#KORONAVÍRUS

Szigorodtak a karantén szabályai

Zágrábban minden harmadik Covid-teszt pozitív lett

Új szabályok: az éttermekben is viselni kell a maszkot

Hogyan lett a kopogós kiscipőből tűsarkú

2012. 08. 05.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Címkék: Anyaszemmel  Napló 
Szerző: Szonda Györgyi
Bori lányunk befejezte általános iskolai tanulmányait! Nem akarok közhelyekkel élni, de tényleg hihetetlen, nem lehetett nyolc éve, hogy két fonott copfjával, kis kék kötényruhában megfogta Eta néni kezét, és bár én az angol felvételire vittem, ő bedumálta magát a németes első osztályba. Tündéri volt, cserfes, imádta a sulit, mi pedig nagyon büszkék voltunk rá.

Most még büszkébben álltam a folyosón, néztem a lányomat, aki már nem tündéri, hanem gyönyörű, nem cserfes, hanem nagyszájú és szemtelen, a sulit most már inkább a barátok miatt szereti annyira, és próbáltam benne megtalálni azt a hatévest, akit annak idején bekísértem ide.


Valamikor az elmúlt két év során történt, hogy felnőtt, szép lassan egyre rövidebb lett a szoknya, egyre csajosabb a megjelenés, egyre magasabb a cipősarok, egyszer csak sminkszerek és több tucat ékszer lepte el a fürdőszobát, egyre többször fordult elő, hogy duzzogva bevonult a szobájába, mert mi nem értjük meg őt. Szegénykém, az elmúlt fél évben tényleg érezhetett ilyet, pedig nem őt nem értettük meg, hanem az utolsó félév iskolai történéseit, kezdve a felvételi őrület utáni lébecolással, amikor már nincs tétje a jegyeknek, és bizony egyáltalán nem tanulnak a diákok, amire a tanárok vagy kiborulnak, vagy reménytelennek kikiáltva, nem tanítanak semmit.
Szerencsére Bori nem hagyta el magát annyira, nem rontott a félévi bizonyítványhoz képest, bár ebben nyilván közrejátszott, hogy felvették az áhított gimnáziumba, ahol beiratkozáskor megnézik az év végi jegyeket is. Azután egy kicsit túlzásnak éreztem a kiadásokat is, amelyek a nyolcadikos léttel járnak. Emlékeim szerint nekünk csak a középiskolai ballagáskor kellett tablóra, bankettre, ruhára költeni, de manapság ezek természetesek általános iskolában is. Persze itt nem szalagavató volt, de iskolai bál igen, ahol kölcsönzött ruhában keringőztek a lányok, és a kedvezményes bérleti díj sem kicsi.
Hiába szedett az osztályfőnök szeptember óta havi kétezer forintot, nem fedezte a gyerekenkénti összeg a kiadásokat, csak az osztálykirándulás költségeit, így külön kellett pénz vinni osztályfotózásra, tablófotózásra (ahol kötelező volt csomagban rendelni legalább háromezer-ötszáz forintért fényképet). Plusz kiadás volt a bankettvacsora, a tanárok ajándékai, a virágok, és akkor arról nem is beszélek, hogy mennyibe kerül egy tizennégy éves lányt felöltöztetni, fodrászolni a nagy napra. Meg kell mondanom, sajnálom, hogy manapság nincs egyenruha vagy matrózblúz, mert megspóroltunk volna egy csomó pénzt és néhány óra „idegbajt”, és abban is az én lányom lett volna a legcsinosabb, mellesleg ahhoz is felvehette volna az első igazi tűsarkú cipőjét...

Megint szülünk

Megint szülünk

Nagyon türelmetlen vagyok. Bár csak huszadika körülre várjuk a „legkisebb” érkezését, siettetném, ha lehetne… Be is vetek mindenféle hagyományos és újkeletű praktikát, a málnalevél teától a homeopátiás golyókig.
Szabadságon?

Szabadságon?

36 fok árnyékban, szellő sem rezdül, na ilyenkor képtelenség a tetőtéri lakásban megmaradni, főleg öt gyerekkel... De mit csináljunk, ha lejárt a balatoni két hét, és muszáj egy jó pár napot a városban tölteni, hiszen Apa dolgozik, Anya ügyintéz.
Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

A fejfájást – legyen az időnként megjelenő vagy tartós – sokszor fogjuk a változékony időre. Azonban a tarkó- és halántéktáji fejfájás akár valamilyen egészségügyi problémára is utalhat, de könnyen lehet, hogy a fájdalom hátterében a kontaktlencse viselése áll.
Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

1991-ben jött létre a Magyar Hospice Alapítvány Polcz Alaine vezetésével, aki a tanatológia, vagyis a pszichológia halállal és gyásszal foglalkozó területének hazai úttörője volt, így a hospice-rendszer felépítését ő dolgozta ki, míg dr Muszbek Katalin az orvosi vonalat erősítette.