#KORONAVÍRUS

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ambuláns mintavételi pontok segítik az ingyenes tesztelést

Felejtsük el a sztárdiétákat!

2015. 03. 25.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Csímár Kamilla
Mindannyian szeretnénk egészségesen élni, jó formában lenni, tele energiával és lendülettel. Ugyanakkor folyamatosan hallunk a jobbnál jobb „csodadiétákról”, amelyektől egy-kettőre modellvékonyságúra fogyhatunk. Nincsenek abszolút igazságok, csak irányelvek. Ezeket próbáltuk meg most összeszedni dr. Breyer Helga belgyógyász-szakorvossal, a Mens Mentis Egészségcentrum társalapítójával.
Dr. Breyer Helga
Az interneten rengeteg szénhidrátszegény diétával találkozni. De mi is tulajdonképpen a szénhidrát? Mennyire van szüksége a szervezetünknek rá?

A földi élet legfőbb energiaforrása a Nap. A napfény energiája a fotoszintézis során beépül a szénhidrátokba, miközben oxigén jut a légkörbe. A szénhidrátok így a sejtek üzemanyagai, de élettani jelentőségük ennél sokrétűbb. Támasztó és vázanyagok, a kötőszövetben és porcszövetben is megjelennek, egyéb vegyületek alkotórészei, részt vesznek a véralvadásgátlásban, szerepet kapnak a sejtek közötti kommunikációban. Ebből a komplex szerepből is érthető, hogy a szénhidrátok elengedhetetlen összetevői a táplálkozásnak. Arányukat az étrendünkben az aktuális egészségi – tápláltsági állapotunk és fizikai igényeink szabják meg, nem pedig a sztárdiéták!

Van „jó” és „rossz” szénhidrát?

Célszerűbb inkább a gyakran-ritkán fogyasztandó jelzőket használni vagy az egészségi állapotot stabilizáló vagy labilizáló szénhidrátokról beszélni. A gyakorlatban egyre inkább elterjed a „gyors” és „lassú” szénhidrátok fogalma, ami az ételek szőlőcukorhoz viszonyított vércukorszint- emelő képességére utal. Ezt fejezi ki a glikémiás index (GI). Az energiabevitelnél azonban az elfogyasztott szénhidrát minőségén túl a mennyiség is fontos szerepet játszik, amit a glikémiás terhelés fejez ki (GL). A vércukorszintet mérsékelten és lassan emelő alacsony glikémiás indexű (lassú) szénhidrátok glikémiás terhelése majdnem mindig alacsony. A magas glikémiás indexű ételek azonban az elfogyasztott mennyiségtől függően jelenthetnek alacsony, közepes vagy magas glikémiás terhelést a vércukorszint-ingadozás szempontjából. Gyakran említett példa a görögdinnye, ami magas glikémiás indexű csoportba tartozik, azonban egy adag (120 g) elfogyasztása csak 6 g szénhidrát bevitelét és alacsony glikémiás terhelést jelent. Bonyolítja az osztályozást, hogy a vércukorszint-emelő hatást befolyásolja az étel rosttartalma (minél magasabb, annál jobb) és a konyhatechnológia (túlfőzés, pirítás, pürésítés növeli a felszívódási gyorsaságot és vércukorszint-emelő képességet).

Hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt? Létezik „ideális étrend”?

