Az életmentő D-vitamin

2017. 05. 03.
Közhelyesnek tűnhet, de rohanó életvitelünk mellett a vitaminpótlásra manapság még inkább oda kell figyelni. Ezek közül is kiemelt szerepe van a D-vitamin pótlásának.
Hogy miért, arról Dr. Takács Istvánt, a MOOT főtitkárát és az Első 1000 Nap Program elnökét kérdeztük.
Milyen betegségeket okozhat a D-vitaminhiány?

A D-vitamin a hormonrendszer egyik bázisa, és ha hormonhiány alakul ki az emberi szervezetben, annak nyilvánvalóan negatív hatásai lesznek, amelyek rendkívül szerteágazóak lehetnek. A hiány problémát okozhat például a csontvázrendszerben, ahol a kalcium-anyagcseréhez kapcsolódóan nagyon látványos hatása van, ugyanis kulcsszerepe van abban, hogy a bevitt kalcium tökéletesen szívódjon fel. Az immunrendszer esetében a D-vitaminhiány kétszeresen is negatív hatású, mert növeli az autoimmunitást, míg a védekező típusú immunitást csökkenti, emellett megnő a vastagbél-és az emlőrák kialakulásának esélye. A szívbetegségekkel, a szívelégtelenséggel és az izomrendszer elégtelen működésével is összefüggésbe hozható a D-vitaminhiány. Ami most újdonságot jelent, az az, hogy a gyermekkori D-vitaminhiány kihat a felnőttkorra is, és ezeket a károsodásokat sajnos nem lehet kinőni. Ezért a gyermek születésétől ügyelni kell a megfelelő vitaminpótlásra, erre hívja fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program is. Ezen kívül a várandós anyákat érintő hatások is különös figyelmet kaptak, hiszen a legújabb kutatások szerint a D-vitaminhiány növeli a szülés közbeni kockázati tényezőket, valamint a születendő gyermekre nézve is negatív következményei lehetnek, ha az anya vitaminhiányban szenved.

Milyen napi mennyiség fogyasztása javasolt?

A D-vitamin a magyar étrendben gyakorlatilag alig jelen. Átlagosan elmondhatjuk, hogy Magyarországon a nyári hónapokban nem szükséges a D-vitamin pótlása, amennyiben valaki minimális odafigyeléssel táplálkozik. Körülbelül áprilistól ideális esetben egészen október végégig tart az az időszak, amikor megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri a szervezet. A téli időszakban viszont mindenképp szükséges a pótlása, mert a táplálékkal nem tudunk hozzájutni. Fontos tudni, hogy a hazai normál étrend 80 és 150 egység között tartalmazza a D-vitamint, míg az ajánlásokban 2000 egységet határoznak meg a téli időszakra vonatkozóan, tehát jelentős különbségről beszélünk.

Melyek a hiány tipikus tünetei?

Az extrém vitaminhiányos állapot csak az idős, ágyhoz kötött embereknél fordul elő. Az enyhébb tünetek közül a legelső az izomgyengeség, a diffúz izomfájdalom, amit csontfájdalomként érzékelnek, és nagyon megviseli a beteget. A többi tünet nem ilyen látványos, de a csontok törékenysége sokszorosára fokozódik, és a különböző fertőzésekre való fogékonyság is jelentősen megnő. A hosszú távú tünetek pedig évek alatt alakulnak ki.

Milyen típusú készítményekkel, illetve természetes módon hogyan lehet pótolni a hiányt?

D-vitamin jelentős mennyiségben a tengeri halakban, főleg azok májában van jelen. Innen ered a csukamájolaj fogyasztásának régi szokása, amit a mai napig alkalmaznak világszerte. Persze a csukához semmi köze, de valóban nagymennyiségű D-vitamint tartalmaz, így érdemes fogyasztani, ha nem idegenkedünk az ízétől. Ez a természetes pótlás lehetősége, a készítmények pedig tabletta és olaj formában is rendelkezésünkre állnak különböző kiszerelésekben, de a bevitt mennyiségre érdemes figyelni.

Bizonyos vitaminokról elterjedt, hogy nem lehet túlzott mennyiségben fogyasztani belőlük. A D-vitaminnál fennáll a túladagolás veszélye? Ha igen, ennek milyen tünetei lehetnek?

Minden hatásos szerből lehet mérget csinálni, így ebből is. A napi 2000 egység pótlására vonatkozó ajánlás épp azért született, hogy ezt megakadályozzuk, hiszen ez a kockázatmentes felső határ. Ha ennél többet szedünk, ahhoz már orvosi felügyelet szükséges. Az enyhe túladagolás tünetei nem észrevehetőek, viszont hosszú távú következményei lehetnek: növelni a vesekő és az érelmeszesedés kockázatát. Ebből következik, hogy aki a javasoltnál többet szed, annál nem azonnal jelennek meg ezek a tünetek, hanem csak évek múltán, az akut tüneteket pedig csak egy hirtelen nagyobb mennyiség idézi elő. A napi tízezer egység tartós szedése valódi mérgezést okoz, ami a vér kalciumszintjének megemelkedésével, és ennek következményeivel jár.

Milyen esetekben lehet indokolt az orvos által ellenőrzött nagyobb mennyiség szedése?

Eddig a pótlásról és a megelőzésről beszéltem, de amikor egy orvosilag mért súlyos D-vitaminhiányról van szó, akkor az orvos dönthet úgy, hogy bizonyos ideig nagyobb mennyiséget ad a betegnek, majd újra ellenőrzi a vitaminszintet. Orvosi felügyelettel nem kockázatos, sőt, adott esetben szükséges is, például ha valakinek anyagcsere és felszívódási zavara van, de kontroll nélkül nagyon veszélyes lehet, és hangsúlyozom, ez orvosi kérdés, nem egy általános, teljes népességre vonatkozó ajánlás.

Milyenek a hazai D-vitaminfogyasztási szokások?

Jelenleg is zajlik egy felmérésünk, ennek később lesz eredménye, de a korábbi kutatásból az derült ki, hogy az év legsúlyosabb D-vitaminhiányos időszakában is csak a népesség körülbelül 10 százaléka szed D-vitamint bármilyen formában. Reméljük, hogy az utóbbi néhány év munkája és prevenciós programja meg tudta emelni ezt a számot. Ha a lakosság húsz-harminc százaléka odafigyelne a D-vitamin pótlására, az már nagy eredmény lenne.