#KORONAVÍRUS

Már 75 ezren töltötték le a VírusRadar alkalmazást

Nem igaz, hogy a maszk nem véd a fertőzés ellen

A Covid-járvány és a szezonális influenza összehasonlítása

Ki is az a gyógyszerész? I. rész

2016. 08. 11.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Látszólag egyszerű a válasz, de csak elsőre. Azért, hogy ennél alaposabban és érthetőbben felelhessük meg a kérdést, dr. Bartus Györgyöt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnökét kértük fel, hogy meséljen szakmája kevésbé ismert részleteiről. A téma terjedelme miatt cikkünk második részét augusztusi számunkban olvashatják.

Gyógyszerész az, aki valamelyik egyetem gyógyszerésztudományi karán, öt éves tanulmánya végeztével diplomát szerzett és – hasonlóan az orvosokhoz vagy jogászokhoz – foglalkozás doktori címet kapott.

Hogy ez mennyire másképpen jelenik meg a köztudatban, arra egy beszélgetésem a példa. Néhány évvel ezelőtt, amikor a diploma mellé még nem járt a doktori titulus, vadászatokon az egyik hajtó állandóan „doktor urazott”. Elmagyaráztam neki, hogy ez miért nem helyes. Végül elunta, és azzal zárta le a témát, hogy „Nekem mindenki doktor, aki a patikában fehér köpenyben van, és az én bajaimmal foglalkozik.”

A gyógyszerészet tipikus határtudomány. Valamennyien kicsit gyógyítók, kicsit vegyészek, kicsit botanikusok vagyunk. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja a hivatás története is.

A régi időben a gyógyszereket maguk az orvosok készítették. Az erről szóló legrégebbi munkát Kr. e. 1552-ben írták. Az orvosok, akik nemcsak betegek gyógyításával, hanem a gyógyszerek eladásával is foglalkoztak, boltot is tartottak e célra. Ez rekeszes bútorzatánál fogva az „apotheka” nevet viselte. Az első gyógyszertár Bagdadban nyílt meg 754-ben.

Az első magyarországi – nem a mai értelemben vett – patika a pécsváradi bencés apátságban működött 1015-ben. Itt a szerzetesek gyógynövényekből állítottak elő gyógyító hatású készítményeket.

Az 1244. évi budai jogkönyv meghagyja, hogy a gyógyszerészek mást, mint gyógyszert, nem árulhatnak.

Az orvosi és a gyógyszerész tevékenység kötelező különválasztását 1770-ben Mária Terézia utasítására, a „Generale Normativum in Re Sanitatis” rendeletben szabályozták.

Az 1876. XIV. törvény szerint „a gyógyszertár, mint közegészségi intézmény az állam felügyelete alatt áll”. Ez a felügyelet kiterjedt a személyzet képzettségére, a gyógyszertárak kezelésére, az államilag meghatározott árszabályzat megtartására, a berendezésre és a felszerelésre. Gyógyszertárat csak az kezelhetett, aki az ország területén érvényes gyógyszerészi oklevéllel rendelkezett. A gyógyszertár tulajdonosa vagy kezelője a személyzet működéséért is felelős volt.

E törvény szerint a gyógyszertár személyes üzleti joga a gyógyszerész személyéhez volt kötve. A jogosítvány nem volt eladható, sem örökölhető. A gyógyszerész halálával a jogosítvány haszonélvezte az özvegyre vagy gyermekeire szállt. Új gyógyszertár felállítása csak akkor volt lehetséges, ha azt az állam szükségesnek ismerte el. Leszármazó hiányában a gyógyszertár működtetési joga az államra szállt vissza.

