#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

A rendszeres alvás a tanulás kulcsa?

2015. 01. 16.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Címkék: Baba-mama  Életmód  Alvás  Kutatás 
Szerző: Szimpatika
Az ember fejlődésének korai szakaszában a hosszú alvás a kulcsa mind a tanulásnak, mind az emlékezésnek. Az alvással foglalkozó szakértők úgy vélik, az alvás a csecsemők számára sokkal fontosabb lehet, mint az idősebb gyermekek vagy felnőttek esetében.
Az angliai Sheffieldi és a bochumi Ruhr Egyetem kutatói közösen 216 egyévesnél fiatalabb csecsemővel végeztek vizsgálatokat. Az eredmények szerint a babák képtelenek voltak visszaemlékezni az újonnan megtanult feladatokra, amennyiben a tanulást nem követte egy kiadós alvás. A tudósok szerint ezért a tanulásra a legjobb idő az alvást közvetlenül megelőző periódus, egyben hangsúlyozzák a lefekvés előtti olvasás fontosságát is - írja a BBC.


Az alvással foglalkozó szakértők úgy vélik, az alvás a csecsemők számára sokkal fontosabb lehet, mint az idősebb gyermekek vagy felnőttek esetében. Az emberek pedig általában sokkal több időt töltenek alvással csecsemőként, mint bármikor később életük során.

A most közzétett kutatás szerint azonban meglepően keveset tudunk a csecsemőkori alvás szerepének fontosságáról.

A kísérletek során a csecsemőkkel három új cselekvést tanultattak meg, majd a vizsgált babák felét hagyták hosszabb ideig aludni, míg a többiek vagy nem aludtak a tanulás után, vagy csak 30 percnél kevesebbet pihentek.


Másnap a csecsemőket arra biztatták, hogy ismételjék meg a megtanult cselekvéseket. Az eredmények szerint átlagosan másfél feladatra emlékeztek azok a babák, amelyek hosszan aludtak a tanulás után, míg azok a csecsemők, amelyek nem, vagy csak keveset aludtak, egy cselekvést sem tudtak megismételni.

Jane Herbert, a Sheffieldi Egyetem kutatója szerint az eredmények világosan megmutatták: azok, akik alszanak tanulás után, sikeresen tanulnak, míg azok, akik nem, nem tanulnak semmit. A tudós szerint eddig úgy gondolták, hogy a tanulásra a teljes ébrenlét a legalkalmasabb, azonban a mostani kísérletek alapján a hosszabb alvásokat megelőző időszak a legfontosabb. Herbert szerint az eredmények rávilágítanak arra is, mennyire fontos az elalvás előtti meseolvasás a gyerekeknek.

Derk-Jan Dijk, a Surreyi Egyetem alváskutatójának véleménye szerint a csecsemőknek mindenképpen elegendő alvásra van szükségük a tanulás elősegítése végett, azonban a tanulásra való koncentrálás a közvetlenül az elalvást megelőző időszakban nem a legjobb megoldás. "Az adatok azt mutatják, hogy a tanulás utáni alvás pozitív, azonban azt nem mondják, hogy álmosan tanulni pozitív lenne" - mondta.

Forrás: MTI
Nem csak képzelődsz: az anyák kórosan kialvatlanok az első 6 évben

Nem csak képzelődsz: az anyák kórosan kialvatlanok az első 6 évben

Persze, arra mind felkészülünk, hogy nem fogunk olyan nagyon sokat aludni egy újszülött mellett, de arra számítunk, hogy ahogy haladnak előre az évek, azért lesz lehetőségünk normálisan aludni. Nos, egy új kutatás szerint az anyák a szülést követő 4-6 évben kialvatlanok.
Rákhoz vezethet a rendszertelen alvás?

Rákhoz vezethet a rendszertelen alvás?

A hollandiai Erasmus Egyetem kutatói egérkísérletekben kimutatták, hogy a rendszertelen alvásrend rákot okoz. A Current Biology tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a váltott műszakban dolgozók esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki daganatos betegség.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.