#KORONAVÍRUS

Hogyan viseld helyesen a maszkot?

Minden beteg jobban lett, aki eddig vérplazmát kapott

Csak minden ötödik gyógyult termel elegendő ellenanyagot

Vérszegénység gyermekkorban

2019. 07. 14.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vérszegénység (anémia) napjainkban jelentős probléma a gyermekgyógyászatban, ezért kivizsgálása minden gyermekgyógyászati alapvizsgálat része kell, hogy legyen. Ha nem ismerik időben fel, vagy nem részesül megfelelő kezelésben, súlyos problémákat okozhat, és következményei hosszantartóak is lehetnek - hívja fel a figyelmet Dr. Benyó Gábor, a Margit Medical Center gyermek hematológus és onkológus szakorvosa.

A vérszegénység esetén leggyakrabban a sápadtság az első alarmírozó tünet, bár fontos tudni, hogy vannak alkatilag sápadtabb bőrszínű gyermekek.

„Elsőre talán kevésbé megítélhető, de pontosabb képet ad az ajak és a szájnyálkahártya pírjának halványulása vagy a szemhéj belső felszínének rózsaságának csökkenése, enyhe rózsaszínné válása. Gyakran a fáradékonyság és gyengeség jelentkezése, a motiváltság és a koncentráció csökkenése tűnik fel. Ritkán ingerlékenység, heves szívdobogás-élmény is jelentkezhet. Serdülő gyermekeknél, főleg leányoknál, lehet vezető panasz a fokozott hajhullás. A vérszegénység azon formáiban, ahol a vörösvérsejtek fokozott szétesése áll a háttérben, a sápadtsággal együtt, illetve azt megelőzően a szemfehérjén és a bőrön enyhe vagy közepesen súlyos sárgaság jelentkezhet. Ilyen esetekben a vizelet sötétsárga, barnás, sötét teaszerű színét is megfigyelhetjük” - mondja a Margit Medical Center szakorvosa.

„Súlyos, elhanyagolt, vagy hirtelen gyorsan jelentkező esetekben szaporább légzés, nehézlégzés, terhelhetőség hiánya, fokozott szívritmus, fejfájás, szédülés vagy akár ájulás is jelentkezhet” – teszi hozzá.
 
Súlyos okok is állhatnak a háttérben
 
A vérszegénység a szervezet oxigén és széndioxid szállító rendszerének, a vörösvérsejteknek illetve fő alkotóelemüknek, egy vastartalmú fehérjének, a hemoglobinnak a csökkenése illetve arányainak a megváltozása.
 
Ezek a sejtek a csontvelőben vas, nyom-, és mikroelemek segítségével képződnek, egy érési folyamaton mennek át, elvesztik sejtmagjukat, és a keringésbe kerülve töltik be szállító szerepüket a tüdő és a szövetek között. Ezen folyamatokat a szervezet oxigénigénye, a légkör oxigéntartalma függvényében áll szabályozás alatt több hormonszerű anyag segítségével, melyek termelésében a vese és a máj is részt vesznek.

„Csökkenhet a vértartalom vérvesztéssel (menstruáció, orr-, vagy bélvérzés), az „építőanyagok” (vas, B12 vitamin, folsav) nem megfelelő bevitele (ésszerűtlen diéta) vagy a felszívódás károsodása (lisztérzékenység, laktózintolerencia) miatt. Ezeknél súlyosabb okok állnak a csontvelői vörösvértest-termelés veleszületett (pl. Diamond-Blackfan anémia) vagy szerzett (pl. parvo vírusfertőzés, sugárfertőzés, májgyulladás vírus) elégtelenségei mögött. Károsodhat, csökkenhet a vörösvértestek képzése csontvelői betegségek (leukémia, daganatok áttétje) miatt is, bár szerencsére ezek igen ritkák a gyermekkorban. Természetesen a szabályozásban részt vevő egyéb szervek, vese és máj, súlyos elégtelensége is vérképzési zavart vonhatnak maguk után”- hangsúlyozza Dr. Benyó Gábor.
 
A vérszegénység számos oka között értelemszerűen vannak megelőzhető, vannak könnyen gyógyítható, és vannak sajnos nehéz és hosszas terápiát igénylők – minden gyanús tünet esetén orvoshoz kell fordulni a gyermekekkel.

A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

Fáradtság, sápadtság és levertség – ha ezeket a tüneteket tapasztalja, felmerülhet a vérszegénység gyanúja.
Rák gyerekkorban: milyenek az esélyek

Rák gyerekkorban: milyenek az esélyek

A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségek messze ritkábbak, mint a felnőttkori daganatos betegségek. A daganatok kialakulásában nem, vagy alig érvényesülnek azok a káros hatások, melyek a felnőttkori daganatos betegségek kialakulásában jellemzőek
Hogyan viseld helyesen a maszkot?

Hogyan viseld helyesen a maszkot?

A maszk megfelelő felhelyezésének elsősorban abban van szerepe, hogy a tünetmentes hordozók ne terjesszék a betegséget okozó vírusokat, de emellett szerepet játszik az adott egyén védelmében is.
Minden beteg jobban lett, aki eddig vérplazmát kapott

Minden beteg jobban lett, aki eddig vérplazmát kapott

Az eddigi tapasztalatok szerint minden ötödik, a koronavírus-fertőzésen átesett ember szervezete termel elegendő ellenanyagot, így tőlük le lehet venni a vérplazmát.