Miről árulkodik a nyelvünk?

2018. 03. 30.
Ahhoz képest, milyen magas a nyelv daganatos megbetegedéseinek aránya, a legtöbben meglehetősen keveset foglalkoznak e szervünkkel, pedig állapotát rendszeresen figyelni kellene, és mindennapos tisztítása is elengedhetetlen. Dr. Mikola Éva fogorvossal beszélgettünk.

Dr. Mikola Éva fogorvosMilyen nyelvbetegségek, rendellenességek fordulnak elő leggyakrabban?

Szerencsére többnyire ártalmatlan elváltozásokkal találkozunk, ilyen például a térképnyelv és a redőzött, repedezett nyelv. A térképnyelv esetén jellegzetes, fehér szegélyű, pirosas foltok jelennek meg, és „vándorolnak” ide-oda a nyelven. Ez az elváltozás kezelést nem igényel, magától elmúlik, viszont sajnos hajlamos kiújulni stressz hatására, vagy amikor legyengül az immunrendszer. A repedezett nyelv még a térképnyelvnél is ártalmatlanabb, tulajdonképpen anatómiai variációnak tekinthető. Szintén ártalmatlan a „fekete szőrös” nyelv is, amely dohányosokra jellemző, de a jó hír, hogy a „fekete szőrt” tulajdonképp le lehet mosni a nyelvhátról. Ez az elváltozás is jól mutatja azonban, hogy a nyelv tisztítása általában kívül esik a szájápolási szokásokon, és a páciensek a nyelvlepedéket sokszor patológiás elváltozásnak vélik.

Miként ajánlott tisztítani a nyelvünket?

Több cég is gyárt direkt erre a célra úgynevezett nyelvkaparót, ami egy kengyel formájú eszköz, és a nyelvlepedék eltávolítására szolgál, de úgy gondolom, egy jó minőségű fogkefe és fogkrém is tökéletesen megfelel a célra. A nyelvgyök tájának tisztítása az első alkalmakkor ugyan hányingert okozhat, de igazán nem nehéz megszokni. Fontos megérteni, hogy a nyelv tisztítása a fogmosás kiegészítője, fontos a jó szájhigiénia fenntartásában. A nyelvtisztítás fontosságát azért is szeretném hangsúlyozni, mert diagnosztikai fontosságú, hogy egy folt letörölhető, eltávolítható-e, azaz csak lepedék, vagy pedig nyálkahártya-elváltozás. Az úgynevezett leukoplákia, azaz a letörölhetetlen fehér folt a leggyakoribb daganatmegelőző állapot a szájüregben.

Mennyire gyakoriak a rákos nyelvmegbetegedések?

Magyarországon a szív- és érrendszeri problémák mellett a második vezető halálok a daganatos megbetegedés, ahol a gyomor-bélrendszer daganatai után ismét a második leggyakoribb daganattípust a szájüregi daganatok jelentik. Ezeknek is mintegy negyede nyelvrák. Ez a ráktípus nehezen kezelhető, és sajnos minél hátrébb alakul ki a nyelven, annál veszélyesebb. Fontos lenne időben észrevenni az elváltozást: ha brokkoli-szerű duzzanatot vagy nem gyógyuló, fekélyes sebet veszünk észre, azonnal forduljunk szakorvoshoz! Mielőbb keressünk fel fogorvost, szájsebész szakorvost, bőrgyógyászt további kivizsgálás céljából. Szomorú tény, hogy ezeknek a halálos kórképeknek komoly életvitelbeli előidézőjük van: a dohányzás és az alkoholfogyasztás mintegy tizenhatszorosára növeli a szájüregi daganatok kialakulásának esélyét. A nyelvdaganatoknál még súlyosbíthatja a helyzetet a rossz szájhigiénia, az éles tömés- és koronaszélek, fogpótlások, rossz fogak által okozott krónikus irritáció is.

Milyen összefüggésben állnak a nyelv megbetegedései a fogbetegségekkel?

Az említett mechanikai irritáción kívül kevés összefüggést találni. Közvetetten kihathat a fogak egészségére a nyelvháton tenyésző baktériumok tömege, amelyek egy része – a lepedék mellett – a fogágybetegségért felelős. A rossz szájhigiéniából eredő fogsor-candidiasis, a kivehető fogsorral fedett nyálkahártyán kívül a nyelven is okozhat elváltozásokat, piros és fehér foltokat. A fogsor-candidiasis jellemzően a fogsor és a száj nem megfelelő tisztítása okozta immunhiány, illetve szájszárazság esetén alakul ki.

Ilyenkor mi a teendő?

Mindenképp fel kell keresni a fogorvosi rendelőt, ahol helyileg és szisztémásan alkalmazott gombaellenes készítményekkel lehet kezelni az elváltozást. Új fogsort is kell készíteni, mert abból sajnos kiirthatatlan a candida. Fontos megtanulni a fogsorok helyes tisztításának módját: erre a célra gyártott fogkefével, illetve fogkrémmel mossuk meg minden nap a fogsor mindkét oldalát. Használhatunk fertőtlenítő tablettákat is, ez azonban nem helyettesíti a kefével való tisztítást. Sokan élnek még mindig abban a hitben, hogy a fogsort éjszakára be kell dobni egy pohár vízbe – ez nem szükséges, annál is inkább, mivel a gombák a meleg és nedves helyeken érzik jól magukat. Hagyjuk hát a fogsort megszáradni. Időskorban nehezíti a fogsortisztítást a gyengébb látás – tegyünk fel szemüveget! –, illetve a kézremegés – vízzel telt mosdó felett mossuk a fogsort! –, valamint a szájszárazság, ami nőknél menopauza után sajnos amúgy is gyakori.

Milyen betegségekre utalhat, miről árulkodhat még a nyelvünk állapota?

A szájszárazság – amelynek eredete sokszor tisztázatlan – főleg középkorú nőknél jelentkezik, néha rendszerbetegségek, például a Sjögren-szindróma részeként. Társulhat hozzá száj-, illetve nyelvégés is. A nyelvégés, a nyelvpapillák elsimulása, esetleg a nyelvhát macskakőszerű rajzolata utalhat B-vitamin-hiányra, illetve vashiányos vagy vészes vérszegénységre. Ilyen esetben a vitaminpótlás és a táplálkozás színesítése mellett mindenképp keressük fel háziorvosunkat is! Az előbbieken túl tipikus jelenség az úgynevezett epernyelv és málnanyelv is, amelyek skarlátos megbetegedéskor fordulnak elő, főleg gyerekkorban. Az interneten számos színes összeállítást találhatunk még a nyelvről leolvasható egyéb betegségekről is, mint például, hogy a nyelv bal oldalának fájdalma májproblémákra, jobb oldalának égése hasnyálmirigy-panaszokra utal, illetve, hogy a nyelv barázdáinak lefutásából következtethetünk nemcsak szervrendszereink általános állapotára, hanem személyiségtípusunkra, szerelmi életünk sikerességére és életünk hosszára is. Természetesen ezek a következtetések minden tudományos alapot nélkülöznek.