#KORONAVÍRUS

Hogyan viseld helyesen a maszkot?

Minden beteg jobban lett, aki eddig vérplazmát kapott

Csak minden ötödik gyógyult termel elegendő ellenanyagot

Méhnyakrák-szűrés: háromévente egyszer!

2017. 06. 21.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Tompa Diána
Ijesztően magas a méhnyakrákban elhunyt nők száma Magyarországon. Ennek okairól és a szűrések fontosságáról – melyre a Médiaunió idei kampánya is felhívja a figyelmet – Dr. Lengyel Erzsébetet, a Bajcsy Zsilinszky Kórház onkológusát kérdeztük.
A női nemi szerv mely részét hívjuk méhnyaknak, és milyen funkciót tölt be?
A méh elkeskenyedő nyakát nevezzük méhnyaknak, mely két részből áll: egy hüvelyben elhelyezkedőből és egy hüvely felettiből. A méhnyaknak három funkciója van: egyrészt a menstruációs vér ezen keresztül távozik, másrészt mintegy szűrőként vesz részt a fertőzések elleni védekezésben, harmadrészt a szülés alatt kinyílik, és a baba ezen keresztül születik meg.

Miben különbözik a méhnyakrák korai, illetve késői fázisa, és ennek milyen tünetei vannak?
A méhnyakrák esetében a tünetek nagyon későn jelentkeznek, ezért akik nem járnak szűrésre, azoknál gyakorlatilag csak előrehaladott állapotban kerül felfedezésre a betegség. De ami már a korai szakaszban is figyelemfelhívó lehet: szokatlan vérzés a nemi aktust követően vagy két menstruációs ciklus között, illetve fájdalommal járó szexuális együttlét; ezekben az esetekben mindenképpen érdemes nőgyógyászhoz fordulni.
A késői tünetek már elsősorban a méhnyakrák környező szervekre való kiterjedésével függnek össze. A rák ráterjedhet a végbélre, ami székrekedés formájában jelentkezik, a hólyagra, ami véres vizeletet vagy inkontinenciát eredményezhet, illetve a húgyvezetékek nyomása következtébenvesekárosodás is kialakulhat. E mellett daganat hatására étvágycsökkenés, hát- és csontfájdalom, fáradtság és energiahiány is felléphet.

Átlagosan hány áldozatot szed a méhnyakrák Magyarországon?

Évente körülbelül ezer-ezerötszáz új beteget diagnosztizálnak, és ebből mintegy ötszázan meghalnak, mert sajnos a legtöbben már csak nagyon előrehaladott stádiumban keresik föl az orvost. A nők körében a második leggyakrabban előforduló megbetegedés, a méhnyakrák-szűréseken résztvevők aránya mégis csak harminc százalék Magyarországon.

Mely korosztály a legveszélyeztetettebb?

Általában a negyvenes korosztály, de életkor szerint két nagy kritikus korcsoportot különböztetünk meg: a fiatalabb 30-39 éveseket, és a 60-69 év közöttieket.

Megelőzhető-e a méhnyakrák?

Az egy tévhit, hogy a méhnyakrák genetikailag kódolt, hiszen a kialakulásáért szinte kizárólag a humán papilloma (HPV) vírusfertőzés felelős. A HPV-vírusnak több mint száz típusa van, ezek közül két típus felelős a méhnyakrákos megbetegedések hatvan-hetven százalékáért.
Az elsődleges prevenció a HPV elleni védőoltás, melynek több típusa van attól függően, hogy kettő-, négy- vagy kilencféle vírus elleni oltóanyagot tartalmaz. Ez utóbbi kilencven százalékos védettséget nyújt, de Magyarországon még nem igazán alkalmazzák, viszont a használatban lévő négyes típusú oltóanyag is nagyfokú védettséget nyújt. Ezt az oltást célszerű még az első szexuális aktus előtt beadatni, de legkésőbb 45 éves korig, hiszen a méhnyakrák kialakulásához kilenc-tíz év kell.
A védőoltás beadása egy egyszerű bőr alá adott injekció formájában, három fázisban történik, és az első és az utolsó között hat hónapnak kell eltelnie.


Milyen kockázati tényezők növelik a kialakulás esélyét?
Minden nő, aki szexuális életet él, körülbelül 70-80%-ban hordozza a HPV-vírusfertőzést. Ez ellen a kondom használata sem véd teljes körűen, tekintve hogy a vírus nem a testnedvekkel terjed, hanem bőrön keresztül. Azoknál, akik a szexuális partnerüket gyakran váltogatják, vagy fiatal korban kezdték meg a nemi életet, esetleg ahol a férfi partnernek több szexuális kapcsolata van, sokkal nagyobb a megbetegedés kockázata. Kialakulásában továbbá szerepet játszhat a dohányzás, különböző gyulladások, a legyengült immunrendszer és a fogamzásgátló tabletták szedése is.

Milyen gyakran ajánlott résztvenni a szűrésen, és ennek mi a menete? Magyarországon a nőknek háromévente ajánlják a szűrésen való részvételt. A vizsgálat államilag finanszírozott, nem jár fájdalommal és rövid időt vesz igénybe. A méhnyakszűrés során a HPV-vírust automatikusan nem határozzák meg, csak citológiai sejtmintát vesznek, és ha ezen a keneten gyanús, rákot megelőző állapotot fedeznek föl, akkor végzik el a HPV-tesztet.

A diagnosztizált méhnyakrák kezelhető-e, és ha igen, milyen módon?
A méhnyakrák kezelése megegyezik a többi rákfajta kezelési módszereivel: műtét, sugárterápia és kemoterápia. Ha korai stádiumú a méhnyakrák, akkor főleg műtéti úton kezelik, majd ez után, a szövettan függvényében, esetlegesen egy sugárkezeléssel egészítik ki. Ha már a rák kiterjedt a környező szervekre is, akkor az elsődleges kezelésfajta a radiokemoterápia, amivel szintén jól gyógyítható a betegség.

PCOS: az önbizalom-romboló tünetek kezelhetők!

PCOS: az önbizalom-romboló tünetek kezelhetők!

Zavaró, fájó pattanásokkal, testsúlyproblémákkal és kósza szőrszálakkal számtalan nő küzd élete során. A problémákat különféle kezelésekkel karban lehet tartani, de kialakulásuk okát is érdemes feltárni.
 Megoldások a változó korban

Megoldások a változó korban

A menopauza idején jelentkező problémák sok hölgy életét megnehezítik. Pedig az életkorral jelentkező tünetek nem számítanak egyedi jelenségnek, és gyakran egyszerűen és problémamentesen orvosolhatóak. Prof. Dr. Ács Nándorral a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójával változó kori panaszokról, és a kínálkozó megoldásokról beszélgettünk.
Hogyan viseld helyesen a maszkot?

Hogyan viseld helyesen a maszkot?

A maszk megfelelő felhelyezésének elsősorban abban van szerepe, hogy a tünetmentes hordozók ne terjesszék a betegséget okozó vírusokat, de emellett szerepet játszik az adott egyén védelmében is.
Minden beteg jobban lett, aki eddig vérplazmát kapott

Minden beteg jobban lett, aki eddig vérplazmát kapott

Az eddigi tapasztalatok szerint minden ötödik, a koronavírus-fertőzésen átesett ember szervezete termel elegendő ellenanyagot, így tőlük le lehet venni a vérplazmát.