#KORONAVÍRUS

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ambuláns mintavételi pontok segítik az ingyenes tesztelést

Amikor a játék dönt romba

2018. 07. 27.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Címkék: Függőben  Függőségek 
Talán sokan még ma is csak legyintenek a kényszeresen szerencsejátékozók problémáira, pedig a baj nagyon is valós. Hogy mennyire, azt Tremkó Mariann klinikai szakpszichológus, a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Minnesota részleg vezetője, és dr. Tóth András pszichiáter szakorvos világította meg számunkra.

Mit jelent orvosi értelemben a szerencsejáték-függőség, mikor minősül valaki szenvedélybetegnek? Vannak-e erre nézve objektív és általános kritériumok, vagy mindig az egyéni esetet kell nézni?

A függő az eredeti szándékától eltérően többet, többször játszik, nem képes határt szabni a játékának, egyre nagyobb tétekkel játszik, többet kockáztat – azaz nem ő kontrollálja a játékot. Ha megakadályozzák a játékban, nincs pénze, vagy megpróbálja abbahagyni, megvonási tüneteket él át: alvászavart, nyugtalanságot, irritabilitást. Idővel egyre fokozódó, következményes problémák jelentkeznek a kapcsolataiban és a munka terén, sőt, büntetendő cselekmények is előfordulhatnak a korábban megbízható személynél, például lopás, csalás.

Miként alakul ki a játékszenvedély, mik a lépcsőfokok, amelyeken át valaki függővé válik?

Az előtörténetben pszichológiai problémák, genetikai hajlam, illetve neurobiológiai okok állhatnak, esetenként eltérő súllyal. Pszichológiai tényezők például az érzelmek kezelésének zavarai, a családban előforduló modellek követése, például szenvedélybeteg szülő, netán az ingerkereső személyiségtípus. Ahogy más szenvedélyproblémánál, itt is egyre gyakoribbá válik az alkalmi használat és próbálkozás, a személy elkezdi adott érzelmi állapot előhívásáravagy éppen csökkentésére rendszeresen használni a játékot, például hangulatjavítóként, önbizalom-növelőként. A szociális-rekreációs használatból rendszeres játék lesz, ez már problémajelző. Egy idő után a játékos vissza akarja nyerni a felhalmozott veszteséget, és innentől nehezen megállítható a folyamat, amely örvényként húzza le a játékost. A kóros, kényszeres szerencsejáték már betegség, azaz viselkedési függőség, amely állapotkezelés nélkül romlik.

Kik a legveszélyeztetettebbek? Létezik-e „tipikus” szerencsejáték-függő?

A statisztikák alapján ez a függőségtípus inkább a fiatalabb korosztályt, és inkább a férfiakat érinti. Az ilyen típusú játékosok a versengést, az izgalmat fokozó játékokat kedvelik: a kaszinót, a sportfogadást. Sok szerencsejátékos családjában a materiális értékrend az uralkodó, a pénznek központi szerepet tulajdonítanak. Meglepő módon idősebb női páciensekkel is találkoztunk, ebbe a csoportba az érzelmileg sérülékenyebb személyek tartoznak, akikre a monoton, ismétlődő, inkább magányos játékválasztás a jellemző: a lottó, a bingó. Egy harmadik csoportban az előzőektől eltérően sem az impulzivitás, sem a sérülékenység nem jellemző, esetükben a játék kóros szokássá vált.

Társul-e betegségtudat a függőséghez?

A kényszeres szerencsejátékos sokáig maga és környezete előtt is tagadja, bagatellizálja a problémát. Ha önmaga felismeri a viselkedés függő voltát, már nagy lépést tett a felépülés felé, és könnyebben kér segítséget.

Körülbelül hány szerencsejáték-függő élhet ma Magyarországon? Számít-e ebből a szempontból bármit a hatályos jogi szabályozás, például javított-e a helyzeten a pár évvel ezelőtti szigorítás?

Magyarország egy 2011-es felmérés szerint az európai középmezőnybe tartozik a problémás játékosok 1,9 százalékos, és a kényszeres szerencsejátékosok 1,4 százalékos arányával. A jogi szabályozás önmagában nem szüntet meg függőséget, csak „átalakít” – a játékgépesek száma látszólag csökkent, valójában azonban áthelyeződött a súlypont a sportfogadásra, vagy az egyéb internetes játékok túlzott használatára.

Az imént már szóba került, de érdemes lenne még pár szót ejteni arról, hogy tipikusan milyen játékokra állnak rá a szenvedélybetegek.

A betiltásig egyértelműen a nyerőgépek – a gyümölcspóker-automaták – voltak túlnyomó többségben, a kaszinó addig, és azóta is egy szűkebb réteg számára elérhető, illetve vonzó. A „klasszikus” szelvényes játékok – lottó, totó – a fogadás és az eredmény kiderülése között eltelt hosszú idő miatt mindig is kevésbé volt vonzó. Egy játék ugyanis annál könnyebben okoz függőséget, minél rövidebb a válaszidő, és minél több a válasz a fogadásra. A játékgépek betiltását követően valószínűleg az addigi játékosok nagy része szert vagy játékot váltott, manapság a sportfogadás, azon belül is az online sportfogadás a leggyakrabban felbukkanó játékforma a páciensek között. Ugyanakkor sokan játszanak „offline” sportfogadást, illetve a kaparós sorsjegyek is megjelennek a függőség tárgyaiként. A szó szoros értelmében vett szerencsejátékok mellett azonban egyre több online játszható videojátékban bukkannak fel szerencsejátékos elemek, nem beszélve arról, hogy már maguk a játékok is tudatosan igen addiktívak, így a jövőben várhatóan az ezekkel játszó játékosok fogják kitenni a játék-, illetve szerencsejáték-függők jelentős hányadát.

