Természetesen otthon

2015. 09. 29.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Csímár Kamilla
Bio-, öko-, passzív, aktív ház – jól csengő fogalmak, amelyeket egyre gyakrabban hallunk, de jelentésükkel már nem biztos, hogy teljesen tisztában vagyunk. A környezettudatos építészetről, a magyar hagyományokról és arról kérdeztük Csernyus Lőrinc építészt, hogy hogyan kerül egy parasztház Budapest kellős közepére.

Mindenekelőtt tisztázzuk a fogalmakat: mi a bio- és mi az ökoház?

A bioház azt jelenti, hogy az épület minden része az egészségre ártalmatlan anyagokból készül, hisz mindent meg lehet oldani természetes úton. Azok az alapanyagok, amelyekkel régen is dolgoztak, ma is ugyanolyan jók: tégla, vályog, fa nyílászárók, nádtető, pala, cserép, fafödém – ezek mind beleillenek a bio szemléletű építészetbe.

Az ökoház ennek a bioszemléletnek egy szélsőséges változata. Itt már a lakás minden területén kiszűrik a káros anyagokat. Nem lehetnek vegyszerek vagy vegyszerrel kezelt anyagok a házban, szó sem lehet mikrohullámú sütőről, rádióhullámokról, légkondicionáló berendezésről…ez egy nagyon szigorú életmódot követel, ami lemondásokkal jár; kevesen döntenek úgy, hogy ökoházba költöznek.

Egy másik sokat hallott fogalompár a passzív- és az aktívház. Mit tudnak ezek az épületek?

A passzívház lényege, hogy éves szinten nagyon alacsony az energiafelhasználása, amit leginkább a vastag falakkal és a nagyon jó hőszigeteléssel lehet elérni. Családi házaknál a nullás energiafelhasználás - úgy gondolom - csak papíron létezik. Gondoljunk csak bele, máris megborul az egyensúly, ha télen vagy nyáron kinyitom az ablakot. A leghatékonyabb passzív épületek az irodaházak, ahol számítógépek irányítják a levegőcserét és a hőmérsékletszabályozást.

Az aktívház maga termeli az energiát, amely visszaforgatható egy nagy rendszerbe. Anyagilag sokkal inkább kifizetődő, ha nem egyetlen aktívház épül fel, hanem egy aktív szemlélettel működő kistelepülés, lakóközösség összefog. Egy szélerőmű kiszolgálhat akár 15 házat is, egy megfelelő méretű napkollektorrendszer pedig kielégíti egy egész falu energiaigényét. Már léteznek ilyen települések Magyarországon is.

Ha aktív és passzív házakról beszélünk, mindenki rögtön a vidékre asszociál. Mi a helyzet a városokkal?

Valóban, a megújulásra és az energiahasználat mérséklésére leginkább a városokban lenne óriási szükség, hiszen ott laknak a legtöbben. Vannak törekvések, pl. amikor a régi paneleket hőszigetelik, és a lapos tetőket napelemekkel látják el. Ez igazán üdvözlendő. Egy-egy ilyen felújítással gyakorlatilag egy falunyi ember energiahasználatát mérséklik. De nagyon sokan élnek régi bérházakban, amelyek modernizálására egyelőre nem nagyon találtak ki megoldást.

Ön szerint milyen az ideális ház?

Ez egy összetett kérdés. Először is fontos, hogy hol épül a ház.

Több évtizedes tapasztalatom alapján azt mondom: a legfontosabb, hogy legyen egy jól működő alaprajza a háznak. Jó otthont tervezni sokkal nehezebb, mint bármely más épületet. Egy iskola vagy irodaház sokkal egyszerűbb feladat. Ott megvan a követendő elv, és ha el is szúrta a tervezést az építész, az ember akkor is hazamegy onnan a jó kis családi házába, ahol elmúlik a rossz épület okozta frusztráció. Ha egy családi házat ront el valaki, az már sokkal nagyobb baj, mert onnan nincs hova menekülni.Nem akarom a falusi életet és a népi kultúrát reklámozni, hisz én is városi ember vagyok. De abban hiszek, hogy mindennek van egy olyan archetípusa, amit ha megtaláltunk, megértünk, és jól felhasználjuk ma, a modern környezetben, akkor remekül tud működni.

