Hasznos tudnivalók a gyógyszerallergiáról

2009. 03. 26.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Maul Ágnes
Gyógyszert természetesen azért szedünk, hogy meggyógyuljunk, de előfordulhat, hogy az orvosság hatá-sára még rosszabbul leszünk, mint előtte, vagy olyan kellemetlen tüneteket észlelünk magunkon, amik semmiképp sem sorolhatók a gyógyulás folyamatába.
Miből tudhatjuk, hogy érzékenyek vagyunk egy gyógyszerre? Mi a gyógyszerallergia és hogyan alakul ki? Kérdéseinkre Rábainé M. Katalin gyógyszerhatástani szakgyógyszerész válaszolt.


Mi a különbség a gyógyszerallergia és a mellékhatás között?

A gyógyszerallergia a mellékhatások egyik fajtája. Minden olyan hatást mellékhatásnak nevezünk, ami nem a mi általunk kívánt hatás. Ha a gyulladáscsökkentő használata egy betegnél gyomorfekélyt okoz, az mellékhatás, de nem allergia, mert nem immunológiai hátterű a mellékhatás. A gyógyszerallergia során mindig egy immun-reakció indul el a szervezetben. Az immunrendszer testidegennek érzi a gyógyszert, és túlzottan reagál rá.

Mik ezek a reakciók? Mikor kezdjünk el gyanakodni, hogy gyógyszerallergiánk van?

A gyógyszerallergiának különböző típusai vannak. Van késői típusú, amikor a beteg már több napja szed egy gyógyszert, mire jelentkeznek rajta a tünetek, például bőrkiütések. A gyógyszerallergia okozta bőrkiütéseknek nagyon jellemző a kinézetük, kokárda, vagy körkörös céltábla alakúak például. Ezeket a bőrgyógyászok köny-nyen felismerik. A reakciók terén a másik véglet, az azonnali, nagyon erős és roppant veszélyes reakció, az anafilaxiás sokk. Ez hirtelen vérnyomáseséssel, gégeödémával, csalánkiütéssel jár. Nagyon gyors, akár halálos is lehet, de ez szerencsére roppant ritka. Szintén ritka, de létezik allergiás eredetű gyógyszerláz is. Ha például valaki lázas beteg volt, és az antibiotikumtól szépen lement a láza, viszont pár nap múlva újra lázas lesz, akkor gyanakodni lehet, hogy nem erről van-e szó. Persze ilyenkor is orvos segítségével meg kell róla győződni, hogy nem egy felülfertőződés okozta-e az ismételt lázat. Az allergiát okozó gyógyszer károsíthatja a vér különböző alakos elemeit is. Ezt kiválthatják például bizonyos gyulladáscsökkentők, de ilyen allergiás reakció a skizofré-nia egyik típusának kezelésére szánt klozapin által kiváltott súlyos fehérvérsejtszám csökkenés is. A vörösvér-testeket károsíthatja a ma már ritkán használt vérnyomáscsökkentőkben lévő hatóanyag, a metil-dopa. A szív-ritmuszavarok kezelésére használt kinidin miatt érheti károsodás a véralvadásban szerepet játszó vérlemezkéket is, ennek jele a piros, bevérzéses jellegű foltok megjelenése a bőrön.


Mi a teendő, ha magunkon vagy máson észleljük a gyógyszerallergia valamely tüneteit?


Ez függ attól, hogy milyen tünetről van szó. Anafilaxiás sokk esetén mindenképp hívni kell a mentőt! Ha van otthon akut hörgőtágító, amit asztmásoknak szoktak felírni, használhatjuk, mert segíthet, itathatunk a beteggel kalcium tartalmú oldatot, pezsgőtablettát, de nagyon heves reakciók esetén ez nem elég. Ilyenkor az adrenalin és származékai hatnak, melyeket csak orvos adhat be, ezért nagyon lényeges, hogy a lehető leggyorsabban or-voshoz kerüljön az illető. Amúgy ha gyanakszunk, hogy egy gyógyszer okozta a panaszainkat, szólni kell az orvosnak, aki azt felírta. Ha tényleg allergiáról van szó, a gyógyszer elhagyása után ezek a tünetek gyorsan megszűnnek, az orvos pedig valamilyen más alternatívát talál ki eredeti betegségünk kezelésére. Az allergiát súlyosabb esetekben glükokortikoid típusú szteroidokkal, enyhébb tünetek esetén antihisztaminokkal kezelik. Ha csak enyhe viszke-tő kiütéseink vannak, lehet, hogy hűsítő, mentolos hintőpor használata is elég. Valamint az orvosok azt is szok-ták tanácsolni, hogy fehérjeszegény diétát tartson a beteg, az is gyorsíthatja az allergia okozta tünetek elmúlá-sát.

Mikor és hogyan alakulhat ki a gyógyszerallergia? Születésünkkor már eldől, hogy mire leszünk érzékenyek?

