#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Riasztó adatok derültek ki a magyarokról

2015. 11. 10.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az OECD jóléti szintet mérő mutatószámai közül az egészségi helyzet indikátora Magyarországon bizonyul a legrosszabbnak a 34 országot lefedő felmérés szerint. Sokkal korábban halunk, mint az európai, vagy a hasonló fejlettségű országban élő társaink.
362 régióban és 9 szempontból vizsgálta meg a jólét szintjét az OECD egy nemrég megjelent jelentésében, melyből - ahogyan azt korábban már részletesen megírtuk - kiderült, hogy Magyarország a legkevésbé élhető országok közé tartozik.

Ugyanebből a jelentésből derül ki az a rettenetesen ijesztő adat is, miszerint egészségügyi szempontból nézve a jólét Magyarországon messze alulmúlja az OECD államokra jellemző szinteket. A rangsor egy 1-től 10-ig terjedő skálán pontozta a magyarok egészségi állapotát, ami alapján 0,4 (!) pontot kaptunk. Ez a pontszám kiugróan alacsony a tagállamok között: szemléltetésképp, a következő legalacsonyabb pontszámú ország Szlovákia, de még ők is 1,3 pontot kaptak!

Mi alapján is pontozzák a magyarok egészségi állapotát?

Két mutató alapján rangsorolták az országokat. Az egyik a születéskor várható élettartam, míg a másik az 1000 emberre jutó, életkorral korrigált halálozási ráta.

Az összes tagországot tekintve, a legalacsonyabb (Mexikó) és legmagasabb (Svájc) születéskor várható élettartamok között 9 év eltérés van. A nagy különbségek kiemelik az életkorhoz igazított különböző halálozási rátákat is az országokban. Természetes módon a legtöbb államban a gazdagabb régiók jobban bővelkednek az orvosokban és alacsonyabb a halálozási ráta is.

A magyar régiók egészségi helyzete

Magyarországon hét régiót külön vizsgáltak, ezek alapján nem meglepő módon Közép-Magyarországon bizonyultak a legegészségesebbeknek az emberek, de még csak itt is 2 pontot értünk el a 10-ből, amivel a 362 vizsgált OECD régió alsó 15 százalékába tartozunk egészségügyi szempontból. Ebben a térségben 11 halál jut 1000 emberre évente, míg a születéskor várható élettartam 76,5 év.

A legrosszabb helyzet az észak-magyarországi régióra jellemző, az konkrétan 0 pontot kapott az egészségügyi jóléti mutatójára. A halálozási ráta itt 13,2 fő 1000 emberenként, míg a születéskor várható élettartam 73,4 év. Ezzel az összes vizsgált OECD régió között leghátul helyezkedik el.

Tehát a vizsgálat végeredménye, hogy borzasztóan rossz egészségűek vagyunk mind az európai, mind a hasonló fejlettségű országokhoz képest.

Forrás: Portfolio.hu
Az egészségünk rajtunk múlik. Mit tehetünk érte?

Az egészségünk rajtunk múlik. Mit tehetünk érte?

Hazánkban még igen elterjedt az a szemlélet, amely szerint csak akkor keressük föl az orvost (gyakran későn), ha valami fáj, ha valami panasz jelentkezik.
Az egészséges életmód a gyermekkorban gyökerezik

Az egészséges életmód a gyermekkorban gyökerezik

Minél kisebb korban rakjuk le az egészséges életmód alapjait, annál nagyobb valószínűséggel beépülnek azok a gyerek, és később a felnőtt mindennapjaiba.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.