Végrendelet

2018. 05. 23.
Címkék: jog  Üzenet a Földnek 
Magyarországon, miként erről az előző cikkekben már volt szó, az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. A végintézkedés kifejezés gyűjtőfogalom, ide tartozik az öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás és a végrendelet.

A jelen cikkben a végrendelettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat vesszük sorra.

Végrendeletről akkor beszélhetünk, ha az okirat két minimális követelménynek megfelel: külsőleg az örökhagyótól származik, és halál esetére szóló vagyoni nyilatkozatot tartalmaz. A minimális követelmények meglétét – vagyis, hogy létezik-e egyáltalán végrendelet – az eljáró hatóság (bíró vagy közjegyző) hivatalból vizsgálja, csak ezt követően vethető fel a végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának kérdése. A törvény kimondja, hogy az örökhagyó a végrendeletben halála esetére vagyonáról, vagy annak egy részéről örökösei jóváhagyása vagy tudta nélkül is szabadon rendelkezhet. A végintézkedés szabadságának legjelentősebb korlátját azonban a köteles rész szabályai képezik, melyről a későbbiekben lesz szó.

A végrendeletnek három fajtáját különböztetjük meg:

 – írásbeli magánvégrendelet,

 – közvégrendelet, 

 – szóbeli végrendelet.

A végrendelet elsősorban az írásbeli alakot jelenti, szóbeli végrendelkezésre a közhiedelemmel ellentétben csak kivételesen kerülhet sor, akkor, ha a végrendelkező életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van (például baleset, vagy akár hajótörés), amely írásbeli végrendelet megtételét egyáltalán nem teszi lehetővé. A közvégrendelet a közjegyző előtt tett végrendelet. (A vakok, írástudatlanok, vagy nevük aláírására képtelen állapotban lévők csak közvégrendeletet és – amennyiben az egyéb törvényi feltételek fennállnak – szóbeli végrendeletet tehetnek. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, cselekvőképességükben, vagyoni jognyilatkozatok tekintetében korlátozott nagykorúak csak közvégrendeletet tehetnek, cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyek pedig semmilyen végintézkedést nem tehetnek. Az írásbeli magánvégrendelet a végrendeletek leggyakoribb formája, lehet saját kezűleg írt, más által írt (ilyennek minősül a számítógéppel készített végrendelet is) vagy közjegyzőnél letett.

A végrendelet mindhárom formájára igaz, hogy nagyon szigorú, törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy később ne lehessen eredményesen megtámadni. Végrendelet készítéséhez ezért mindenképp javaslom öröklési jogban jártas szakember igénybevételét. Tapasztalatom szerint az otthon készített végrendeletek sokszor hibásak, hiányosak. Sajnos ez legtöbbször a hagyatéki eljárás során derül ki, amikor már azok az aprónak tűnő hiányok nem orvosolhatók, amik az örökhagyó életében még könnyen javíthatóak lettek volna. A cikk kereteit meghaladja minden részletszabály ismertetése, így a teljesség igénye nélkül például a több lapból álló írásbeli magánvégrendelet esetében a törvény kötelezően előírja a folyamatos lapszámozást, ennek hiánya a végrendelet érvénytelenségét vonja maga után, de ugyanígy érvénytelen lesz az az írásbeli végrendelet, amelyen a keltezés ideje nem lett feltüntetve. Fontos azonban tudni, hogy a végrendelet csak eredményes megtámadás folytán válhat érvénytelenné, vagyis a végrendelet érvénytelensége csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt személy hivatkozik.

Amennyiben mégis házilag készítenénk el végrendeletünket, azt vagy „saját kezűleg” írhatjuk, vagy készülhet ún. „más által írott” formában. Ez utóbbi esetben figyelemmel kell lennünk még a végrendelet tanújára vonatkozó előírásokra is, ugyanis a törvény előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ki lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja (írástudatlan személy például nem lehet), illetve mely esetben nem lesz érvénytelen a tanú vagy más közreműködő részére nyújtott juttatás.

Mindhárom típusú írásbeli magánvégrendelet esetén igaz, hogy olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért. Más által írt végrendelet esetén szükséges, hogy a végrendelkező olvasni tudjon. Saját kézzel írt végrendelet esetén pedig, hogy az adott nyelven a végrendelkező tudjon írni. Írásbeli magánvégrendelet csak közönséges írással készülhet, a gyorsírással, titkosírással, egyéb, a közönséges írástól eltérő jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Tapasztalatom szerint sokszor jelent problémát az is, hogy ugyan az írásbeli magánvégrendelet érvényesen létrejön, azonban később eltűnik, elkallódik, így az örökhagyó végakarata nem tud érvényesülni. Megoldást jelenthet, ha a végrendelkező végrendeletét nem otthon őrzi, hanem még életében személyesen letétbe helyezi, melyre mind az eljáró ügyvédnél, mind közjegyzőnél van lehetőség.

A következő cikkben folytatjuk a végrendelettel kapcsolatos főbb tudnivalókat, szó lesz a köteles részről és a kitagadási okokról.