Nem mindig aranyér

2019. 05. 31.
Az aranyér népbetegségnek számít, viszont amit a betegek annak hisznek, nem mindig az – tudtuk meg dr. Bánfalvi Péter proktológustól, a téma egyik legnagyobb magyarországi szaktekintélyétől. A lényeg ugyanakkor annyi, hogy semmilyen hasonló jellegű problémával nem szabad habozni, és orvoshoz kell fordulni.

 dr. Bánfalvi Péter Mit értünk aranyér alatt?

Az aranyér léte önmagában véve teljesen normális: tulajdonképpen egy kis erekből álló párnácskáról beszélünk a végbélnyílásban, ami egyben nagyban segíti a zárást is. Probléma az érpárna megduzzadása, megnövekedése, ellazulása esetén szokott jelentkezni.

Ez elsősorban a fájdalmat jelenti?

Maga az aranyér valójában ritkán szokott fájni. Igazság szerint a közbeszédben gyakorlatilag mindent aranyérnek hívunk, ami a betegek fenekében történik, miközben a végbél nagyon komplex felépítésű szerv, tele idegekkel, izmokkal, mirigyekkel, nyálkahártyával. Valójában az aranyér fáj a legritkábban ezek közül, az itt kialakuló kellemetlenségekre, problémákra azonban mégis azt mondja a legtöbb beteg, hogy neki aranyere van. Annyi ugyanakkor igaz, hogy a vérzéses tünetek nagyobbik része valóban az aranyérre vezethető vissza: a párna ilyenkor annyira megduzzad, hogy a nyálkahártya megreped, és alatta kipukkadnak az erek.

Milyen egyéb rendellenességekre szokták könnyelműen rámondani a betegek, hogy aranyérről van szó?

Vérzéssel és fájdalommal jár a végbélrepedés is, de rengeteg olyan gyulladás is kialakulhat, ami váladékozással, viszketéssel vagy fájdalommal jár. Akár a végbélrák is okozhat hasonló tüneteket. Létezik emellett az úgynevezett rögösödött aranyér is, amikor bőr alatti bevérzés alakul ki és okoz csomót. Ez az elváltozás egy erecske elpattanása és beduzzadása után is létrejöhet. Ha valamilyen hirtelen kialakuló, vagy régóta panaszt okozó problémát észlelünk, érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis nem egyszerű megállapítani, konkrétan milyen rendellenesség lépett fel. Maga az aranyér azonban pont, hogy könnyen behatárolható egy orvos számára, ezt viszonylag egyszerű diagnosztizálni.

Mi ilyenkor a megoldás?

Mint említettem, többfajta probléma merülhet fel ezen a testtájékon, és ezek javarésze magától megoldódik, hiába tűnnek maguk a tünetek akár ijesztőnek is. A kúpozás, a krémezés legtöbbször az aranyéren is segíteni szokott, bár néha valóban szükség van orvosi, sebészeti beavatkozásra. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy valójában nagyon sok embernek van aranyér-elváltozása – szinte mindenkinek –, és ezek javarésze semmiféle panaszt nem okoz.

Mi az oka ennek a gyakoriságnak? Az ülő életmód?

Részben igen, de benne van a korosodás is, és ezen túlmenően is számos tényező befolyásolja. Az ülő életmód azért nem kedvező, mert az érintett tájékot érő direkt nyomás ilyenkor folyamatosan magasabb a kelleténél. Emellett a mozgásszegény életmódtól kicsit belassulnak a belek, és ilyenkor a széklet is keményebb lehet. Sokszor pedig azt látni, hogy gyakorlatilag genetikai hajlamról van szó, a kötőszövet sokkal lazább a kelleténél. De emellett okozhat aranyeres problémákat terhesség, szülés is, és bizonyos foglalkozások esetében is tipikus a megjelenése: ilyenek például a sofőrök, sőt, érdekes módon a fúvós hangszereken játszó zenészek is.

Még a vécén eltöltött idő mennyisége is befolyásolhatja az aranyér kialakulását: ha nem megfelelően székelünk, nem ott, nem úgy és nem annyit nyomunk, mint amennyire szükség van, szintén sokkal nagyobb a nyomás a területen, és csúnya duzzanatok alakulhatnak ki. Emellett vécézés közben sérülhet is az adott rész.

Törvényszerű, hogy később kiújuljon a probléma?

A végbelünkben akár nyolc-tíz aranyér is lehet. Legtöbbször kiújulás esetén nem a kezelt aranyérnél jelentkeznek problémák, hanem egy addig nem duzzadt vagy nem kezelt másiknál. Ennek többnyire az az oka, hogy az adott beteg nem változtatott a szokásain, márpedig ilyenkor nem is érdemes más eredményben reménykedni. Mérsékelt sport és normális étrend mellett ugyanakkor a panaszok többségét el lehet kerülni. Szintén komoly problémát jelent a stressz. A panaszos emberek többségénél ide vezethető vissza a probléma, hiszen a stressz élettani változásokat okoz, és aranyér is kialakulhat a talaján.

Mik a tapasztalatai, mennyire hajlandók az emberek orvoshoz fordulni ezekkel a kellemetlen problémákkal?

Érződik némi generációs ellentét, az idősebb férfiak akár évtizedeken át is várnak az első panasz megjelenésétől, mire rászánják magukat, hogy orvoshoz menjenek. A fiatalabb férfiak hamar, akár az első tünet megjelenésekor elmennek. Úgy tapasztalom, a nőknél ez eleve nem jelent ekkora gondot, hiszen a nőgyógyászati vizsgálatok kivitelezése és intim jellege is hasonló. De szerencsére már a férfiaknál is változik a helyzet.