Tovább, tovább

2018. 05. 09.
Szerző: Sallai Ervin

A ballagás csodaszép dolog. Ugyanúgy összekapaszkodva vonulnak, mint amikor esküvőn vonatozik a násznép, csak nem olyan részegek, és nem verekszik össze a két család. Mert hogy itt ráadásul annyi család van, mint a fene. A mi családunkból is rengetegen voltak, sajnálom, hogy te nem tudtál eljönni, pedig apa feladta a meghívót. Bár te azt mondod, hogy a ballagás napján adta föl, őszerinte már egy héttel előbb, csak tudod, milyen rumli van a postán, elrontották a dátumbélyegzőt.

Volt vidámság bőven. Szegény Gaudi Janin röhögött az egész osztály, amikor „Gaudeamus igitur” helyett Gaudi János orrot túr-t énekeltek. Az igazgató meg is fenyegetett mindenkit, hogy intőt ad, de ki hiszi el egy ballagáson.

Drága Mama, kár, hogy nem láttad azt a sok színes bokrétát. Némelyik gyerek ki se látszott a csokrok mögül. Annyi virágot vágtak le mifelénk, hogy kilyukadt fölöttünk az ózonpajzs. Pedig a végzősök indítványozták, hogy a sok zöldség helyett jótékonyságra költsenek a szülők, de végül azt a kutyamenhelyet, ahova küldték volna a pénzt, felvásárolta egy kínai vendéglős.

Rengeteg fénykép készült. Sajnos Ildi egyiken sincs rajta, mert a mi családunk Józsi bátyámat bízta meg a fotózással, aki alaposan dokumentálta a ballagás minden percét, de tévedésből a C-sekről készített 2 terabyte felvételt. Annyi hasznunk azért akadt Józsi bá’ ténykedéséből, hogy amíg a legjobb pozíciót keresgélte a művészi képekhez, felrúgott egy kábelt. Az így megszüntetett hangosítás miatt a diri csak másfél órát beszélt.

Ildi szavalt az ünnepségen, de azt nem nagyon láttam, mert az összes szülő előttem pipiskedett, hogy felvegye mobilról. Este kértem anyát, hogy mutassa meg legalább videón, erre kiderült, hogy szelfire volt állítva az új mobilja, úgyhogy végig a jobb szeme látszik rajta. Kicsit elfolyt a smink a huszadik percnél.

A suli ünnepsége után hazamentünk bankettet tartani. A bankett olyan, mint a buli, csak marhapörkölt helyett hidegtálakat rendelt anya. Alaposan megadtuk a módját: a francia salátában ananász volt alma helyett, és apa a madaras teszkóban fogat csikorgatva egy polccal feljebbről vette a vörösbort. Szerintem legalább százezer forintba került a dínomdánom. Apa szerint volt az 500 is az ajándékkal együtt, de ki számolja. Különben is hamar elröppen az az öt év, amíg visszafizetik a kölcsönt.

Miután mindenki felzabálta a majonézes krumplit, meg az aszpikos sonkatekercseket, kimentünk a ház elé átadni Ildinek az ajándékát – egy gyönyörű robogót. Fehér blúzban ült rá, hogy kipróbálja. Szerintem kijönnek majd belőle a fűfoltok. Lesz idő a tisztításra, mert a motort kikalapálni sem két perc. Sebaj, majd megtanulja vezetni, mire jogsija lesz.

Hát ilyen volt a ballagás Nagyi drága. Nagyon élveztem. Kár, hogy nem voltál itt. Ha itt lettél volna, talán Gertrúd tanti és Emese néni is kulturáltabban viselkedett volna. Az igazat megvallva apa kicsit pipa, hogy még mindig nálunk vannak. Az elmúlt két napban megittak minden sört, bort, konyakot. Most éppen a spájzban bontogatják a bonbonmeggyeket, és eszik a Dianás cukrot. Megyek is, hogy elzárjam előlük a dezodorokat, mielőtt kifújják kupakba.

Ölel kis unokád!

Puszi!

 

Fotók . Fortepan