#KORONAVÍRUS

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ambuláns mintavételi pontok segítik az ingyenes tesztelést

Kevés só, sok mozgás

2016. 02. 26.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mindenki fejből fújja: a magas vérnyomás népbetegség, keveset mozgunk, egészségtelenül eszünk. Viszont tenni is lehet a problémák ellen, méghozzá nem is túl bonyolult módon – dr. Szauder Ipoly kardiológussal beszélgettünk a kérdésről.

Miért számít népbetegségnek Magyarországon a magas vérnyomás?

Pontosítanék: a magas vérnyomás mindenütt népbetegség, általában 20-30 százalék az előfordulási gyakorisága. Magyarországon 25 százalékos előfordulási valószínűségről beszélhetünk, 65 éves kor fölött pedig 50 százaléknál is nagyobb az arány. Vagyis az elöregedés is hozzájárul, másrészt bizonyos civilizációs ártalmak hatása sem küszöbölhető ki, amellett, hogy a magas vérnyomásnak elsősorban öröklött, genetikai oka valószínű. Ezt egyelőre még nem tárták fel, de tíz-tizenöt éven belül, a genetikai orvoslás előretörésével többet tudunk majd róla.

Civilizációs ártalmakat említett…

Itt most például arra is gondolok, hogy Magyarországon az utolsó helyeken van az elégedettségi mutató, még Ghánánál vagy Nigériánál is rosszabbul érezzük magunkat a bőrünkben. A stressz pedig az egyik leghatékonyabb rizikótényező a magas vérnyomás hátterében. Emellett keveset mozgunk, el vagyunk hízva, nem táplálkozunk egészségesen: bizonyos felmérések szerint a magyarok mindössze 20 százaléka végez heti két-három alkalommal aktív sporttevékenységet. Ez igazán kicsiny idő az ülve töltött órákhoz képest, de az elhízás már így is megelőzhető lenne: heti néhányszor 20-30 perc kardiotréning, bicikli, futás, idős korban gyors gyaloglás a magas vérnyomást is csökkenti. De a fenti tényezők összefüggnek. Sokan egészségtelen táplálkozással, alkoholizálással kompenzálják a stresszt.

Pedig például a vörösborra azt szokták mondani, kis mértékben gyógyszer.

A közhiedelemmel ellentétben az alkohol kis mennyiségben sem csökkenti a vérnyomást, tartósan fogyasztva pedig emeli. Ugyanez a vörösborra is igaz: tartós, tudományos bizonyítékokon, több tízezer betegen végzett, statisztikai módszerekkel analizált kutatások sosem igazolták, hogy áldásos hatást gyakorolna a keringésre, hiába sugallják ezt bizonyos gyártók. Ez a csokoládék magas flavonoid-tartalmára és ereket védő tulajdonságaira is állhat. Így csak annyit mondhatunk, hogy a WHO adatai szerint nőknél napi 10 gramm, férfiaknál napi 20 gramm alkohol fogyasztása nem befolyásolja károsan a vérnyomásunkat, az e feletti pedig már emeli. Vagyis egy-két pohár bor, vagy fél-egy üveg sör, vagy három-öt cent tömény még nem árt. De nem is használ.

És hogyan küszöbölheti ki az ember az életéből a stresszt?

A túlzott munkahelyi, környezeti stressz óhatatlanul is a XXI. századi lét velejárója. Én az internet- és közösségihálózat-használatot is komoly stresszforrásnak tekintem, hiszen a virtuális világ számtalan veszélyt rejt. A fő probléma mégis az, hogy nem megfelelő a stressztűrő képességünk. Régen is voltak súlyos stresszt kiváltó hatások: tatárjárás, törökdúlás, harmincéves háború, éhínségek, világháborúk. Mondhatni, a lakosság állandó stresszben élt, mégsem volt olyan szinten népbetegség a magas vérnyomás, mint most. Nyugat-Európában hetven éve, Észak-Amerikában százötven éve nem volt háború, amivel párhuzamosan a fogyasztói társadalom kialakulása túlzott elkényelmesedéshez vezetett. Az emberek jelentős részét nem érték tényleges csapások, és a legtöbben arra használják fel a rengeteg szellemi és testi energiát, hogy anyagilag előrébb jussanak. Eközben pedig Magyarországon átlag 45-50 órát dolgozunk, ami rengeteg. A stressztűrő képességet ugyanakkor lehet javítani. Ehhez is a sport, a kardiotréning, illetve bizonyos pszichológiai relaxációs gyakorlatok jelenthetik a kulcsot: a jóga, a tai chi, amelyek kedvezően áthangolják, erősítik a vegetatív idegrendszert.

És ez eszerint elég?

Részben. A táplálkozás tekintetében a sószegény étrend szerepét emelném ki: mindenképpen fontos lenne napi 6 gramm alá vinni a konyhasó-bevitelt, hiszen a nátrium növeli a keringő vér térfogatát, és ezáltal úgynevezett volumen-hipertóniát okozhat. Magyarországon a száraz hentesáruk nemcsak konyhasóval készülnek, hanem nitrites pác-sóval, így 10 dekagrammonként 3-6 gramm sót is tartalmazhatnak. A magyar sajtok nagy része és bizonyos kenyerek is túlsózottak. Szintén kiemelném a nátrium-glutamát nevű ételízesítőt, az E-621-et, amelyről nem tudjuk, mennyi van belőle a felvágottakban. A párizsi vagy a virsli mindenesetre ettől húsízű… Tudatos táplálkozásra lenne szükség: mediterrán étrend, könnyű zöldségek, halak, fehér húsok…

Mi a helyzet a kávéval, az energiaitalokkal?

A koffein kis mennyiségben – ez napi három kávét jelent – nem emeli a vérnyomást, hanem inkább csökkenti, viszont szapora szívverést okoz, így aki erre hajlamos, annak nem ajánlott. Az energiaitaloktól mindenkit óvnék, mert az ezekben található taurin és a nem ismert összetevők okozta pontos mellékhatásokkal nem vagyunk tisztában. Inkább kávét, teát vagy kakaót fogyasszunk, hiszen ezek növényi eredetűek.

Mivel dobjuk fel magunkat?

Mivel dobjuk fel magunkat?

A felnőtt lakosság jelentős többsége naponta fogyaszt kávét kifejezetten az ébrenlét fokozása érdekében – derül ki a Szinapszis Kft. egy friss kutatásából, melyet a cég a Napidoktor.hu megbízásából készített.
A vérnyomás gyógyszer nélkül is csökkenthető

A vérnyomás gyógyszer nélkül is csökkenthető

A fejlett nyugati társadalmakban a felnőtt emberek 30%-a szenved a magas vérnyomástól, s ez a diagnózis gyakran élete végéig gyógyszerek szedésére ítéli a beteget. Tudnunk kell azonban, hogy abban az esetben, amikor vérnyomásunk még nem túl magas, rengeteg lehetőségünk van arra, hogy természetes módon csökkentsük.
Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

A járvány egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek fontos része az iskolai étkeztetésre vonatkozó javaslatsor is.
Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ez a nyár nem egy szokásos nyár volt, kb. fél éve itthon vannak gyermekeim. Feleségemmel az egész tavaszi vírushelyzetet végigdolgoztuk, és rengeteg kompromisszumot kellett meghozni, sok szervezést igényelt, és ami a legfontosabb: a gyermekeink részéről elképesztő rugalmasságra volt szükség.