#KORONAVÍRUS

Egyes antiszeptikumok és szájvizek képesek a koronavírus hatástalanítására

Minden uniós tagország egy időben fér majd hozzá az oltóanyaghoz

Az e-recept nemzetközi használatát szorgalmazzák

Törődj a csontjaiddal!

2019. 10. 20.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság elnöke - Takács István - a csontritkulás világnapjának alkalmából nyilatkozott.

Évente 17 ezren szenvednek combnyaktörést, és harmaduk a szövődmények miatt nem éli meg a következő év végét.
A csontritkulás egyetlen figyelmeztető jele, ha a testmagasság öt centiméterrel csökken. A két legnagyobb rizikófaktor az életkor - nőknél menopauza után, férfiaknál 65 éves kor felett - és a már bekövetkezett csonttörést. Az utóbbi akár ötszörösére is emeli a törés lehetőségét - tudatta.
Kitért arra is: a Tovább ne törj! elnevezésű program kockázatfelmérő kérdőívének kitöltésével meg lehet állapítani, kinek mennyi esélye van a csontritkulásra, csonttörésre. Magas rizikófaktor esetén pedig érdemes szűrővizsgálatra menni, a gyógyszeres kezelés ugyanis a felére képes csökkenteni a törési kockázatot.

A csontritkulás (orvosi szakkifejezéssel: oszteoporózis, melynek szó szerinti jelentése: „lyukacsos/porózus csont”) olyan állapot, melynek során a normális dinamikus egyensúlyban lévő csontépítés és a csont leépítés egyensúlya valamely tényező miatt a leépítés javára eltolódik. Következménye, hogy a csontok gyengébbé, könnyebbé és törékenyebbé válnak. Bármelyik csont eltörhet, mindazonáltal csontritkulás esetén legfőként a csukló, a csípő és a gerinc érintett. A csontritkulás diagnózisa nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenképpen lesz is csonttörése, mindössze arról van szó, hogy magasabb ennek a kockázata.

Csigolyatörések is jelentkezhetnek. Oka, hogy a csigolyacsont tartóereje csökken, emiatt összeroppan a rá nehezedő terhelés alatt. Egyes betegeknél ezt fájdalom kíséri a hát izmainak, inainak és szalagjainak húzódása és nyúlása miatt, és idegbecsípődés is előfordulhat. A csigolyatöréseknek lehetnek hosszabb távú következményei is, például gerincferdülés vagy a testmagasság csökkenése. Csak az Európai Unióban hozzávetőlegesen 1700 csonttörés következik be csontritkulás miatt minden nap (ez évi 650 000 törésnek felel meg). A becslések szerint az Egyesült Királyságban hárommillió, világszerte pedig 200 millió embert érint a csontritkulás. Tehát nincsen egyedül! A betegség gyakori állapot, és jó hír, hogy hatékony gyógymódok állnak a rendelkezésünkre. A változókor után néhány évig felgyorsul a csontvesztés. Miért? A változókor után a petefészek már nem termeli az ösztrogén nevű női hormont, amely védő hatást fejt ki a csontokra. 

Ez a betegség egyrészről civilizációs ártalom, tehát a kevés mozgás, a helytelen táplálkozás, az ülő foglalkozások, a helytelen életmód, ezek mind segítik a betegség kialakulását, hiszen az életkoron kívül, ami szintén egy rizikófaktornak tekinthető, csontritkulás 70 százalékban genetikailag meghatározott, tehát örökletes megbetegedés. De azt, hogy milyen csúcs csonttömeggel indulunk, az rajtunk múlik. Tehát az, hogy körülbelül 30 éves korunkig milyen csontozatot alakítunk ki. Ilyenkor az életkornak megfelelő fizikai terhelés nagyon fontos, az egészséges táplálkozás, a szabad levegőn való mozgás, hiszen a D-vitamin is szükséges a csontoknak, a napfényből ezt meg tudjuk szerezni a megfelelő kalciumbevitel, és hogyha mindezek mellett mégis veszítünk a csonttömegünkből, akkor ez abszolut indok arra, hogy felkeressük a rendelést, és segítséget kérjünk.

Forrás : MTI

 

Tudnivalók a csontritkulásról

Tudnivalók a csontritkulásról

Nem tartozik a divatosabb betegségek közé, pedig minden tizedik ember Magyarországon csontritkulástól szenved. A csontok egészségének megőrzése hiába nem elérhetetlen, mégis sokan csak legyintenek, ráér még foglalkozni vele idősebb korban.
Mozgással a csontritkulás ellen

Mozgással a csontritkulás ellen

Az oszteoporózis népbetegség, Magyarországon minden tizedik embert érinti a probléma. De rendszeres és tudatos mozgással azonban nemcsak megelőzhetjük a csontritkulás kialakulását, de bizonyos esetekben vissza is fordíthatjuk.
Összefügghet a sarkvidéki olvadás és a légszennyezés

Összefügghet a sarkvidéki olvadás és a légszennyezés

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.
Mintha víz alatt élnél: a tüdőfibrózis

Mintha víz alatt élnél: a tüdőfibrózis

Folyamatosan lélegzünk. Amikor sétálunk, amikor beszélünk, még akkor is, amikor érzelmeket fejezünk ki – nem meglepő, hogy a légzést természetesnek vesszük. Képzeljük el, milyen lenne, ha víz alatt élnénk, és máris megértjük minden egyes lélegzetvétel fontosságát.