elvesztette, egy idő óta azonban pont az számít szégyellnivalónak, amennyiben az ember még mindig szűz egy bizonyos korban. A jelenség mégis gyakori. Sok tényező vezethet el idáig: vannak, akik nagyon gátlásosak, nem tartják magukat szépnek, vonzónak, emiatt nem mernek ismerkedni, mások egyszerűen csak belevetik magukat a tanulmányaikba: gimnázium, egyetem, aztán hirtelen azon veszik észre magukat, hogy ott állnak felnőtt fejjel mindenféle szexuális tapasztalat nélkül. Megint másoknál vallási okokra vezethető vissza a késői kezdet. Szerencsére jóval ritkább, ha valaki valamilyen traumatikus élmény hatására fél vagy irtózik a szextől. Ami a lényeget illeti: nyilván csak tovább nehezíti a helyzetet és további belső feszültségeket szül, ha az ember azt látja, hogy miközben körülötte már mindenki más szexuális életet él, ő még mindig nem. Emiatt borzalmas gátlások alakulnak ki, amik csak még nehezebbé teszik a nagy élmény megtörténtét.

 

forrás: www.mypin.hu

Túl későn vagy túl korán? - A szüzesség elvesztése

Túl későn vagy túl korán? - A szüzesség elvesztése

Habár jóval nyitottabban állunk ma már a szexuális élet és magatartás kérdéseihez, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a szüzesség elvesztése ugyanúgy mérföldkő mindenki életében, mint bármikor korábban, és amikor megkezdi, sajnos a fiatalok jelentős része ma sem tud többet a nemi életről, mint a korábbi generációk képviselői. Bede Zsuzsanna szexuál-pszichológussal beszélgettünk az első alkalomról.
A fiatalok egyre korábban veszítik el a szüzességüket

A fiatalok egyre korábban veszítik el a szüzességüket

Egy Angliában végzett kutatás szexuális kérdésekre keresett választ. A kutatásból többek között az is kiderült, hogy a férfiaknak kétszer annyi szexuális partnerük van életük során, mint a nőknek.
Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

A fejfájást – legyen az időnként megjelenő vagy tartós – sokszor fogjuk a változékony időre. Azonban a tarkó- és halántéktáji fejfájás akár valamilyen egészségügyi problémára is utalhat, de könnyen lehet, hogy a fájdalom hátterében a kontaktlencse viselése áll.
Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

1991-ben jött létre a Magyar Hospice Alapítvány Polcz Alaine vezetésével, aki a tanatológia, vagyis a pszichológia halállal és gyásszal foglalkozó területének hazai úttörője volt, így a hospice-rendszer felépítését ő dolgozta ki, míg dr Muszbek Katalin az orvosi vonalat erősítette.