Tekerj, hogy tovább élj!

2014. 12. 03.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ma már egyre többeknél bevett szokás, hogy autó vagy tömegközlekedés helyett biciklire ülve hajtanak a munkába. Ez az év nagy részében kellemes megoldás, ám télen mindenkinek meggyűlik a baja az időjárással. Íme, egy kis kedvcsináló azoknak, akiket a jeges utak, és a mínuszok elbizonytalanítanának. Dr. Andrássy Péter kardiológussal, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főorvosával beszélgettem.
Dr. Andrássy Péter
Milyen élettani hatásai vannak a biciklivel való közlekedésnek?

Felbonthatjuk rövid és hosszú távú hatásokra. A rövid távú egyértelmű, és könnyen magyarázható. A mozgástól az ember felfrissül, örömforrásként jelentkezik, hiszen kellő fizikai aktivitás hatására a szervezetből endorfin szabadul fel, mely feldobottságot, jó közérzetet teremt. Vannak azonban ennél kevésbé szubjektív és legalább ennyire fontos hosszú távú hatásai is. Kutatások is igazolják, hogy a heti rendszerességgel sportoló lakosság körében alacsonyabb bizonyos betegségek előfordulása. Bizonyos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az aktív sportolás egyenes utat jelent a hosszabb élethez. Az egyik ilyen vizsgálat során például a Harvard Egyetem volt középkorú diákjait figyelték meg, akik nem végeztek korábban rendszeres testmozgást. A férfiak egy része elkezdett rendszeresen sportolni. Közülük az elkövetkező tizenegy évben 25 százalékkal kevesebben haltak meg, mint a testmozgást nem végzők közül. A szív-érrendszerei betegségek által okozott halálozást 36 százalékkal csökkenti hetente 150 perc közepes intenzitású testmozgás. Ritkább a kettes típusú (tablettával és diétával kezelendő) cukorbetegség előfordulása is, emellett bizonyos pszichiátriai kórképek, mint például a depresszió is ritkábban fordul elő. További adatok vannak arra is, hogy a kellő fizikai aktivitás többféle rosszindulatú rákos betegség előfordulását is csökkentheti, úgy, mint a mellrákot, a vastagbélrákot, a prosztata-, tüdő- és bőrrákot. Persze felmerül a kérdés, mi van a sok káros anyaggal, amit az ember magába szív egy forgalmas úton biciklizés során, a kimutatások azonban arról tanúskodnak, hogy még mindig kevésbé káros ez a tényező, mint a sport hiánya.

Milyen intenzitású mozgást kell végezni, hogy ezeket az eredményeket elérjük?

Ahogy említettem, vagy heti 150 perc közepes intenzitású vagy 70 perc magas intenzitású testmozgást (futás, kocogás, biciklizés, erőltetett séta, úszás) kell végezni. A középsúlyos azt jelenti, hogy a pulzusszámunknak az életkornak megfelelő maximális pulzus 65-80 százalékos tartományába kell esnie. Intenzív terhelés esetén ennél magasabb pulzusszámot kell elérni.

Hogy számolom ezt ki?

A maximális pulzus egy egyszerű képlettel megtudható. A 220-ból ki kell vonnunk az életkorunkat, és máris megkapjuk az eredményt. Tehát egy 50 éves ember esetén a maximális pulzusszám 220-50, vagyis 170/perc. Egy közepesen súlyos terhelés esetén olyan gyorsan kell kocognunk, hogy a pulzusszámunk ennek 65-80 százaléka között legyen, azaz 110 és 136 között. Azt, hogy ezt ki milyen tempónál éri el, az nyilván függ az edzettségtől. Egyszerűsítve azt is lehet mondani, ha nem akarunk pulzust számolgatni, hogy elég olyan erőfeszítéssel csinálni a testmozgást, hogy közben még ne essen nehezünkre beszélni.

Mire kell odafigyelnünk, ha télen szabadtéri sportolásra készülünk?

Elsősorban a bemelegítést emelném ki, fontos, hogy felkészítsük szervezetünket a terhelésre. Ezt segítve mindenképpen érdemes azt is szem előtt tartani, hogy mit veszünk fel, ha biciklire ülünk, futni, vagy akár síelni megyünk. A megfelelő, lehetőleg réteges öltözet elengedhetetlen.

Vannak olyan intő jelek, melyekre mindenképpen figyelnünk kell a testmozgás során?

Légszomj, mellkasi szorítás, szívdobogás érzése, illetve szédülés esetén azonnal abba kell hagyni a sportot, és szakemberhez kell fordulni. Újrakezdeni pedig csakis az ő kontrollja alatt lehet. Ilyenkor általában kivizsgálás szükséges. Természetesen, ha nincsen edzettségünk, fokozatosan kell elkezdenünk mozogni, és ahogy már említettem, figyelnünk kell a pulzusunkra is. Ahogy rendszeressé válik a mozgás, a pulzusunk és a szervezetünk is sokkal jobban bírja majd a terhelést.

Szívbetegség esetén mennyire ajánlottak az úgynevezett kardio mozgások? Gondolok itt elsősorban a futásra, biciklizésre, úszásra.

Kontroll alatt természetesen bárki mozoghat, sőt, az infarktusos betegeknél például rengeteget segítenek ezek a mozgásfajták a felépülésben. Természetesen odafigyeléssel, kontroll alatt, és fokozatosan kell a mozgást végezni ahhoz, hogy eredményt érjünk el. Vannak olyan betegeim, akik rendszeres mozgással odáig jutottak, hogy 60-100 kilométert is bicikliznek. Mindenkit arra bíztatnék, hogy mozogjon, szem előtt tartva természetesen saját kondícióit.
Életmóddal megelőzhető, injekcióval is eltüntethető a visszér

Életmóddal megelőzhető, injekcióval is eltüntethető a visszér

A visszér főként az álló foglalkozást, és többnyire a női populációt érintő betegség, amely nem csak esztétikailag zavaró, de kezeletlenül súlyos szövődmények okozója lehet.
A mozgás maga az élet – infarktus után is

A mozgás maga az élet – infarktus után is

Bár hazánk a világ élvonalába tartozik a szívbetegek ellátása és rehabilitációja terén, sokan még mindig veszélyesnek tartják a szívinfarktus utáni fizikai aktivitást. Dr. Babai László, az Oxygen Medical életmódorvosa azonban arról beszélt, hogy a rehabilitációba beillesztett pontos mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.
A legfinomabb vasforrásunk

A legfinomabb vasforrásunk

A bazsalikom az egyik legkedveltebb fűszer, amely rengeteg jótékony hatású vegyi elemet tartalmaz. A „zöldségek királyaként” is emlegetik, sok ázsiai országban pedig szent növénynek számít.
Mégis hasznosak a poloskák?

Mégis hasznosak a poloskák?

Kicsik, idegesítőek és büdösek a mindenki által ismert poloskák, amelyek időről-időre nemcsak az otthonainkban képesek felbukkanni, hanem gyakran a legkülönbözőbb tevékenységeinkben is kellemetlenséget okoznak számunkra.