Nem mellékes!

2017. 08. 02.
Szerző: Tompa Diána
Évente nyolcezer új emlőrákos beteget diagnosztizálnak, mégis a mammográfiai szűrésre meghívót kapó nők pusztán negyven százaléka vesz részt a vizsgálaton.
Az emlőrák korai stádiumban való felismeréssel megbízhatóan gyógyítható, ennek lehetőségeiről és az önvizsgálat fontosságáról dr. Vass Nándort, az Uzsoki Utcai Kórház onkológusát kérdeztük.
Ön praktizáló orvos, emellett előadóként és szakértőként is részt vesz a Mellünk Egészségéért Védőnői Programban. Mi a kezdeményezés célja?
Az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány, az Avon támogatásával, idén elindított egy védőnők számára meghirdetett programsorozatot, mely az emlőrák megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Célunk, hogy a védőnőkön keresztül eljussunk minél több olyan fiatal lányhoz, akiknek koruknál fogva még nem szükséges rendszeresen eljárniuk szűrővizsgálatra, viszont muszáj tudniuk az emlőrák kialakulásának veszélyeiről, illetve a megelőzés lehetőségeiről. Az általunk szervezett eseményeken területi és iskolai védőnők számára tartunk előadásokat az emlőrákkal kapcsolatban, annak kialakulását, diagnosztikáját és terápiáját illetően.
Az egész napos, ingyenes program végső célja, hogy a védőnők a későbbiekben olyan foglalkozásokat tudjanak tartani végzős középiskolás lányoknak, ahol egyrészt mesélnek a megelőzés lehetőségeiről, másrészt megtanítják nekik a helyes emlő önvizsgálatot.

Ez a program más néven már tavaly elkezdődött a kórházunkban, amikor két teltházas rendezvényt is tartottunk, ezért szerettük volna ezt 2017-ben is folytatni. Szponzorunk támogatása révén idén már négy rendezvény valósulhat meg, eseményenként kétszáz védőnő részvételével. A két tavaszin már túl vagyunk, és további kettő lesz ősszel.

Milyen gyakran javasolt önvizsgálatot végezni, és mely tünetek esetén kell szakemberhez fordulni?
Az ajánlások szerint a nőknek húsz éves kor felett havonta egyszer, a menstruáció utáni négy-öt napban, a menopauzát követően pedig minden hónapban ugyanazon a napon célszerű önvizsgálatot végezni. A rendszeres önvizsgálat által a nők megismerik a saját emlőjüket, így észre tudják venni az apró elváltozásokat is, amik esetenként egy első vizsgálat során még nem tűnnének fel. Ilyenek például az emlőkön megjelenő dudorok, foltok vagy azok szokatlan tömöttsége, illetve ha megváltozik a mellek szimmetriája, de az emlőbimbók behúzódása és váladékozása is figyelemfelhívó lehet. Az emlő önvizsgálatához hozzátartozik a hónalj vizsgálata is, mert a nyirokcsomókat is át kell tapintani.


Kik a legveszélyeztetettebbek?
A betegek körülbelül hatvan százaléka a 45-65 éves korosztályból kerül ki, mert az életkor már önmagában is hajlamosító faktor, illetve minden olyan káros életmódbeli tényező (alkoholfogyasztás, dohányzás, zsíros, vitaminszegény ételek) növeli a kockázatot, melyek hatásai ekkorra érnek be.

Ezek mellett milyen rizikófaktorokkal kell számolnunk?
A korai menstruáció, ami tizenkét éves kor előtt kezdődik, illetve a késői menopauza – ötvenöt éves kor után – növeli egy esetleges emlőrák esélyét. Emellett azok a hölgyek, akik nem, vagy csak harminc éves kor felett szültek, szintén nagyobb százalékban betegednek meg. Kialakulásában szerepet játszathatnak örökletes tényezők is, vagyis ha egyenes ági rokonok körében már előfordult az emlőrák.
A BRCA mutáció nevű génelváltozás az egyik leggyakoribb oka az örökletes emlőrák kialakulásának. A fogamzásgátló szerek csak kis mértékben lehetnek a kialakulás okai, viszont téves elképzelés az, hogy emlőimplantátumok is növelnék a veszélyt. Fontos megemlíteni, hogy az emlőrák a férfiaknál is megjelenhet, de jóval ritkábban, mint a nők körében, viszont esetükben általában nehezebben kezelhető és agresszívabb a daganat.


A korai felismerés mennyire növelheti a gyógyulás esélyét?
A stádium patológiai, diagnosztikai fogalom, ami három tényezőtől függ: a tumor nagyságától, a nyirokcsomók érintettségétől, illetve az esetleges áttétek jelenlététől. Egyes vagy kettes stádium esetén beszélünk korai emlőrákról, például ha a tumor nagysága két centiméter alatti, és még egy-három nyirokcsomó is érintett, a gyógyulás lehetősége – ötéves túléléssel nézve – 90 százalék körüli. A 45-60 éves korosztály behívóval, kétévente ingyenes mammográfiai szűrésen vehet részt, de indokolt esetben beutalóval a fiatalabb nők is elvégeztethetik a vizsgálatot. 35 éves kor alatt inkább az emlőultrahangot szokták javasolni, mert az emlőállomány összetétele fiatalabb korban ezt indokolja. A szűrések fontosságára a Médiaunió idei kampánya is felhívja a figyelmet.

Növeli-e a terhesség az emlőrák kockázatát?

A várandósság önmagában igen, de minden egyes terhesség és szoptatás tíz éves távlatban már védőhatással bír. Ezért a többször szült nők körében kisebb a rizikófaktora az emlőrák kialakulásának.

Mit érdemes tudni a terhességi emlőrákról?
Terhességi emlőráknak nevezzük a várandósság ideje alatt, és a szülést követő egy éven belül kialakult rosszindulatú emlődaganatot, ami körülbelül háromezer terhességből egyet érint. Habár nem túl gyakori, de annál veszélyesebb. A terhességi emlőrák tünetei és korlefolyása hasonlít a máskor kialakulókhoz, de amiatt, hogy itt egy speciális helyzet áll fenn, hiszen duzzadt emlőről van szó, nehezebben derül ki. Ezért nagyrészt későbbi stádiumban kerül felismerésre, illetve magának a tumornak a szövettani szerkezete is kedvezőtlenebb: általában agresszívebb fajta tumorokról van szó. A megbetegedések egyharmada tripla negatív emlőrák, ami azt jelenti, hogy nincs hormonérzékenysége a daganatnak, ezért hormontablettával nem lehet kezelni, sem pedig olyan speciális kötőhelye, ami lehetővé tenné a Herceptin nevű biológiai terápiát, így sajnos jóval nehezebben gyógyítható.