A szabályozás miatt, a vagyonvesztés elkerülése végett alakultak ki a monarchia magyarországi területén a gyógyszerész dinasztiák, mivel a személyes gyógyszertár működtetési jogot a gyógyszerész végzettségű leszármazó örökölhette. Az első dinasztiák jellemzően az 1800-as évek közepe táján indultak, és a mai napig gyógyszerész leszármazókkal bírnak. Egy családon belül sokszor több gyógyszerész leszármazó is volt. Ők napjainkban is gyógyszerészként tevékenykednek, bár sokan már nem a lakossági gyógyszerellátás, hanem a például gyártás vagy az oktatás területén. Ilyen nevezetes gyógyszerész családok például a Kiss család 1816-tól, a Bölcs, valamint a Zalai család 1855-től, vagy az erdélyi Issekutz család 1756- tól kezdődően. Ebből a szempontból mindenképpen említést érdemel a Küttel dinasztia, amelynek alapítója az 1690-ben született Küttel Sámuel volt.

A rövid áttekintésből jól látszik, hogy a XIX. század utolsó negyedére kialakultak a gyógyszerellátás alapvető, napjainkban is meglévő szabályai. Ezek a mai napig is meghatározóak. Ilyen a gyógyszertár működtetés állami monopóliuma, a működtetés nem örökölhető jogának gyógyszerészi diplomához kötése, a hatósági árak, és a gyógyszertáraknak, mint az egészségügyi ellátó rendszer részeként működő vállalkozásoknak a szigorú ellenőrzése.

Azt, hogy mennyire szerteágazó ez a hivatás, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik nagy hazai gyógyszergyárunk, az alapító nevét viselő Richter Gedeon, az alapító által 1901-ben megvásárolt, a „Sashoz” címzett patikából indult ki. Ő építette fel 1907-ben Kőbányán az első magyarországi gyógyszergyárat.

Napjainkban a korábbiakhoz hasonlóan, jogszabályok határozzák meg a gyógyszerészi diplomával végezhető tevékenységek körét. Számos gyógyszerész dolgozik a gyógyszerészeti karok tanszékein, oktatva a jövő gyártó-, minőségbiztosító- és gyógyszertári szakembereit.

Gyógyszerészek végeznek munkát a gyógyszergyárak kutatási, gyártási és termékellenőrzési részlegein. Ugyancsak kollégákat találunk a nagykereskedelemben. A gyógyszerek gyártásának, forgalmazásának ellenőrzésére jogosult tisztigyógyszerészek szintén gyógyszerész végzettségűek, és nem szabad elfeledkezni a kórházban ápolt betegek megfelelő gyógyszerellátását biztosító, intézeti gyógyszertárban dolgozó kollégákról sem.

Ez is mutatja, hogy számos olyan területen dolgoznak gyógyszerészek, akiknek munkájáról a nagy nyilvánosság nem is igazán tud.

Tavaszi fáradtság?

Tavaszi fáradtság?

Rosszkedv, fáradékonyság, lehangoltság. Tavasszal sokan úgy érezhetjük, hogy "lemerültek az elemeink". Mielőtt komoly problémára gondolunk, érdemes felülvizsgálni, mennyi nyomelemet és vitamint viszünk be szervezetünkbe.
Jó tanácsok ízületi panaszok esetén

Jó tanácsok ízületi panaszok esetén

Sokan ismerjük az érzést, amikor nem kell az égre néznünk ahhoz, hogy csillagokat lássunk. Amikor rohannánk a gyógyszertárba, de nem tudunk, mert sajgó tagjaink, ízületeink miatt moccanni is alig tudunk. Hogy mi a teendő, ha a mozdulni akarásnak nyögés a vége?
A vadvilág egy része képes alkalmazkodni az emberi jelenléthez

A vadvilág egy része képes alkalmazkodni az emberi jelenléthez

Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni.
Már 75 ezren töltötték le a VírusRadar alkalmazást

Már 75 ezren töltötték le a VírusRadar alkalmazást

Már több mint 75 ezren töltötték le a VírusRadar alkalmazást, amelyhez hasonló applikációk Európa több országában bizonyították, hogy életeket menthetnek a koronavírus-járvány második szakaszában.