#KORONAVÍRUS

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ambuláns mintavételi pontok segítik az ingyenes tesztelést

Életveszély a levegőben!

2015. 02. 19.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szakszon Réka
Mi a teendő szmogriadó esetén? Hogy kerülhetjük el, hogy a légszennyezés az egészségünket is károsítsa? Hol helyezkedik el Magyarország Európa szmogtérképén? Lenkei Péterrel, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjával beszélgettünk.
Lenkei Péter
Mi a szmog?

A szmog olyan magas légszennyezettség, ami rövid távon is komoly egészségkárosodást okozhat. A téli, vagyis londoni típusú szmognak két fő összetevője van: a korom és a kén-dioxid. Utóbbi eltűnőben van a levegőből, mivel széntüzelést már kevesen használnak. Bár Magyarország ebben újra élre tör, egyre többen fűtenek lignittel, aminek magas a kéntartalma. Éppen ezért kis vidéki falvakban sokszor nagyobb szmog alakulhat ki, mint Budapesten. A másik összetevőnek, a koromnak sok kibocsátója van: főként a dízelüzemű járművekből, lakossági fűtésből, mezőgazdasági égetésekből, avarégetésből és kályhákból kerül a légkörbe a káros anyag.

Miért veszélyesek ezek az anyagok az egészségre?

Az ultrafinom részecskék elektrosztatikusan vonzódnak egymáshoz, összecsapódnak nagyobb részekké, és kihullanak a levegőből, de amíg ez nem történik meg (ami akár több nap is lehet), addig az apró részecskék akadálytalanul lejutnak a tüdőbe, ahol két réteg sejtfalon kell csak áthatolniuk, és a véráramba kerülnek. A tüdő legmélyén gyulladásba hozhatják a szöveteket. A gyulladás könnyen átterjed az erekre, ahol vérrögképződéshez vezethet – így alakulhat ki a szívinfarktus. A korom különböző szénhidrogéneket hordoz magával, amelyek közül sok rákkeltő. Ezenkívül a légszennyezés roncsolja a tüdőszöveteket, ezért sokkal könnyebben náthásak, influenzásak leszünk, a káros vegyi anyagok pedig rombolják az immunrendszert. Egyes légszennyezők a vesét, a májat és az idegrendszert is károsítják. Szmogriadó esetén többen halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben és asztmás rohamban, mint más napokon.

Mikor rendelnek el szmogriadót Magyarországon?

Az Európai Uniós irányelv egész évben próbálja biztosítani a tiszta levegőt: megszabja, hogy egy adott légszennyező nem lépheti túl az egészségügyi határértéket. A szmogriadót vészhelyzetekre dolgozták ki: amikor nagyon magas a levegő szennyezettsége, akkor olyan intézkedéseket ír elő a társadalom különböző résztvevői számára, amelyekkel csökkenthető az életveszélyes légszennyezettség mértéke. Ózonra, szálló porra és nitrogén-dioxidra írhatnak elő szmogriadót. Ha a szálló por aránya eléri az egészségügyi határérték másfélszeresét, akkor a tájékoztatási fokozat lép érvénybe: felhívják a lakosság figyelmét, hogy mostantól egészségtelen a levegő minősége. Riasztási fokozatot akkor rendelnek el, ha a szennyezőanyag koncentrációja két napon keresztül meghaladja az egészségügyi határérték kétszeresét, és nem várható javulás az időjárási helyzetben.

Milyen korlátozások lépnek érvénybe ilyenkor?

Egyrészt állandó intézkedésekkel próbálják csökkenteni a légszennyezettséget: a járműveken a katalizátor, részecskeszűrő, az ipari üzemeken a különböző technológiai megoldások mérséklik a káros anyagok kibocsátását. A Fővárosi Önkormányzat 2011-ben megtiltotta Budapest területén az avar- és a kerti hulladékégetést. Szmogriadónál forgalmi korlátozásokat vezetnek be a járművekre. A rendszámokon matricák jelzik a légszennyezés mértékét, a piros és a fekete matricás autók a legszennyezőbbek, ezeket szokták kitiltani szmogriadó esetén a városból. A közintézményekben bizonyos esetekben csak 18 Celsius fokig engedélyezik a fűtést, nagyipari üzemeknek más energiahordozó használatára (például gázra) kell áttérniük.

Hogy lehet védekezni egyéni szinten a szmog káros hatásai ellen?

Szmogriadóban próbáljunk minél kevesebb időt a szabadban tölteni! A szennyező részecskék aránya alacsonyabb zárt térben, mint az utcán, mivel bent leülepednek a részecskék – ezért nem szerencsés ilyenkor porszívózni, ami felkavarja a káros anyagokat. Érdemes az átlagosnál több folyadékot fogyasztani, akár napi 3-4 liter vizet: ez hígítja a vért, így csökken a vérrögképződés esélye.

Mennyire súlyos a magyarországi szmoghelyzet európai viszonylatban?

Ha azt nézzük, hogy hány életév veszik el a szálló por következtében, akkor Magyarország az első helyen áll Európában: évente tizenegyezer ember halt meg idő előtt hazánkban a szálló por szennyezéstől – ők átlagosan tíz évet veszítettek az életükből. Ez azt jelenti, hogy több mint százezer évet veszítünk a légszennyezés következtében egy év alatt. Több ok áll a háttérben: egyrészt általánosságban rossz a magyar lakosság egészségi állapota, másrészt rossz helyre születtünk: a Kárpát-medencében, mint egy lavórban megáll a szennyezett levegő. Ezért nekünk sokkal jobban oda kell figyelnünk a levegő tisztaságának a megóvására, mint például a skandináv országoknak vagy az izlandiaknak, ahol állandóan fúj a szél.

Milyen feladatokat vállal a Levegő Munkacsoport a szmog témakörében?

Egyrészt nyomást próbálunk gyakorolni a mindenkori jogalkotókra, az államra és az önkormányzatokra, hogy tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek csökkentik a levegő szennyezettségét. Az elmúlt években sok előrelépés történt a Levegő Munkacsoport javaslatára: a szmogriadó rendeletben mi javasoltuk a határértékeket, a teherautók budapesti útdíját is szorgalmaztuk. Fontos szerepet vállalunk ezenkívül a szemléletformálásban. Az emberek tizenöt évvel ezelőtt azt sem tudták, mi a szmogriadó, milyen egészségkárosító hatása van a légszennyezésnek, miért fontos, hogy védjük a város levegőjét. A légszennyezés elleni küzdelem mindenkinek jó üzlet: sokkal kevesebbet költünk rá, mint amennyibe az okozott károk kerülnek.
Romlott a légminőség, ami a vírusoknak is kedvezhet

Romlott a légminőség, ami a vírusoknak is kedvezhet

A szakértők szerint a rossz légminőség a kórokozók terjedését is segítheti.
Tilos lesz az avarégetés

Tilos lesz az avarégetés

Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése, és törlik azt a rendelkezést is, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a tilalom általánossá válik az egész országban.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.
Hogyan működik a növények hőmérséklet-érzékelése?

Hogyan működik a növények hőmérséklet-érzékelése?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust.