#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Amit a csontritkulásról tudni kell

2013. 04. 26.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szimpatika
A csont élő szövet, amely folyamatosan lebomlik és újraépül. Ha a lebomlás és az újraépülés közötti egyensúly felborul (például hormonális vagy táplálkozási okok miatt), a csont elveszítheti ásványianyag-tartalma egy részét. Az ásványi anyagok adják a csont sűrűségét és szilárdságát. A csontsűrűség enyhe fokú csökkenését osteopeniának nevezik.

Ha a csökkenés mértéke súlyossá válik, az a csont gyengeségét és a csonttörés megnövekedett veszélyét okozza – ezt nevezik osteoporosisnak. Az osteoporosisra a csontszövet mennyiségi fogyása mellett a csontok mikroszkopikus szerkezetváltozása, a csont fokozott törékenységi hajlama és a csonttörések bekövetkeztének nagyobb kockázata jellemző.

A csontritkulás megnöveli a csonttörések kockázatát, elsősorban a csípő (combnyak), a gerinc és a csukló esetében. Bárkinél előfordulhat, de kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, nőknél jelentősen gyakrabban fordul elő, és leginkább a kaukázusi (fehér bőrű) és az ázsiai népességet érinti. Az Egyesült Államokban megközelítőleg 10 millió ember szenved csontritkulásban, és további 34 millió azoknak a száma, akiknek a csonttömegük már csökkent, és várhatóan kialakul náluk a betegség. A csontritkulásban szenvedők 2/3-a nő. Hazánkban az 50 év feletti korosztályban kb. 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás.

A fokozott kockázattal rendelkező egyének (női nem, idős kor, családi halmozódás, vékony és alacsony termet, dohányzás, anorexia vagy bulimia stb.) gyakran nincsenek is tudatában ennek. A csontritkulás „csendes” betegség (lappangó, néma járvány), mivel egészen addig nem okoz tüneteket, amíg a betegnél csonttörés nem következik be. A csonttörés (rendszerint a gerinccsigolyákon, a csuklón vagy a csípőcsonton) már kis erőhatásra is létrejöhet, a betegnek nagy fájdalmat és hosszabb-rövidebb ideig tartó mozgáskorlátozottságot okozva. Ha a csonttörés olyan súlyos mozgáskorlátozottsággal jár, amely a beteg általános egészségi állapotát is jelentősen befolyásolja, a csontritkulás a beteg halálát is okozhatja. Magyarországon évente kb. 15-17 ezer csípőtáji törést (combnyaktörés) okoz az osteoporosis, és ezeknek a betegeknek a 14-16%-a egy éven belül meghal. 2010-ben az Országos Egészségbiztosítási Alapból a fekvőbeteg-ellátás keretében a legnagyobb összeget – közel 13 milliárd forintot – fizettek ki a combcsonttörés direkt ellátására (műtét és kezelés).

A csontok elsődlegesen I-es típusú kollagénből és kalcium-foszfátból állnak. Szivacsos fehérjehálózat alakul ki, mely a kalcium beépülésével mineralizálódik, és így a csont egyszerre lesz erős és rugalmas. A csont élő szövet, amely, bár lassan, de folyamatosan átépül, megújul. A felszívódási folyamat során az osteoclastoknak nevezett sejtek mikroszkopikus méretekben megemésztik a csontot, a kollagént pedig enzimek bontják le. Ezt az új csontszövet felépítése követi, melyet az osteoblastok végeznek. Ezek az oszteokalcint és a kollagén előalakjait termelik, melyből az új fehérjeháló kialakul. A fehérjehálóba ezt követően kalcium épül be, és új csont keletkezik. Ez a folyamatosan zajló lebomlás és épülés a csontújraképződés (bone remodeling), amely a szervezet teljes csontállományát érinti. A csontrendszer mintegy 4-10%-a újul meg évente (a csontfajtájától függően).

Gyermekkorban a csontépülés nagyobb mértékű a lebontásnál, és a csonttömeg kb. 30 éves korra éri el a maximumát (csúcscsottömeg). Ezután a épülési folyamatok lelassulnak, és a továbbiakban a csonttömeg az életkor előrehaladtával csökken. A gyermekkori elégtelen kalcium- és D-vitamin-bevitel, a szteroidtartalmú gyógyszerek (pl. asztma kezelésére), az anorexia (kóros soványság), a mozgáshiány, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mind növeli a csontritkulás kialakulásának valószínűségét. A csontokra hatással vannak egyes betegségek is, például a pajzsmirigybetegségek, a Cushing-szindróma, a rheumatoid arthritis vagy a D-vitamin-hiány. A csontritkulás családi halmozódást is mutathat.

A menopauza az ösztogéntermelés drasztikus csökkenése miatt nőkben a csonttömeg fokozott vesztését okozza, amelynek mértékét a korai menopauza tovább rontja. A menstruáció elmaradása utáni első 5-8 évben a nők csonttömegük 20%-át is elveszíthetik. A 80 év feletti nők 70%-ának van osteoporosisa. Férfiakban a csökkent tesztoszterontermelés is növeli a csontvesztés mértékét.

A csontritkulásnak két típusa van:

Elsődleges (életkorhoz kötött, fokozott csontlebomlás miatti) csontritkulás. A menopauza eredményeképp kialakuló osteoporosis (amikor már a menopauzát megelőző években megindul a fokozott lebomlás) ösztrogénszint-csökkenés hatására lép fel az 50-65 éves korú nők jelentős részében. A csontokból kalcium kerül ki, melynek hatására a csonttörések (csípő, csukló, alkar, csigolya) valószínűsége megnő. Az életkorhoz kötött csontritkulás a 70-75 évesnél idősebb férfiakban és nőkben jön létre, és valószínűleg a kalciumfelszívódás csökkenése, valamint D-vitamin-hiány áll a hátterében. Életmód-változtatás, a kalcium- és a D-vitamin-bevitel növelése, esetleg egyéb gyógyszerek alkalmazása lassíthatja a betegség előrehaladását.

Másodlagos csontritkulás

A csontlebomlás és -újraépülés egyensúlyának zavara esetén alakul ki, ha a csontlebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba. Férfiakban és nőkben egyaránt előfordul, számos betegség és állapot következménye lehet (rheumatoid arthritis, mellékpajzsmirigy-túlműködés, Cushing-szindróma, idült vesebetegség, myeloma multiplex, illetve epilepsziaellenes gyógyszerek, glükokortikoidok, lítium szedése). A kiváltó ok kezelése lassíthatja a csontvesztés folyamatát.


Forrás: https://www.labtestsonline.hu

Program a csontritkulás ellen

Program a csontritkulás ellen

Csontritkulás vagy osteoporosis alatt a csontszövet mennyiségének, a csont tömegének olyan mértékű csökkenését értjük, mely a csont szilárdságának gyengülése révén fokozott törési hajlamot eredményez.
A csontritkulás hatékony kezelése

A csontritkulás hatékony kezelése

A társadalom elöregedésével egyre jelentősebb problémává váló csontritkulás Magyarországon minden tizedik embert érinti, és egyes előrejelzések szerint a következő harminc évben két-háromszorosára is nőhet a betegek száma. A betegség gyakorisága és a vele járó költségek miatt jelentős terhet ró a gazdaságra és a társadalomra. Bár rendelkezésre állnak hatékony terápiás lehetőségek, a kezelőcentrumokban mégis csak az érintettek kevesebb, mint 20%-a fordul meg.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.