A népi hagyományok milyen elemei tudtak beépülni a későbbi építészetbe?

Az egyik legjellegzetesebb példa erre a házak háromosztatúsága. Nem véletlenül alakult ez így ki. Tökéletesen követi egy család mindennapjainak a dinamikáját.

Ahová először belépek, az a ház középső része. A legtöbb ember nem szeret szűk előszobába betoppanni. (Képzeljük el, ahogy beállít egy öt tagú család egy előszobába télen. Szinte látjuk magunk előtt a káoszt.) Tehát megérkezem a ház legfontosabb részébe, amely általában az étkező, konyha szokott lenni, mert itt zajlik az élet.

Ez nálunk is így működik. Ugyan vannak a gyerekeknek saját kis szobácskái, de hol tanulnak? A konyhaasztalnál az anyjukkal, miközben ő kavarja a levest; leginkább csak akkor vonulnak vissza a szobába, amikor telefonálnak, chatelnek, skype-olnak. Amúgy az élet kint folyik a közös térben. Szóval van a háznak egy közepe. Hogy aztán én azt hogyan alakítom tovább, van-e benne kemence, cserépkályha, az már egyéni ízléstől függ. Jó, ha innen nyílik egy háztartási helyiség, egy kamra; aztán hogy a központi részhez hogy kapcsolom hozzá a többi szobát, a dolgozószobát, hogy építek-e emeletet vagy földszintben gondolkodom, ez már egy következő lépés.

A háromosztatúság mellett egy másik zseniális régi találmány a tornác, amely lényegében a korszerű szélfogó elődje. Régen egy átmeneti, keskeny tér volt, amit ha ma egy kicsit szélesebbre veszek, legalább annyira, hogy egy asztal három oldalán székekkel elférjen, akkor „élhető” tér lesz belőle.

Ezek a népi örökségek olyannyira jól működnek, hogy még a városi építészet is hasznosította őket. Képzeljünk csak magunk elé egy gangos budapesti bérházat. Mit látunk? Egy hosszú, körbefutó tornácot, ahonnan a helyiségek (a lakások) nyílnak. Ez a fajta épület magyar specialitás, szerintem a legjobb magyar építészeti hagyomány őrzője.
Zöld utat a szennyvíznek!

Zöld utat a szennyvíznek!

Kezet mosunk, takarítunk, lehúzzuk a WC-t, mosogatunk – napi tevékenységeink során nagy mennyiségű vizet használunk el. De mi lesz a szennyezett víz sorsa? Háztartási vízhasználatról, a szennyvíztisztítás útjáról, környezetkímélő megoldásokról a Budapesti Műszaki Egyetem volt adjunktusát, dr. Szabó Anita vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértőt, az INNO-WATER Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.
Újrahasznosítják a Mount Everesten összegyűjtött hulladékot

Újrahasznosítják a Mount Everesten összegyűjtött hulladékot

Egyre nagyobb az érdeklődés az Everesten összegyűjtött hulladékból készült termékek iránt.
Jazz+Az lányok újratöltve

Jazz+Az lányok újratöltve

Májusi magazinunk címlapinterjúját a Jazz+Az három énekesnőjével, Behumi Dórival, Váczi Eszterrel és Kozma Orsival készítettük volna el, de a járványhelyzet miatt a lap nem jelenhetett meg. Az énekesnőkkel már a korlátozások feloldása után beszélgettünk karrierről, családról, és arról, hogy mit gondolnak az anyaságról.
Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

A hulladékot a víz felszínéről összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére.