Kellemetlen nyári ismerősök

2018. 08. 20.
Nyaranta mindannyian szenvedünk a különböző élősködők és egyéb rovarok csípéseitől, szúrásaitól. Ezektől ugyanakkor Magyarországon a legritkább esetben kell tartanunk – legfeljebb ha allergiásak vagyunk rá. Dr. Apostol Éva bőrgyógyásszal, kozmetológussal beszélgettünk.

Dr. Apostol Éva bőrgyógyász, kozmetológusOkozhat-e problémát a darázs- vagy méhcsípés, ha nem vagyunk rá allergiásak?

Alapesetben igazából nem. Természetesen nagyon fáj, és csúnyán meg is dagadhat a szúrás helye, de magából a csípésből az esetek többségében nem származik ezen túlmutató probléma. Már persze a felülfertőződés veszélyét leszámítva, ez azonban nem szűkíthető le kizárólag a darázsra és a méhre, hanem bármilyen rovar csípésére érvényes. A csípés nem steril, hanem egy szúrt csatorna – éppen ezért nem ajánlatos például vakarni. Ez egyébként minden más rovarcsípésre áll, hiszen hámhiányos területről beszélünk, amely könnyen felülfertőződhet. Ilyenkor, ha nagyon megdagad, jegeljük le, ha pedig szükséges, antibiotikumos vagy akár szteroidos krém is segíthet a gyógyulásban.

Van lényegi eltérés a méh- és a darázscsípés között orvosi szempontból?

Ha nem allergiás valamelyikre a kettő közül a beteg, akkor nincs. Néha nehéz is megállapítani, pontosan melyikkel is állunk szemben, bár a méh fullánkja többnyire bent marad, a darázsé pedig nem. Ugyanakkor még a fullánk bennmaradása sem gond, hiszen ezt a szervezet idegen testként kezeli, és előbb-utóbb kilöki. A tünetek hasonlóak: az érintett testfelület nagyon bedagad, beödémásodik, kipirul. Ennek mértéke persze attól is függ, hol helyezkedik el a szúrás. Nyilvánvalóan azok a régiók a legkellemetlenebbek, ahol nem tud tágulni a bőr, így például az arc, a nyak, a kéz. De ugyanígy ijesztően bedagadhat például a karunk is, hiszen folyamatosan lógatjuk. Így aztán szinte az egész felkar beduzzadhat, ha mondjuk a vállunkat szúrta meg a darázs.

Mire kell odafigyelniük az allergiásoknak?

Ha valaki tudja, hogy allergiás a darázs- vagy méhcsípésre, általában tart magánál injekciót. Ez azonnal beszúrva alkalmas arra, hogy kivédje az általános tüneteket. A nagyobb gondot az ismeretlen allergia jelenti, ilyenkor ugyanis a torok is beödémásodhat, vagyis összedagadhat, méghozzá függetlenül attól, hol van a szúrás helye. Az anafilaxiás sokk szélsőséges esetben akár fulladáshoz is vezethet, azaz ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és nem szabad késlekedni. Mint említettem, az ilyen halál azért szerencsére nem gyakori, de az allergia általános rosszulléttel, ájulással, fulladásérzéssel jár. Sajnos egyre többen allergiásak a darázs- vagy méhcsípésre, és bizonyos egyéb rendellenességek fokozottan hajlamossá is tesznek rá. Ilyen például a légúti allergia vagy a gyermekkori ekcéma.

Okozhat-e ilyen veszélyes reakciókat más rovar csípése által kiváltott allergia?

Klasszikus allergiás reakciók elsősorban a méh- és darázscsípés esetében jellemzők. Gyakran rámondják a szúnyogcsípésre produkált tünetekre is, hogy allergiáról beszélünk, de ezek inkább csak erősebb reakciók. Itt szerencsésebb inkább érzékenységről beszélni allergia helyett. Ilyenkor elsősorban nagyobb duzzanatok és fokozott viszketés jellemző. Erre az érzékenységre is hajlamosabbak egyébként a más allergiáktól is, például gyermekkori ekcémától szenvedő betegek.

Az utóbbi években többször is szó esett például a nílusi szúnyogokról, mint potenciális veszélyforrásról. Kell-e félni bármilyen, nálunk is megtalálható szúnyogtól?

A nílusi szúnyog csípése nagyobb, de ezt leszámítva ez sem veszélyes. Amennyiben nem extrém csípésmennyiségről beszélünk, a szúnyogcsípés „csak” kellemetlen, duzzanattal és helyi bőrpanaszokkal járó elváltozás, általános tüneteket nem okoz. Persze a szúnyogok is változnak, ennek megfelelően a mi reakciónk is lehet fokozottabb, megmaradhatnak hosszabban is a tünetek. Ugyanakkor ilyenkor elég nehéz megállapítani, hogy maga a szúnyogcsípés okozza-e az elhúzódó panaszokat és a fokozottabb duzzanatot, vagy valamilyen fertőzés, amit az emberről emberre, állatra szálló szúnyog visz be a szervezetünkbe. Máskor pedig itt is bakteriális felülfertőződésről beszélünk. Helyi gél vagy antihisztaminos készítmény ugyanakkor itt is enyhítheti a panaszokat: utóbbi magát a gyulladást, ezáltal a dagadást is csökkenti.

Ugyanígy csak fokozott érzékenységről beszélünk a bögölycsípés vagy a pókharapás esetén is?

A bögölycsípés valóban elég extrém, de „csak” egyszerű csípés. Noha az ödémásodás mértéke hasonló lehet a méhcsípésnél tapasztalhatóhoz, én allergiát még nem tapasztaltam. Persze ettől még roppant kellemetlen. Ugyanez áll a pókharapásra is.

Mikor forduljunk orvoshoz rovarcsípés esetén?

Ha két-három napig nem enyhülnek a tüneteink, mindenképpen érdemes, illetve akkor is, ha az arcon, a fejen szúrt vagy csípett meg a rovar.

És ha kullancsot találunk magunkban?

Ebben az esetben a páciensek azt hiszik, hogy azonnal orvoshoz kell menni, viszont fontos tudni: öt-hat hétig semmit sem tudunk kimutatni, és ez az időszak nem is veszélyezteti az egészségünket, még akkor sem, ha Lyme-kórral fertőződtünk. Viszont ilyenkor sem kell megijedni, mert a fertőzés antibiotikummal abszolút gyógyítható. Csak a kezeletlen Lyme-kór esetében, a hordozóknál jelentkezhetnek extrém tünetek, és jellemzően ezek is csak évekkel később.

Tisztázzuk: mi a kullancs eltávolításának helyes módja?

Annyi bizonyos, hogy a levegőtől nem szabad elzárni, vagyis krémet semmiképpen ne kenjünk rá, mert ebben az esetben mindenképpen befecskendezi a fertőzést a szervezetbe. Ha nincs célirányosan kullancskiszedésre készített csipeszünk, bármilyen csipesszel kiszedhetjük. Vigyázzunk, hogy lehetőleg ne nyomjuk közben szét, mert akkor is belénk üríti, ami benne van. Az viszont, hogy a feje bent marad-e, nem számít – idegen testként működik, később ezért kilöki a testünk.