Az avarégetés káros hatásai

2017. 11. 22.
Manapság is sokan gondolják úgy, hogy a kertben összegyűlt avar feldolgozásának legjobb módja az égetés. Arról, hogy ez mennyire szennyezi a környezetet, engedélyezett-e, és milyen más módok léteznek a zavaró növényi hulladék eltüntetésére, Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport szakértőjét kérdeztük.

Lenkei PéterMennyire jellemző manapság hazánkban az avarégetés gyakorlata?

Budapesten egy ideje már tilos. A Levegő Munkacsoport javaslatára a Fővárosi Közgyűlés 2011-ben betiltotta a város teljes területén az avarégetést. Ennek ellenére néha még érkeznek bejelentések, hogy éget a szomszéd, és kérdések, hogy mi a teendő? Ilyenkor azt tanácsoljuk, hogy hívják ki a tűzoltókat, akik akár kétmillió forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhatnak ki, illetve jelentsék a levegővédelmi hatóságnak, a kormányhivatal kerületi hivatalának, amely akár százezer forintos levegővédelmi bírsággal is büntethet. Az agglomerációban és különösen vidéken ez sajnos továbbra is egy bevett népszokás. Még él a rossz beidegződés, hogy az avart el kell égetni. Az önkormányzatok törvényi felhatalmazást kaptak ennek szabályozására, de ez nem egységes, és a legtöbb esetben nem veszi figyelembe az egészség- és környezetvédelem szempontjait.

Mi a megfelelő módszer az avar kezelésére?

Ez egy hulladékgazdálkodási tevékenység. Az Európai Uniós jogszabályok szerint az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni a környezetet terhelő tevékenységek során. Ha az avart hulladéknak tekintjük, környezeti szempontból az elérhető legjobb megoldás egyértelműen a komposztálás. Az égetés csak megfelelő szűrőberendezéssel tekinthető elfogadhatónak, ez azonban csak erőművekben és hulladékégetőkben áll rendelkezésre. Az egyetlen indok az égetésre az az eset, ha növény-egészségügyi zárlat vagy hatósági intézkedés keretében írják elő a fertőzött avar, nyesedék szervezett, hatósági felügyelettel végzett begyűjtését, és az égetést.

A kertes házban élők kötelessége létrehozni egy komposztálásra alkalmas területet a saját udvarukon?

Erre nincs kötelezettsége az ingatlantulajdonosnak. Azt viszont tudni kell, hogy ha az avart otthagyjuk a kertben, tavaszra eltűnik, ezt megtapasztalhatjuk az erdőben sétálva is. Az elhalt növényi részek elsősorban talajjá alakulnak át, és ezzel a föld humusztartalma bővül. Ez egy olyan folyamat, ami emberi beavatkozás nélkül is működik, mert a természet a saját maga által generált hulladékot képes teljes mértékben feldolgozni. Erre egyébként nagy szükség van, hiszen Magyarországon a talajok tizenhétszer gyorsabban pusztulnak, mint ahogy képződnek. Természetesen akit zavar, hogy avarral borított a kertje, összegyűjtheti egy kupacba, így ott fog végbemenni a komposztálódási folyamat. Vagy az erre rendszeresített kukába helyezheti, és amennyiben az adott településen erre van mód, a közszolgáltató elviszi.

Milyen légszennyező hatása van az avarégetésnek, miért annyira veszélyes?

Az avarégetés légszennyezése nagyon hasonló a dohányzáséhoz, ezért a hatását is ehhez lehet leginkább hasonlítani. Csakhogy egy kupac avar százezer szál cigarettának felel meg. Az avarégetés légszennyezésre gyakorolt hatását nemzetközi kutatások során is vizsgálták. Két szennyezőt emelnék ki különösen: a részecskeszennyezés rendkívül káros, száz kiló avar elégetése akár kilencvenmillió köbméternyi levegőt is elszennyezhet. Ez azt jelenti, hogy egy őszi estén, amikor a légrétegzettség miatt a talajtól néhány tíz méterre gyűlik fel a légszennyező anyag, akár egy tízezres település teljes légterét is képes beszennyezni egyetlen kupac avar – meghaladva az összes autó szennyezésének mértékét. A másik veszélyes anyag a benz(a)pirén, amiből jelentős mennyiség képződik az égetés során. Ez az egyik legsúlyosabb rákkeltő hatású anyag. Egy teljesen átlagos szervezetben is képződhetnek rákos sejtek, de ezeket a szervezet rendre legyűri, a benz(a)pirén viszont ezt a mechanizmust iktatja ki, így szabad utat enged a rák terjedésének.

Létezik olyan növény, amelynek az égetése kiemelkedően veszélyes?

A légszennyezés mértékét inkább a nedvességtartalom növeli, mert a vizes levelek miatt tökéletlenebb lesz az égési folyamat. Alacsonyabb lesz a tűz hőmérséklete, és főleg a rákkeltő aromás szénhidrogénekből szabadul fel sok. Fontos tudni, hogy ezek a káros anyagok húsz perc alatt bejutnak a véráramba, 24 óra alatt lerakódnak a gyulladt érfalakon, vérrögképződést okoznak, így növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Tapasztalataik szerint mennyire van tisztában a lakosság az égetés veszélyeivel?

Úgy látjuk, hogy lehet tiltani valamit, de a szemléletformálás még fontosabb lenne. Az egyik Pest megyei településen egy tagszervezetünk kérdőíves felmérést készített, hogy kell-e tiltani az avarégetést. A lakosság fele engedné, a másik fele tiltaná. Ők valószínűleg tisztában vannak a kockázatokkal, ez nem egy rossz arány, de lehetne még sokkal jobb. Dolgozni kell azon, hogy ez a téma elérje azt az ingerküszöböt, amikor valóban mindenhol betiltják az avarégetést.