A gépek lázadása – avagy ami elromolhat, az el is romlik

2018. 03. 02.
Címkék: Anyaszemmel 
Szerző: Szonda Györgyi

Nem mondom, hogy nem érdekel, ha a kütyüim (egy örökölt telefon és egy ugyancsak levetett laptop) rendetlenkednek, de ha a telefonom ellátja klasszikus feladatát, azaz csörög, ha hívnak – hiszen szülésznőként szükséges, hogy 0-24 órában elérhető legyen a számom –, felőlem sztrájkolhat az internetelérhetőséget vagy az alkalmazásokat tekintve.

Azt ellenben nehezen viselem, ha a háztartási gépeim nem dolgoznak tökéletesen, és ha véletlenül felmondják a szolgálatot, na akkor tudok kiborulni! És ha netán több nélkülözhetetlen segítőm adja fel egyszerre, hajlamos vagyok összeesküvés-elméleteket sejteni a háttérben. Amikor beköltöztünk a Házba, ragaszkodtam bizonyos márkához a konyhagépek terén, mert a régi konyhámban a főzőlap, a mosogatógép és a sütő is tönkrement, persze szigorúan a szavatossági idő letelte után. Miután a javításuk egy vagyon volt, és heteket vártunk a megfelelő alkatrészre, most hosszas mérlegelés után egy könnyen szervizelhető, megbízható, magas vásárlói elégedettséget mutató, felső középkategóriás márka mellett tettem le a voksomat, úgyhogy mikor az átköltöztetett kilencéves mosógépem végleg feladta, a mosókonyhát is a márkahűség jegyében szereltük fel. Vígan dolgozott is a majdnem ipari méretű mosógépem, mígnem háziasszonyi létem egyik legnagyobb mulasztását követtem el, nem húztam fel a cipzárt egy pulcsin és még meg is tömtem szegény szerkezetet, úgyhogy egy hasadás keletkezett az ajtó gumigyűrűjén. Ettől kezdve egy vígjátékot forgathattak volna rólam, kezdve a telefonbeszélgetéssel, melyet egy szerelővel folytattam, és megtudtam, hogy be kellene vinnem a műhelybe a mosógépet, amit két markos legény cipelt be ide hevederrel… Azután hetekig nem kevés szennyes/mosott ruhával jártam dolgozni, anyukámhoz és mindenhova, ahol mosási lehetőséget sejtettem. Felfedeztem az önkiszolgáló mosodák világát, és bújtam a videókat, hogyan lehet házilag kicserélni az ún. „üstszájgumit”. Eközben pedig megbolondult a kazánunk, és hol fűtés nem volt, hol meleg víz, és persze volt, hogy teljesen leállt a rendszer, a tél közepén hat gyerekkel az ünnepi időszakban…

De most már minden működik! Apa megrendelte aranyárban az ajtógumit, ijesztő mértékben szétszedte a mosógépet, az akkor még működő laptopról nézte felváltva német és angol szerelők demó videóit, harmadik nekifutásra „négykezes” technikával kicserélte, rögzítette, visszaépítette, helyére tolta, és láss csodát, sikerült! A kazán története sem volt egyszerű, több hét, jó néhány káromkodás, a szerelő többszöri látogatása és próbálkozása és persze egy nagy csomó pénz kellett hozzá, de újra melegek a radiátorok. Ebben a jó melegben pedig már nekiláthattunk Dávidkám bozontos frizurájához: hajmosás, hajvágógép beizzít, nyírás megkezdése, majd a fejtetőt elérve egy recsegő hang, ennyi…

És itt kezdődtek Apa küzdelmei.