#KORONAVÍRUS

Az év kiegészítője – a szájmaszk

Néhány szabály betartásával sokat tehetünk a fertőzés ellen

Hogyan viseld helyesen a maszkot?

Az érinthetetlennek tűnő nyolc óra

2016. 11. 18.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Dogossy Katalin
A multinacionális vállalat, ahol a gyerekkori barátnőm dolgozik, erősen gondolkodik azon, hogyan tudná otthonra kiszervezni a munkát. Fél éve számolja, hogy milyen munkaköröket lehetne otthon is végezni, mennyibe kerülne neki hozzájárulni az otthoni munkavégzéshez, és mennyibe kerül neki így, fenntartani egy sokemeletes irodaházat. Felméréseket készít, kérdőíveken tudakolja a dolgozók véleményét. Azt kérdezi például, hogy a dolgozók szerint mi a legjobb és mi a legrosszabb az otthoni munkavégzésben.

Én tudom a választ, mert újságíróként egész életemben otthon dolgoztam. A szerkesztőségekbe csak értekezni jártam be. Mondhatom, hogy az otthoni munka pártján állok. Biztosan tudom, hogy ugyanazt a feladatot feleannyi idő alatt el lehet végezni akkor, ha nem beszélgetnek, telefonálnak, kávéznak, teáznak, kérdezgetnek az ember körül. Csak arra kell figyelnie, amit csinál.

Persze tudom én, hogy nem minden munka végezhető otthon is. Acélt nyilván nem lehet a kisszobában önteni, miként utat, házat sem lehet ekképp építeni. Azt is tudom, hogy nem mindenkinek az otthona alkalmas munkára. De biztos vagyok benne, hogy a számítógépek, mobiltelefonok és az internet korában sokkal több munkát lehetne hazatelepíteni, s akár részmunkaidőben végeztetni.

Én részmunkaidő párti vagyok. Több embernek lenne valóságos munkája, ha nem egyetlen munkavállalóról akarnának lehúzni minden bőrt. Több kisgyerekes anyuka mehetne vissza dolgozni úgy, hogy a gyerekei sem látnák ennek kárát. S ez a munkáltatónak is jobban megérné. A manapság oly divatos napi tíz-tizenkét órás munkaidő teljesen felesleges. Miként az elsősöknél az öt, nyolcadikosoknál a hét órás tanítás. Az emberi agy nem képes ennyi időn át jól teljesíteni. Elfárad, hibázik, lelassul. A fáradt ember ideges, ingerült, betegségre hajlamos.

A Melbourne-i Egyetem kutatásai szerint például negyven felettieknek 25 órát és maximum 3 napot kellene dolgozni ahhoz, hogy maximális hatékonysággal végezhessék a feladataikat, és a mentális egészségüket is megőrizhessék. A szociológiai kutatásokból pedig az derül ki, hogy akik megtehetik ezt, sokkal kiegyensúlyozottabbak, mert össze tudják egyeztetni a munkát a magánélettel, és többet is sportolnak, így egészségesek és boldogabbak is.

Jó, a heti huszonöt óra munka a vágyak birodalmába tartozik. Az azonban biztos, hogy heti 55 óránál többet egyszerűen nincs értelme dolgozni. Már a nyolcórás munkanap is túl sokat kivesz az emberekből, és már középtávon is több kárt okoz a dolgozónak és munkaadónak egyaránt, mint amennyi előnnyel jár. Aki pedig azt állítja, hogy ő napi tíz-tizenkét órát dolgozik, az nem mond igazat. Talán ennyit van bent a munkahelyén, talán ennyi időn át tesz úgy, mintha dolgozna.

Vannak helyek, ahol tudják ezt. Hollandiában például a munkavállalók 46 százaléka dolgozik heti 36 óránál kevesebbet. A foglalkoztatásnak ez a formája különösen népszerű a nők körében, háromnegyedük él a lehetőséggel. Svédországban is egyre komolyabban fontolgatják a hatórás munkanapok bevezetését. Sőt, sok helyen már ki is próbálták, s ahol kipróbálták, kiderült, hogy ha az emberek kevesebb időt töltenek a munkahelyükön, netán otthon dolgoznak, sokkal hatékonyabbak, kreatívabbak, kiegyensúlyozottabbak, ritkábban betegszenek meg.

