„A kajakosok vagányak és nagyon jól néznek ki!”

2017. 07. 24.
Címkék: sport  olimpia  Mozdulj! 
Szerző: Karancsi Ildikó
Nyár közepén kevés szabadidővel rendelkezik a kajaktörténelem egyik legsikeresebb sportolója, Kőbán Rita, mégis mosolyogva mesélt nekünk az evezés gyönyörűségeiről.


Mit csinál, amikor épp nem vízen van?

Mindig ott vagyok. Na jó, nem mindig, de heti hatszor igen. Az MTK edzőjeként fiatalokkal foglalkozom, őket készítem fel, tavasztól őszig kint vagyunk a telepen. Télen is edzünk, de akkor úszás, futás, erősítés, ergométer, tornatermi feladatok vannak. Pont ettől nem egyhangú, hanem változatos dolog kajakozni.

Nem megy el a kedv télen?
Nem, de az tény, hogy a lelkesedés tavasztól mindig intenzívebb. És várjuk is rendszerint a sötét napok után, hogy újra kint legyünk a nyílt vízen, napsütésben.

Mire kell figyelni, ha valaki hirtelen kedvet kap, de előtte egy métert nem evezett?
Kimehet a vízre?

Persze, nyugodtan. Amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, az a biztonság. Mindenkitől kérem, hogy használjanak mentőmellényt. Úszástudás alap, de a Duna közepén egy borulás a kezdőknél olyan stresszt válthat ki, hogy még a legjobb úszók is pánikba eshetnek.

Idősebb korban érdemes belevágni, vagy hagyjuk az élményt a fiatalokra?
Simán belevághatnak! A túrakajakot ajánlom, nem kell sokat lapátolni, egy órát, max. kettőt, bőven elég, és rendkívül egészséges. Más szemszögből látja az ember a vízről a világot, másként tekint a párjára, önmagára a folyó közepén. Befelé figyelésre késztet. Nemcsak kajakban lehet gondolkodni, hanem sárkányhajóban, túrakenuban és széles indiánkenuban is. Épülnek folyamatosan a túra helyek, az országos vízitúra hálózat fantasztikus lehetőségeket kínál, érdemes használni!

Nem hiányzik az aktív sport?
Egyáltalán nem. Tizenkét évesen kezdtem, 24 évig lapátoltam, ebből 20 évig válogatott kajakosként. Amióta edzősködöm, minden versenyt, résztávot átélek ugyanúgy, mint aktív koromban. Ha edzés van, akkor a motoros hajóból, vagy a partról irányítom a fiatalokat, ott vagyok köztük mindig. Én már megtettem, amit kellett, és örülök, hogy átadhatom a tudást. A magyar kajaksport évtizedek óta sikeres, sokan az aktív évek után edzőként is a vízitelepen maradnak, úgyhogy van ebben az egészben valami plusz, amit a sport szeretete generál, ha ez ilyen jól megy.

Mennyire megterhelő érzelmileg, hogy másért kell izgulni a versenyeken?

Az örömöket és a kudarcokat másként éli át az ember a hajóban, mint segítőként. Meg kellett tanulnom kezelni ezeket a helyzeteket. Mostanra némi bölcsességgel és sok szakmai tapasztalattal a hátam mögött könnyen, vagy inkább könnyebben túllendítem a nehézségeken a versenyzőkent, mint annak idején magamat. Olimpiai bajnok versenyzőként más az elvárás, néha az ezüstérem is fáj. Edzőként képes vagyok és kötelességem is lelkesíteni keményebb pillanatok után a gyerekeket, hogy ők arccal a következő menet felé tudjanak fordulni, és önbizalommal visszaülni a hajóba. Persze az attól még fáj, később elő is jön, kell vele foglalkozni.

Kik a szívósabbak, a fiúk vagy a lányok?
Inkább egyénekre bontható, de a lányok talán jobban tolerálják a munkát. De meg lehet találni mindkét nemnél a kapcsolatot, a motivációt, máshogy persze, főleg a kamaszoknál. Kedvcsinálóként üzenem a lányoknak, hogy nagyon csinosak a kajakos fiúk és üzenem a fiúknak, hogy bombázók a kajakos lányok. A szüleiknek pedig azt, hogy vagány, önálló, magabiztos felnőttek lesznek a hajóban edződött fiatalok.

Van úgy, hogy a szülő lelkesebb, mikor először viszi a gyereket?

Van, és az elég baj. Illetve, ha a gyerekre is átragad a lelkesedés, és boldogan marad a telepen, akkor nem. De az óriási elvárásokkal érkező, túlontúl agilis szülők inkább önmaguk elveszített sportoló éveit akarják feltétlenül a gyerekben megvalósítani. Na, ők ritkán járnak sikerrel. Amennyiben odaadja a gyerekét sportolni, döntött az edző mellett, bízza az edzőre! Ha a gyerek tehetséges, jó kezekben lesz a trénernél, és igyekezzen együttműködni a gyerek és a sportkarrier érdekében az oktatókkal. A gyerekek könnyen alkalmazkodnak, a sportolók rendszerességet tanulnak. Minden sport jó, és nyilván hazabeszélek, amikor a kajakot említem, de biztosan állíthatom, hogy kiváló! Önbizalmat szereznek a mindennapos lapátolással, a leevezett kilométerekkel, küzdenek az erejükkel, és nap mint nap győznek önmaguk felett. Az is igaz, hogy aki nem érzi jól magát, nem szereti a terhelést, kiszóródik. Viszont aki marad, egyre terhelhetőbb lesz. Fontosak a példaképek, akiket próbálnak a gyerekek megközelíteni, netán utolérni. Személyiségfejlesztésre, önbizalom erősítésre kifejezetten hasznos, és amit már mondtam, a kajakosok vagányak és nagyon jól néznek ki! 


Kőbán Rita világklasszis kajakozó. Kétszeres Európa bajnok, kilencszeres világbajnok. Négy olimpián összesen 6 érmet gyűjtött, ebből kettő aranyat. A Los Angeles-i olimpiára 3 számban szerzett indulási jogot, de a magyar csapat nem utazott a játékokra. Jelenleg az MTK kajak-kenu szakosztályának edzője.