Az allergiában az a rossz, hogy bármikor, felnőtt korban is kialakulhat. Viszont sosem múlik el. Ha egyszer valaki valamire allergiás, úgy is marad élete végéig. És a másik nagyon fontos dolog, hogy az allergia nem dózisfüggő, vagyis, aki allergiás egy gyógyszerre, bármilyen kis adagban is találkozik ezzel az anyaggal, az aller-giás tünetek jelentkezni fognak nála.

Fontos!

Amennyiben mi magunk, vagy hozzátartozónk kórházi kezelésre szorul, mindenképp tudassuk a kezelőorvossal, ha van tudomásunk valamilyen gyógyszerallergiáról. Az allergiát kiváltó gyógyszerek nevét célszerű fel-jegyezni egy olyan papírra, kártyára, ami mindig nálunk van. Hasznos lehet baleset esetén, vagy ha például külföldön szorulunk orvosi ellátásra.
Az allergia rögtön jelentkezik, amint valaki életében először találkozik az allergiát kiváltó anyaggal?

Nem, az első találkozáskor még sosem háborog az immunrendszerünk. Egy gyógyszer csak akkor válthat ki allergiás reakciót, ha szervezetünk, már minimum másodszor találkozott vele, vagyis már szenzibilizálódott, kiérzékenyedett rá. Azt viszont nehéz követni, hogy mikor találkozik egy bizonyos anyaggal életében először az ember. Mivel a penicillint a penicillin gombák termelik, előfordulhat, hogy, ha valaki egy kicsit penészesebb lakásban él, akkor már úgy is lehet allergiás a penicillinre, hogy még életében nem kapott penicillint tartalmazó gyógyszert. Vagy akár az ivóvizünkben is lehetnek minimális gyógyszermaradványok, de mivel az allergia nem dózisfüggő, az ilyen kis mennyiségektől is szenzibilizálódhatunk. A keresztallergia is okozhatja, hogy valami olyanra reagál testünk allergiás tünetekkel, amivel még nem is találkoztunk. Mert, ha valaki allergiás egy anyagra, allergiás lehet egy ehhez az anyaghoz nagyon hasonlító másikra is. Például a penicillin és a cefalosporin nagyon hasonlítanak, a penicillinallergiásoknak körülbelül 5-10 százaléka allergiás a cefalosporinra is, és az is előfordulhat, hogy egy penicillinérzékeny beteg úgy produkál allergiás tüneteket a cefalosporinra, hogy még sosem kapott előtte belőle.

Mik azok az anyagok, amik a leggyakrabban váltanak ki allergiás reakciót?


Gyakori allergének az antibiotikumok, például a penicillin tartalmú gyógyszerek, és a szulfonamidok. A legel-terjedtebb fájdalomcsillapítók tartalmaznak aminofenazon származékokat, ezek is kiválthatnak allergiát. To-vábbá allergiát okozhatnak a helyi érzéstelenítők, például a lidokain, a jódtartalmú szerek, például sebfertőtlení-tők, vagy bizonyos epilepszia ellenes szerek is, de ezek beállítását mindig szakorvos végzi. Régen az inzulin is gyakran váltott ki allergiás reakciót, mert sertésből, vagy marhából vonták ki, és így nem volt teljesen egyező az emberi inzulin molekulával. Ma azonban a modern inzulinokat már géntechnológiával állítják elő, amire sokkal kevesebben allergiásak. De egy gyógyszerben nem feltétlenül a hatóanyag az, ami allergiát okoz. Ha megnézzük a gyógyszerek összetételét, a hatóanyagok után még egy hosszú felsorolást látunk, az itt szereplő segédanyagokra, konzerváló szerekre, színezékekre is lehetünk allergiások. De a természetes alapanyagokra is, gyakori az allergia a kamilla virágzatára – mind külsőleg használatos készítményekben, mind tea formájában –, vagy a körömvirágra és a lándzsás útifűre is.

Hogy tudjuk kiszűrni, hogy tényleg egy gyógyszer váltotta-e ki a tüneteinket, és honnan tudhatjuk, hogy a gyógyszer melyik összetevőjére vagyunk allergiásak?

Ezt ki lehet mutatni gyógyszerprovokációs teszttel, amikor a beteg nagyon szoros felügyelettel, kontrollált kö-rülmények között, apró adagonként kapja a gyógyszert, hogy megnézzék, mire reagál allergiával a szervezete, de a bőrklinikákon végeznek úgynevezett LTT tesztet (limfocita transzformációs teszt), mely során vért vesz-nek a betegtől, és a laborban megnézik, hogy a vérminta hogyan reagál a gyógyszerekkel. Tanácsos egyébként biztosra menni gyógyszerallergia esetén, nehogy egy esetleges halvány gyanú miatt feleslegesen iktassunk ki egy hatásos, nagy gyógyszercsoportot a gyógykezelésünkből.