A göteborgi Toyota-központban már 13 éve hatórás a munkanap. Kevesebb a hiányzás, és több a nyereség. Igaz, hogy ebben a hat órában a dolgozóik nem internetezhetnek, minimálisra csökkentették az értekezletek számát, és általában véve is mindent, ami elvonhatná az emberek figyelmét a munkától. A dolgozók így is motiváltabbak, és sokkal intenzívebben dolgoznak.

Az, hogy pontosan mennyi időt tölt el egy alkalmazott a munkahelyén, egyáltalán nem függ össze azzal, mennyire lesz versenyképes a termék vagy szolgáltatás, amelyet előállít. A németek átlagosan 35,3 órát szánnak munkára egy héten. Németország mégis a világ 4. legversenyképesebb országa a Világgazdasági Fórum számításai szerint. Ezzel szemben a gazdasági válságból kilábalni képtelen görögök heti 42 órát töltenek a munkahelyükön.

Miért ragaszkodnak mégis a világon annyi helyen a minimum nyolcórás munkaidőhöz?

Nem elavult szemlélet ez?

De, szerintem az.

Miért ne focizhatna egy menedzser munkaidő alatt, ha utána sokkal eredményesebben vezeti a tárgyalást? Miért ne szaladhatna le a pénzügyről Gizike egy spinning órára a közeli fitneszterembe, ha utána sokkal gyorsabban elkészíti a havi összesítést? Arról nem is beszélve, hogy a havi összesítésnek igazán mindegy, hogy az irodában, vagy otthon, munkaidő alatt, esetleg utána csinálják-e meg. Miért ne tervezhetne az építész laptopjával az ölében a Balaton partján, fordíthatna mondjuk szakkönyvet a fordító a tengerparton?

Miért e ragaszkodás a nyolc órához? Ki találta ezt ki?

Nos, 90 éve, Henry Ford vezette be a heti 5 napos, napi 8 órás munkaidőt. Ford újítása hideg közgazdasági számításon alapult, amely akkor így tette lehetővé, hogy a termelést a csúcsra járassák. Ma azonban, majd száz évvel később, a robotok, a számítógéppel vezérelt csúcs technológiák, a kommunikációs eszközök korában ez már egy kicsit elavult.

Vásárlási láz és evéskényszer – mit tehetünk?

Vásárlási láz és evéskényszer – mit tehetünk?

Január tájékán, fölösleges karácsonyi ajándékok romjai közt, fölöslegesen felszedett kilók súlya alatt roskadozván, egyáltalán nem érzem jó magam. Rájöttem, hogy szenvedélybeteg vagyok.
Két évvel tovább élhetnénk, ha kevesebbet ülnénk

Két évvel tovább élhetnénk, ha kevesebbet ülnénk

Nyilvánvaló tény, hogy a helytelen életmód, a mozgásszegénység és a szénhidrátokban, cukorban és zsírban gazdag készételek, a tartósítószerekkel és vegyszerekkel teli környezet megrövidíti az életünket. Természetesen nem lehetséges az, hogy áttérjünk a halászó, vadászó, gyűjtögető életmódra. A 21 században élünk, ennek összes előnyét és hátrányát élvezzük. Mégis, csupán azzal, ha naponta három óránál kevesebbet ülnénk, két évvel meghosszabbíthatnánk az életünket.
Az év kiegészítője – a szájmaszk

Az év kiegészítője – a szájmaszk

Akadnak olyan helyzetek az életben, amikor a divat háttérbe szorul, de a stílusos megjelenés a feszültségoldás eszköze is lehet.
Néhány szabály betartásával sokat tehetünk a fertőzés ellen

Néhány szabály betartásával sokat tehetünk a fertőzés ellen

A járvány második hullámában ismét mindannyiunknak nagy a felelőssége abban, hogy mennyire lesz sikeres a védekezés. Figyeljünk egymásra, hogy elkerülhessük a további korlátozó intézkedéseket!