Báli ruha – anyaszemmel

2019. 01. 28.
Címkék: Anyaszemmel  Gyermek 
Szerző: Szonda Györgyi

Ki kell mondanom, nagyon nem mindegy, hogy lányunk vagy fiunk készül erre az eseményre, azt is mondhatnám, ég és föld a rákészülés, az izgatottság, a cipelt cuccok mennyisége és a ráköltött pénz.

Egy lánynak még a sportcsarnokban megrendezett szalagavató is óriási esemény, hiszen királylánynak érzik magukat ezen az estén az esküvői ruháknak is beillő hófehér ruhakölteményekben, frizurával, sminkkel, frakkban feszítő táncpartnerrel. Egy egész üzletág állt rá a középiskolák szalagavatóira, a jelmezkölcsönzőktől a fotóson és fodrászon át, a csarnokba érkező, egyszerre több lányt sminkelő kozmetikusig. Hihetetlen összegek cserélnek gazdát, és senkit nem szeretnék megbántani, de ez óriási túlzás, felesleges kiadás. Bori lányom öt évig járt gimnáziumba, ahol már elsőtől azért gyűjtöttük az osztálypénzt, hogy az utolsó évben legyen a tánctanárra, a ruhára, az érettségi büfére, a tablóra és a bankettre valamennyi megtakarításunk.

Összehasonlításként leírom, hogyan alakul a szalagavató felruházása egy lány, illetve egy fiúgyermekkel rendelkező család esetén, pontosabban megmutatom, nálunk mi történt Bori és Ádám esetében két éve és most. Sok osztályban csináltatnak ruhát a szalagtűzésre, ami egyben a ballagási ruha is lesz majd, ez egy kosztüm vagy koktélruha a lányoknak, egy öltöny a fiúknak és minimum 40 000 Ft, és sokszor nem túl minőségi munka… Boriék sok vita és varrónői ajánlat után végül úgy döntöttek, hogy mindenki vegyen egy fekete ruhát, olyat amit máskor is felvehet, a fiúk pedig egy fekete öltönyt, arra úgyis szükségük lesz. Ádám fiunk sem volt hajlandó varratni, vett magának egy csinos konfekció öltönyt, fehér inge és fekete cipője volt, így 25 000 Ft-ot költött. Bori ruhája 9 000 Ft volt, de kellett egy tűsarkú hozzá 14 000 Ft-ért, és kellett venni még egy új ruhát kb. 8 000 Ft-ért az afterpartyra, amit egy szórakozóhelyen tartottak a bál után, és nem lehetett akármiben odamenni…

A hagyományos keringőkhöz manapság olyan ruhacsodákat bérelnek a lányok, hogy a szavunk is eláll, persze ennek az ára minimum 25 000 Ft, de legalább fehér cipő is jár mellé. Ádám frakkja nem volt egy szuper darab, de legalább csak 5 000 Ft volt a bérleti díja, ő pedig férfi létére nem törődött túl sokat azzal sem, hogy melyik pólójában megy bulizni az éjszakába. Egy lány esetében manapság felmerülhet fodrász, körmös és sminkes költség is, amit szerencsére a lányom is felesleges pénzkidobásnak tart, és maga szépítkezett, hiszen azért ez mégsem az esküvője!

Nálunk tehát a végzős lány 56 000 Ft-ot, a végzős fiú 30 000 Ft-ot költött csak ruhákra (és nem számoltam a tánctanárok díját, a buliban elköltött zsebpénzt), ami így leírva nagyon szíven ütött engem is. Őszintén nem tudom, hogyan fizetnek ki ennél még néha többet is a családok. Azt sem tudom, hogyan lehetne ezen változtatni, vagy legalább igazi nagy nappá emelni a végzősök bálját, mert egy neonnal kivilágított tornacsarnok és az eseményre fordított összeg nincs párhuzamban az én szememben. Az következő két évben még két fiunk – sejtésem szerint hasonló – szalagavatójára leszünk hivatalosak, és csak reménykedem, hogy Dávid és Réka egy évtized múlva már (újra) igazi báli hangulatban léphet majd a táncparkettre…