Mi minden nap szavazunk

2016. 11. 09.
Címkék: Apaszemmel  Életmód  nevelés  Napló 
Szerző: Küttel Dávid
Idén a nagylányunk betöltötte a tizennyolcat, így az októberi népszavazásra már ő is kapott értesítőt. Ez egy kicsit váratlanul ért minket, hisz „nemrég” született és már is felnőtt.
Persze fiatalabb testvérei is érdeklődnek a Világ eseményei iránt, éppen ezért rendszeresen beszélgetek velük az aktuális politikai történésekről. A népszavazás okán most nyilván nagyobb hangsúlyt kapott mindenütt a politika, bár szerintem a magyar sajtóban ez minden nap túl nagy hangsúlyt kap. A gyerekeimnek azt szoktam mondani, hogy nem csak az ilyen-olyan hivatalos voksolások alkalmával lehet szavazni, hanem minden nap. Nem mindegy, mit veszünk, mit eszünk, mit olvasunk, és mivel közlekedünk! Amikor hivatalosan is megkérdezik a véleményünket, akkor a feltett kérdésekre lehet válaszolni, négyévente pedig kizárólag a politikai pártok programjára, vagy azok jelöltjei mellé lehet behúzni egy ikszet. A demokrácia egyébként egy nagyon jól kitalált államforma, csak élni kell annak eszközeivel. Nem csak a választások alkalmával lehet véleményt nyilvánítani, hanem a szürke hétköznapokban is. Erre vannak a fogadóórák, vagy aktív településeken a különböző önképzőkörök, klubok, kaszinók vagy egyesületek. Mi el vagyunk kényeztetve, mert egy csodálatos kis közösség tagjai lehetünk, nálunk van néptánccsoport, borbarátok egyesülete, értelmiségi kör és még sorolhatnám.

Szóval mi döntöttünk, és nagyon szeretünk valóban jelen lenni a faluközösségben, így minden nap szavazunk. Idén a feleségem már Jani bácsi barackjából főzte a lekvárt, és Zsuzsa néni receptje szerint tette el a hecsedlit. Kislányommal pedig minden pénteken Klári nénitől veszünk tojást, múlt hétvégén pedig Kálmán bácsi által lőtt szarvasból főztem a pörköltet. Belátom, hogy ez nagyon idillien hangzik, de ezen felül a mindennapi bevásárlásoknál is azt próbálom átadni a gyermekeimnek, hogy nézzék meg, mit vesznek: honnan jött, hol gyártották, milyen alapanyagokból van, mibe csomagolták, stb.

Természetesen a vidéki lét kiváltképp alkalmas az élhetőbb mindennapokra, de én a nagyvárosban is afelé tereltem őket, hogy a bevásárlásnál is szavazunk.

Persze én lennék a legboldogabb szülő, ha a politikával csak négyévente kellene foglalkozni, de erre szerintem csak nagyszülőként lesz esélyem.

És hogy mit gondol Anya a vidékre költözésről, arról itt olvashat!