Mi az a Basedow-kór?

2017. 11. 06.
Emberek ezreinek életét keseríti meg egy kellemetlen és gyakran visszatérő pajzsmirigy-rendellenesség, a Basedow-kór. Mit lehet tenni ellene? Dr. Koppány Viktória endokrinológussal, a Budai Endokrinközpont szakértőjével beszélgettünk.

Mi a Basedow-kór?

Dr. Koppány Viktória endokrinológusA pajzsmirigy-túlműködés egyik gyakori formája, vagyis egy hormonzavar, amely autoimmun rendellenességre vezethető vissza. A probléma lényege, hogy a pajzsmirigy felszínén elhelyezkedő kis adóvevő parabola-antennákat, a TSH-receptorokat az immunrendszer idegen behatolóként érzékeli, és THS-receptor-ellenes antitesteket termel ellenük. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a pajzsmirigy fokozott mértékben termeli a hormont, ezáltal pedig szó szerint rettenetesen magas hormonszint alakul ki, ami súlyos túltengéses tünetekhez vezet.

Úgy tudom, a nőknél gyakoribbak ezek az eltérések, mint a férfiaknál.

Így van, mintegy nyolcszor annyi nőt érint ez a fajta rendellenesség, mint férfit, de egyébként összességében is igen gyakori hormonbetegségről van szó. Emellett jellemzően fiatalabb, tehát olyan 16-18 évestől 40 éves korig a leggyakoribb a Basedow-kór. Hasonló tünetekkel járó túlműködés persze idősebb korban is előfordulhat, viszont ebben az esetben már nagyobb esély mutatkozik arra, hogy valamilyen daganatos megbetegedés keveri meg a pajzsmirigy működését. Vagyis a tüneteket természetesen minden esetben ki kell vizsgálni.

Mik ezek a bizonyos tünetek?

Számos jellemző tünetről beszélhetünk. A leggyakoribbak a nagyon gyors szívdobogás, az izzadás, a remegés – elsősorban kézremegés –, az ezekkel járó nyugtalanság: a betegek közül sokan nem tudnak rendesen aludni sem. Gyakori a fogyás is, sokan akár 8-10 kilót is leadhatnak viszonylag rövid idő alatt. Mindez izomgyengeséggel, koncentrációs nehézségekkel is párosulhat. Ugyanígy jellemző tünet a hasmenés, a vércukor- és a koleszterinszint lecsökkenése. Megváltozik a bőr tapintása is: meleg, bársonyos lesz a felszíne, a leglátványosabb jel pedig a szem jellegzetes elődülledése, ugyanis a rendellenesség a szemizmokra is kihat. Szintén látványos a pajzsmirigy megnagyobbodása is. Hosszabb távon a fentiek következtében a betegek egyszerűen kimerülnek. Olyan ez, mintha egy autó motorja folyamatosan nyolcezres fordulatszámon pörögne: lehet, hogy a jármű gyorsan megy, de nyilvánvalóan nem tesz neki jót. A hormonszintre pedig az jellemző, hogy a TSH szintje nulla körüli, miközben a T3-é és T4-é a felső határ többszöröse környékén tanyázik.

Könnyű diagnosztizálni a problémák forrását?

A dülledt szem és a nyaki elváltozás nagyon jellemzőek, ezekből a szakorvos általában következtetni tud a betegségre, de véglegeset természetesen csak laborvizsgálatok alapján mondhatunk. Egy vérvételből ugyanakkor már többnyire teljesen nyilvánvaló, amennyiben a betegnek Basedow-kórja van.

Mi ilyenkor a teendő?

Egyfelől alkalmazhatunk gyógyszeres kezelést, ami meggátolja a pajzsmirigy-túlműködést, viszont mivel immuneredetű problémáról beszélünk, később a nehézségek ilyenkor kiújulhatnak, a szülés után különösen gyakoriak az efféle gondok. Így aztán alkalmazható radioizotópos kezelés, amikor is besugárzott jódot kap a páciens. Ez a megoldás nem veszélyes, de nyilvánvalóan mérlegelni kell az alkalmazását, néha pedig kórházi kezelés keretében hajtják végre, és utána egy évig nem vállalhat gyermeket a beteg. Ha pedig nagyon nagyra nő a pajzsmirigy, és nagyon erős a túlműködés, ennek eltávolítása is felmerülhet. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a kezelés során mindenképpen több orvost is be kell vonni, hiszen maguk a tünetek is több szakterületet érintenek. Például a szemizmok duzzanata okozta szemkidülledés látásromlást is eredményezhet, vagyis ezen a téren szemészorvossal is konzultálni kell.

Nem túl radikális a pajzsmirigy eltávolítása?

Nem feltétlenül. A Basedow-kór nagyon meg tudja kínozni a betegeket. Bizonyos esetekben kisebb későbbi nehézségekkel jár a pajzsmirigy eltávolítása, mint ha meghagyjuk, és folyamatosan rendellenesen működik.

Mivel, gondolom, a folyamatos túlműködés hosszabb távon tönkreteszi például a szívet is a folyamatos felfokozottság miatt…

Ha nem kezelik a problémát, akkor mindenképpen. Viszont az is kellemetlen, ha előtte lazán lefutottunk öt kilométert, most meg már ötszáz méter után is majd kiugrik a helyéről a szívünk. Igazság szerint azért nem szoktak az esetek többségében maradandó szívkárosodást okozni ezek a problémák, mert a betegek rosszul vannak, és orvoshoz fordulnak. Innentől kezdve pedig a szívdobogás, a kézremegés gyógyszeres kezeléssel enyhíthető. Viszont ez csak tüneti kezelés, és nem rendezi a kiváltó okot.

Igaz, hogy az említett szemdülledés visszafordíthatatlan?

A szemészek szteroidos kezeléssel vagy adott esetben operációval meg tudják oldani a problémát, viszont eleve nem szabad hagyni, hogy odáig fajuljon a helyzet, amikor már ezek a megoldások kerülnek szóba. Ha a beteg elég korán észreveszi a szemdülledést, és elég hamar elmegy az orvoshoz, ez a probléma is aránylag egyszerűen kezelhető.

És mi az oka annak, amit említett, hogy a szülés után gyakoribbak az efféle bajok? Az, hogy a terhesség eleve összezilálja a hormonrendszert?

Is. Illetve az, hogy a terhesség hónapjai alatt az immunrendszer nem dolgozik olyan hevesen, hogy ne lökje ki az anya szervezete a babát. Viszont szülés után „fellángol” a védekezés, és ennek következtében a pajzsmirigy is bedurranhat.

Miért gyakoribb a probléma a nőknél?

A betegség eredete genetikai, környezeti és hormonális tényezőktől is függ, ilyen például a női hormonszint-változás.

Körülbelül milyen arányban érinti a probléma az embereket, és milyen arányú a gyógyulás?

Százezer lakosra vetítve évente körülbelül tizennégy új esetről beszélhetünk, a már ismert betegek aránya pedig szintén százezer lakosra nézve nagyjából kétezer.

www.endokrinkozpont.hu