Létezik az egyénre és a napi energiaszükségletre szabott, kiegyensúlyozott étrend. Ehhez azonban tudásra és önismeretre van szükség. Az egészséges táplálkozási szokások hatását már az anyaméhben fejlődő gyermek is érzi. Gyermekkortól pedig a szülői minta alapján tanulja meg a helyes étkezési szabályokat. Meg kell tanulnunk a saját testünk jelzéseit is értelmezni. Amikor például nassolunk, akkor valóban az éhségünket csillapítjuk vagy pusztán önjutalmazunk, esteleg feszültséget oldunk? Ilyenkor tegyük fel magunknak azt a kérdést is, mikor ittunk utoljára? Gyakori jelenség, hogy a szomjúságot éhségérzésként éljük meg. Tanuljuk meg a mértékletességet és gondolkozzunk szénhidrátmennyiségekben! Érdemes tudni, hogy a gyomor hamarabb telítődik annál, mint azt a teltségérzet a fejben jelezné! Adjuk meg ezért az étkezések módját és együnk lassan! Fontos szem előtt tartani, hogy nem a vekker csörgése indítja be az anyagcserét, hanem a reggeli étkezés, ami nem egyenlő a tejeskávéval. A friss, helyi termelőktől vásárolt idénygyümölcsök és -zöldségek rost-, vitamin-, ásványianyag- és antioxidáns- tartalma előnyösebben hat az egészségünk megőrzésére, mint a kényszerérett, rovarirtóba és tartósítószerbe burkolt import termékeké.

Mire kell odafigyelnünk a mindennapi vásárlások során?

Tanuljunk meg élelmiszerfeliratokat olvasni és azokat helyesen értelmezni! Attól, hogy a gyümölcslé dobozán a „hozzáadott cukor nélkül” felirat virít, a gyümölcscukor még a dobozban van! Az ételek címkéjén továbbá ugyancsak cukortartalmat jelöl a cukor feliraton túl a barnarizsszirup, melasz, kukoricaédesítő, nádcukor, maltodextrin fogalom is! Cukrot nemcsak az édességek tartalmaznak, hanem a felvágottak, margarinok, a ketchup stb. is. A „light” jelző a csökkentett kalóriatartalomra utal, ami a legtöbb esetben zsírtartalom-csökkentést jelent. Cserébe azonban olyan adalékanyagok kerülnek ezekbe az ételekbe az állag és ízhatás javítása céljából, amelyek lebontása során a szervezetben egészségkárosító anyagcseretermékek keletkeznek. Fehérjét nemcsak csirke-, disznó- és marhahús, esetleg fehérjeturmix formájában vihetünk a szervezetünkbe, hanem csonthéjasok, babfélék, amaránt, quinoa, túró, orda, halak formájában is. És a legfontosabb: főzzünk magunknak! Olcsóbb és egészségesebb!

A témáról a Szimpatika TV is forgatott egy kisfilmet a doktornővel:

Felejtsük el a sztárdiétákat! - videó

Felejtsük el a sztárdiétákat! - videó

Mindannyian szeretnénk egészségesen élni, jó formában lenni, tele energiával és lendülettel. Ugyanakkor folyamatosan hallunk a jobbnál jobb „csodadiétákról”, amelyektől egy-kettőre modellvékonyságúra fogyhatunk. Nincsenek abszolút igazságok, csak irányelvek. Ezeket próbáltuk meg most összeszedni dr. Breyer Helga belgyógyász-szakorvossal, a Mens Mentis Egészségcentrum társalapítójával.
Ami minden második embert érint

Ami minden második embert érint

Egyre gyakrabban használt kifejezés és bárkit érinthet, de még mindig sokan összekeverik az inzulinrezisztenciát a cukorbetegséggel. Bár itt is anyagcserezavarról van szó, de a tünetek alapján kevesen fordulnak orvoshoz. A lehetséges következményekről és a megelőzésről Dr. Breyer Helga belgyógyász szakorvossal, a Mens Mentis Egészségcentrum társalapítójával beszélgettünk.
Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

A járvány egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek fontos része az iskolai étkeztetésre vonatkozó javaslatsor is.
Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ez a nyár nem egy szokásos nyár volt, kb. fél éve itthon vannak gyermekeim. Feleségemmel az egész tavaszi vírushelyzetet végigdolgoztuk, és rengeteg kompromisszumot kellett meghozni, sok szervezést igényelt, és ami a legfontosabb: a gyermekeink részéről elképesztő rugalmasságra volt szükség.