Van-e bármi köze a győzelemnek a függőséghez? A nyereményért játszik-e a függő, illetve csillapítja-e az étvágyát, ha nyer?

Érdemes a kérdést egy-egy játék, illetve a függőség hosszmetszeti képe szerint két részre bontani. Rövid távon, azaz egy-egy játékban a kezdeti nyeremény további nyerésre ösztönöz: „Nyerőben vagyok, nem hagyhatom abba!”. A veszteség pedig annak visszanyerésére, tehát ha a függő elkezd játszani, mindenképpen folytatni fogja egy darabig; legtöbbször csak külső kényszer hatására száll ki, például ha elfogy a pénze, és kimerül a hitelkerete is. Hosszú távon tekintve a függőség evolúcióját, a játékos eleinte az izgalomért, a nyeremény reményében játszik. A kezdeti nyereség az első játékoknál mindenképpen rossz prognosztikai faktor, mivel a sikerélmény megadja a játékos számára a kontroll illúzióját, még inkább elhiszi, hogy nyerhet, ha elég felkészült, ügyes. Később, mivel szükségszerűen nagy veszteségeket szenved el, a veszteségek visszanyerése motiválja. A legutolsó fázisban már nem a nyereség vagy a veszteség a kérdés, hanem a tönkretett élet, az anyagi mellett igen jelentős erkölcsi, érzelmi, egészségügyi veszteségek miatt érzett apátiában a játék az egyetlen tevékenység, amikor a függő feledni tudja szenvedését, a kínzó valóságot. Ebben a tekintetben a kémiai függőségek is nagyon hasonlóan működnek: egy idő után már nem az örömszerzés a cél, hanem csak a sóvárgástól, a megvonási tünetektől való ideiglenes szabadulás.

Társul-e jellemzően más függőség a szerencsejáték-függőséghez az esetek legalább egy bizonyos százalékában?

A társuló állapotok legnagyobb arányban az alkoholfüggőség, vagy egyéb kémiai szerek kényszeres használata (drog, nikotin), illetve a depresszív, szorongásos zavarok, egyes személyiségzavarok.

Milyen terápiák segítségével lehet lehozni a szerencsejátékosokat a szenvedélyükről? Milyen megoldásokkal szoktak próbálkozni, mik a jellemző utak?

Leghatékonyabb a megelőzés. Oki terápiát nem ismerünk, a tüneti terápia során nagyon fontos, hogy a cél a teljes játékelhagyás, absztinencia legyen. Aki egyszer már kényszeres játékos volt, többé nem válhat kontrollált, szociális használóvá. Elsősorban csoportterápiás keretben zajló, kognitív viselkedésterápiás megközelítések, illetve a tizenkét lépéses önsegítő közösségekre támaszkodó terápiás megközelítések mutatkoznak hatékonynak, kiegészítve szükség esetén gyógyszeres terápiával.

Miként lehet megelőzni azt, hogy a beteg visszaessen, illetve más kényszercselekvésbe meneküljön? Mi válthatja ki a visszaesést?

Visszaesést okozhat az erős sóvárgás, pszichológiai krízishelyzetek, vagy éppen ellenkezőleg, az örömteli események, vagy éppen a hosszas sikeres absztinencia-okozta elbizakodottság. Ezek kivédésére a tizenkét lépéses programok követése, és a rendszeres anonim csoportba járás javasolható. Magyarországon is elérhetőek a Gamblers Anonimous (GA) gyűlései.

 Az anyag elkészítéséhez nyújtott segítségéért külön köszönetet mondunk dr. Petke Zsoltnak, az addiktológiai osztály vezető főorvosának, a terápiás közösség vezetőjének.

„Igazából senki sem tudja, pontosan mit szív”

„Igazából senki sem tudja, pontosan mit szív”

Az utóbbi években teljesen átrendeződött a hazai drogpiac: új, kiszámíthatatlan hatású, olcsó szerek jelentek meg és terjedtek el robbanásszerűen. Oláh Péterrel, a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért elnökével, segítővel, terápiás programvezetővel beszélgettünk.
„Az alkohol megissza az embert” – 1. rész

„Az alkohol megissza az embert” – 1. rész

Az egész világon népbetegség az alkoholizmus, de a közvélemény nem mindig tekinti betegségnek ezt a függőséget.
Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

A járvány egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek fontos része az iskolai étkeztetésre vonatkozó javaslatsor is.
Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ez a nyár nem egy szokásos nyár volt, kb. fél éve itthon vannak gyermekeim. Feleségemmel az egész tavaszi vírushelyzetet végigdolgoztuk, és rengeteg kompromisszumot kellett meghozni, sok szervezést igényelt, és ami a legfontosabb: a gyermekeink részéről elképesztő rugalmasságra volt szükség.