Méhnyakrák-szűrés: háromévente egyszer!

2017. 06. 21.
Szerző: Tompa Diána
Ijesztően magas a méhnyakrákban elhunyt nők száma Magyarországon. Ennek okairól és a szűrések fontosságáról – melyre a Médiaunió idei kampánya is felhívja a figyelmet – Dr. Lengyel Erzsébetet, a Bajcsy Zsilinszky Kórház onkológusát kérdeztük.
A női nemi szerv mely részét hívjuk méhnyaknak, és milyen funkciót tölt be?
A méh elkeskenyedő nyakát nevezzük méhnyaknak, mely két részből áll: egy hüvelyben elhelyezkedőből és egy hüvely felettiből. A méhnyaknak három funkciója van: egyrészt a menstruációs vér ezen keresztül távozik, másrészt mintegy szűrőként vesz részt a fertőzések elleni védekezésben, harmadrészt a szülés alatt kinyílik, és a baba ezen keresztül születik meg.

Miben különbözik a méhnyakrák korai, illetve késői fázisa, és ennek milyen tünetei vannak?
A méhnyakrák esetében a tünetek nagyon későn jelentkeznek, ezért akik nem járnak szűrésre, azoknál gyakorlatilag csak előrehaladott állapotban kerül felfedezésre a betegség. De ami már a korai szakaszban is figyelemfelhívó lehet: szokatlan vérzés a nemi aktust követően vagy két menstruációs ciklus között, illetve fájdalommal járó szexuális együttlét; ezekben az esetekben mindenképpen érdemes nőgyógyászhoz fordulni.
A késői tünetek már elsősorban a méhnyakrák környező szervekre való kiterjedésével függnek össze. A rák ráterjedhet a végbélre, ami székrekedés formájában jelentkezik, a hólyagra, ami véres vizeletet vagy inkontinenciát eredményezhet, illetve a húgyvezetékek nyomása következtébenvesekárosodás is kialakulhat. E mellett daganat hatására étvágycsökkenés, hát- és csontfájdalom, fáradtság és energiahiány is felléphet.

Átlagosan hány áldozatot szed a méhnyakrák Magyarországon?

Évente körülbelül ezer-ezerötszáz új beteget diagnosztizálnak, és ebből mintegy ötszázan meghalnak, mert sajnos a legtöbben már csak nagyon előrehaladott stádiumban keresik föl az orvost. A nők körében a második leggyakrabban előforduló megbetegedés, a méhnyakrák-szűréseken résztvevők aránya mégis csak harminc százalék Magyarországon.

Mely korosztály a legveszélyeztetettebb?

Általában a negyvenes korosztály, de életkor szerint két nagy kritikus korcsoportot különböztetünk meg: a fiatalabb 30-39 éveseket, és a 60-69 év közöttieket.

Megelőzhető-e a méhnyakrák?

Az egy tévhit, hogy a méhnyakrák genetikailag kódolt, hiszen a kialakulásáért szinte kizárólag a humán papilloma (HPV) vírusfertőzés felelős. A HPV-vírusnak több mint száz típusa van, ezek közül két típus felelős a méhnyakrákos megbetegedések hatvan-hetven százalékáért.
Az elsődleges prevenció a HPV elleni védőoltás, melynek több típusa van attól függően, hogy kettő-, négy- vagy kilencféle vírus elleni oltóanyagot tartalmaz. Ez utóbbi kilencven százalékos védettséget nyújt, de Magyarországon még nem igazán alkalmazzák, viszont a használatban lévő négyes típusú oltóanyag is nagyfokú védettséget nyújt. Ezt az oltást célszerű még az első szexuális aktus előtt beadatni, de legkésőbb 45 éves korig, hiszen a méhnyakrák kialakulásához kilenc-tíz év kell.
A védőoltás beadása egy egyszerű bőr alá adott injekció formájában, három fázisban történik, és az első és az utolsó között hat hónapnak kell eltelnie.


Milyen kockázati tényezők növelik a kialakulás esélyét?
Minden nő, aki szexuális életet él, körülbelül 70-80%-ban hordozza a HPV-vírusfertőzést. Ez ellen a kondom használata sem véd teljes körűen, tekintve hogy a vírus nem a testnedvekkel terjed, hanem bőrön keresztül. Azoknál, akik a szexuális partnerüket gyakran váltogatják, vagy fiatal korban kezdték meg a nemi életet, esetleg ahol a férfi partnernek több szexuális kapcsolata van, sokkal nagyobb a megbetegedés kockázata. Kialakulásában továbbá szerepet játszhat a dohányzás, különböző gyulladások, a legyengült immunrendszer és a fogamzásgátló tabletták szedése is.

Milyen gyakran ajánlott résztvenni a szűrésen, és ennek mi a menete? Magyarországon a nőknek háromévente ajánlják a szűrésen való részvételt. A vizsgálat államilag finanszírozott, nem jár fájdalommal és rövid időt vesz igénybe. A méhnyakszűrés során a HPV-vírust automatikusan nem határozzák meg, csak citológiai sejtmintát vesznek, és ha ezen a keneten gyanús, rákot megelőző állapotot fedeznek föl, akkor végzik el a HPV-tesztet.

A diagnosztizált méhnyakrák kezelhető-e, és ha igen, milyen módon?
A méhnyakrák kezelése megegyezik a többi rákfajta kezelési módszereivel: műtét, sugárterápia és kemoterápia. Ha korai stádiumú a méhnyakrák, akkor főleg műtéti úton kezelik, majd ez után, a szövettan függvényében, esetlegesen egy sugárkezeléssel egészítik ki. Ha már a rák kiterjedt a környező szervekre is, akkor az elsődleges kezelésfajta a radiokemoterápia, amivel szintén jól gyógyítható a betegség.