Közel 40 éve ismerjük az allergiás tünetek okozóját

2014. 03. 20.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szimpatika
1966-ban azonosították azt az ellenanyagot, amely döntő szerepet játszik az allergiás reakció kialakulásában. A felfedezés mérföldkövet jelentett az allergia mechanizmusának megismerésében és kezelésében egyaránt.

Az IgE (immunglobulin E) elnevezésű ellenanyag szerepéről dr. Balogh Katalin allergológust, az Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Nem csak a modern kor betegsége

Az allergiások számának az utóbbi évtizedek során tapasztalt drasztikus emelkedése miatt egyfajta civilizációs betegségnek tartjuk, azonban ez nem jelenti azt, hogy a betegség korábban ne létezett volna. Már az időszámításunk előtti időkből is maradtak fenn az allergia jelenlétére utaló történetek. A római Claudius császár fia például lószőrallergiától szenvedett: vélhetőleg ez okozta, hogy Britannicus könnyes szemekkel és kiütésekkel reagált az állatok közelségére. Feltehetőleg az allergiához kötődik Lucretius, római filozófus megállapítása is, miszerint ami az egyiknek gyógyszer, az a másiknak méreg. Az allergia „modern” korszaka azonban az 1800-as években indult el, a szénanátha fogalmának meghatározásával.

Eseménydús időszak

A 19. és a 20. század számos újítást hozott az allergia megismerésének terén. Elkészült az allergiás bőrpróbaként is ismert első, a betegség vizsgálatára alkalmas teszt; később felismerték és anafilaxiának nevezték el a legsúlyosabb allergiás reakciót. Először alkalmazták az immunterápiát, ami a mai napig az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelés allergia ellen, mivel nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat. Elkészült az első antihisztamin-, majd kortikoszteroid-tartalmú készítmény is. Megismerhettük Judyt, a tízéves cocker spánielt, akinek közreműködésével fontos előrelépés történt a betegség működésének megismerésében: felfedezték az ún. hízósejtek szerepét az allergiás reakció kialakulásában.

Áttörés a diagnosztikában

A felfedezés fontos szerepet játszott abban, hogy később Teruko és Kimishige Ishizaka kutatók 1966-ban az IgE-típusú antitest azonosításáról számolhattak be. „Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az, mely hozzákapcsolódik a hízósejtekhez. Amikor az érzékennyé vált személy újból találkozik az allergénnel, akkor az allergénmolekulák összekapcsolódnak a hízósejtekhez kötődött ellenanyag-molekulákkal. Ennek hatására a hízósejtekből kiürülnek az allergiás gyulladásért felelős anyagok, amelyek közül a legismertebb a hisztamin. A szervezet különböző részeibe – például a kötőhártyára vagy az orrnyálkahártyára – eljutva ezek a szöveteket irritáló anyagok okozzák az allergiás reakciót” – foglalja össze az IgE szerepét dr. Balogh Katalin.

Az IgE jelentősége

Az IgE-ellenanyag szintje megemelkedik például a pollenekre, állatszőrökre, rovarcsípésekre és a legtöbb élelmiszerre adott allergiás reakció során. Az IgE-szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken, ezért is alkalmas az allergia diagnosztizálására. Az IgE vérből történő azonosítására általában kisebb, 2 év alatti gyermekek esetében kerül sor, akiknél az alkaros bőrteszt életkorukból adódóan még nem kivitelezhető, vagy ha a bőrteszt azért nem végezhető el, mert panaszai miatt a beteg nem hagyhatja abba az allergia elleni gyógyszerek szedését.


Forrás: www.allergiakozpont.hu

Politikai céloktól az allergia kezeléséig: az immunterápia története

Politikai céloktól az allergia kezeléséig: az immunterápia története

A 100 éves múltra visszatekintő immunterápiás kezelés felfedezésének legelső gyökerei valójában egészen az ókorig, a Kr.e. 132-63-as évekig nyúlnak vissza. Azokban az időkben a politikai ellenfelek félreállításának gyakori eszközeként alkalmazták a mérgezést. VI. Mithridatész pontoszi király ezt megelőzendő, olyan módszer kidolgozására törekedett, amely képes hatástalanítani a kígyómérget.
A klímaváltozás egészségügyi következményei szinte beláthatatlanok

A klímaváltozás egészségügyi következményei szinte beláthatatlanok

A pollenek száma megkétszereződhet az elkövetkező 28 év során. Kutatók szerint 2040-re a mostaniaknál sokkal erősebb allergiaszezonra készülhetünk. A pollenszezon hazánkban február vége-márciustól október közepéig tart. Az időjárás függvényében lehetnek eltolódások, s a közelmúlt tapasztalatai is azt mutatják, hogy a pollennaptár adataiban egyre több elcsúszás tapasztalható.
A legfinomabb vasforrásunk

A legfinomabb vasforrásunk

A bazsalikom az egyik legkedveltebb fűszer, amely rengeteg jótékony hatású vegyi elemet tartalmaz. A „zöldségek királyaként” is emlegetik, sok ázsiai országban pedig szent növénynek számít.
Mégis hasznosak a poloskák?

Mégis hasznosak a poloskák?

Kicsik, idegesítőek és büdösek a mindenki által ismert poloskák, amelyek időről-időre nemcsak az otthonainkban képesek felbukkanni, hanem gyakran a legkülönbözőbb tevékenységeinkben is kellemetlenséget okoznak számunkra.