#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Lekvár főzés nélkül, aszalt gyümölcsből

2013. 10. 16.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szimpatika
Amikor odakint kitartóan szemerkél az őszi eső, arra gondolunk, vajon hogyan lephetjük meg önmagunkat és a családunkat valamilyen egészséges finomsággal. Sajnos ilyenkor már egyre kevesebb a hazai friss gyümölcs, dzsemek formájában azonban egy kicsit felidéződhetnek a nyár finom zamatai, édes illatai. De mit tegyünk, ha a hagyományos lekvárt főzni kell? Vajon tudunk-e oly módon lekvárt készíteni, hogy közben megőrizzük a gyümölcsökben rejlő életfontosságú vitaminokat, enzimeket? Igen, tudunk!

A nyerskonyha egyik legcsodálatosabb ételei az élő, nyers lekvárok. Nem állnak sorban kis üvegekben a kamránk polcain, hanem aszalt gyümölcsök formájában őrzik a nyár ízeit.

Hozzávalók:

20 dkg aszalt gyümölcs

víz

Elkészítése:

Az aszalt gyümölcsöt beáztatjuk annyi vízbe, hogy éppen ellepje. Ha nagyobb gyümölcsöt használunk, pl. aszalt sárgabarackot, akkor vágjuk fel kisebb darabokra.

Ha megpuhult a gyümölcs (ez körülbelül 1-2 órát vesz igénybe), tegyük turmixgépbe, és turmixoljuk simára. Először kevés vizet használjunk, és csak akkor tegyünk hozzá még folyadékot, ha túl sűrű.

Az így kapott lekvár felhasználása azonos a hagyományosan összeállított lekvárokéval: kenhetjük kenyérre, készíthetünk belőle pudingot, poharas krémet. A legfontosabb, hogy semmiképpen ne süssük, ne főzzük meg!

Néhány jó tanács:

- Mindig csak annyit készítsünk belőle, amennyit 1 héten belül elfogyasztunk.

- Lehetőleg olyan aszalványokat használjunk, amelyekben nincsen cukor, tartósítószer és egyéb adalékanyag.

- Bio-, vagyis vegyszermentes aszalt gyümölcsöt használjunk

- A legjobb megoldás, ha saját magunk aszaltunk nyáron gyümölcsöket, és azokból készítünk friss lekvárt.

Az élő lekvár fogyasztása megfelelő alternatíva lehet ételallergiában szenvedők és diétázók számára is, hiszen igen gyorsan elkészíthető csemege. Kreativitásunkat is serkenti, mivel rendkívül sokoldalúan felhasználható. Rendkívül egészséges, gazdag vitamin-, ásványianyag- és antioxidáns-tartalmának köszönhetően jót tesz a bőrnek, a hajnak és a körömnek. Segítségével harcba szállhatunk karcsú vonalaink megőrzéséért, hiszen a cukrot így mellőztük!

Ha élő lekvárból állítunk össze édességet, az egészséges táplálék a javából, mivel nem alkalmazunk sem tartósítószert, sem más adalékanyagot. Hőkezelésmentesen készül, így megőrizzük a létfontosságú vitaminokat, enzimeket, és értékes tápanyagokhoz juttatjuk a testünket. Ha ilyen édességet fogyasztunk, nincsen kellemetlen teltségérzet, gyomorfeszülés, étkezés utáni elnehezedés és letaglózó elálmosodás. Az élő enzimek hatására fokozódik koncentrálóképességünk, teherbírásunk, javul immunrendszerünk működése. Miután a tápanyagok felszívódtak, a gyomor kiürül, mégsem villog az „éhes vagyok” vészriasztása, hiszen sejtjeink mindent megkaptak, amire szükségük van (KO a falási rohamok elleni küzdelemben)!


forrás: Lénárt Gitta

A  szervezet képes önmagát meggyógyítani

A szervezet képes önmagát meggyógyítani

A szervezetünkben összetett folyamatok milliói gondoskodnak arról, hogy minden szervünk a lehető leghatékonyabban működjön, és hogy szerveink egymással is összhangban lehessenek. Óriási alkalmazkodóképességgel bírunk, így nagyon sokáig nem is veszünk észre semmit abból, amit a szervezetünk elkövet annak érdekében, hogy „eltussolja” a testünkkel szemben elkövetett „bűnöket”.
Az egészségmániások az E coli - baktérium áldozatai?

Az egészségmániások az E coli - baktérium áldozatai?

A hasmenésjárvány áldozatai között sok a nő. Ők azok az egészségtudatos vásárlók, akik az olyan egészséges ételek fogyasztására vevők, mint a csírák.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.