Szem ne maradjon szárazon!

2019. 10. 26.
A szemszárazság népbetegség – viszont a monitorok vagy az okostelefonok nem feltétlenül úgy fárasztják és szárítják a szemet, ahogy azt hisszük. Dr. Feminger Andrea szemészorvossal jártuk körbe a témát.

Dr. Feminger Andrea Mitől száradhat a szemünk?

A szemszárazságnak két nagy csoportja van: vagy nem termelődik elég könny, vagy a könnyünk hamarabb elpárolog, mint kellene. Régebben az alacsony könnytermelést tartottuk gyakoribbnak, de manapság az a nézet, hogy a szárazszem-panaszokat nagyobb részben a fokozott könnypárolgás okozza. Természetesen vannak kevert formák is, amikor mindkét ok szerepet játszik.

Miért párolog el a könny?

Könnyünknek három rétege van: a szaruhártya felszíne, a szaruhártya hámréteg sejtjeihez tapad a könnyfilm legbelső rétege, a nyákos réteg – más szóval a mucinréteg. Felette a legvastagabb vizes réteg található, amelyben oldott mucin, sók, vitaminok, ásványi anyagok találhatók: ezek mind szükségesek a szaruhártyahám egészséges működéshez. Fehérjék is találhatók a könnyben, köztük enzimek, hormonok, amelyek a szemfelszín-baktériumok elleni védelemben játszanak szerepet. A legkülső réteget egy vékony zsírréteg képezi, ami védi az alatta lévő vizes réteget az elpárolgástól, illetve felületi feszültsége okán fenntartja a könnyet a szem felszínén. A zsírt az alsó és felső szemhéjak speciális mirigyei termelik. Ha a zsírból nincs elég vagy nem jó az összetétele, nem látja el a feladatát, ezért az alatta levő vizes réteg hamarabb párolog el, mint normális lipidtermelés esetén. Az elégtelen zsírtermelés következtében pedig a könny nem marad kellő ideig a szemfelszínen, emiatt könnyezés lép fel. Ez – paradox módon – szintén szárazszem-panaszt okoz.

És mitől függ, mennyi könnyünk termelődik?

Idősebb korban csökken a könnytermelés, de a dohányzás, hormonális folyamatok, autoimmun betegségek, gyógyszerek is csökkenthetik a termelést. A lézeres látásjavító műtétek is csökkentik a könnytermelést, utánuk több hónapig kell műkönnyet használni. A légkondicionálás, a szennyezett levegő, esetleg hosszantartó szemcsepp-használat például zöldhályog esetén mindenképpen hatnak a könnyünkre. De akár még az is, ha valaki szemüveget visel, csak éppen az ellentétes irányban: a szemüveg a párolgás ellen dolgozik. Egyes nézetek szerint a nem kellő folyadékbevitel is kihatással lehet a könnytermelésünkre, a könnyünk állapotára, de ez tudományosan még nem bizonyított.

És a monitorok, okostelefonok, tabletek, illetve az összes elektronikus eszköz, amelyekre a nap 24 órájában rátapadunk?

Régebben a katódsugaras monitorok bizonyos káros sugarakat bocsátottak ki, ami árthatott a szemünknek, de a mai LCD-monitoroknak nincs ilyen hatásuk. Vagyis az elsődlegesen a sugárzás ellen szóló monitorvédő rétegekre ma már nincs feltétlenül szükség a szemüvegeken. Manapság a kijelzők kékfény-kibocsátása jelent problémát, mert a kék fénynek lehetnek káros hatásai is, egyes vélemények szerint hozzájárulhat a szürkehályog vagy a makuladegeneráció kialakulásához. Az LCD-monitorok sokkal kevésbé fárasztják a szemet, mint a régiek, de valamilyen mértékben mégis vibrálnak, ami órákig tartó monitoros munka esetén panaszokat okozhat. A kijelző merev nézése közben nem pislogunk eleget, emiatt elpárolog a könnyünk, rosszabbul látunk, és száraznak érezzük a szemünket. Ez is okozhat fáradtságérzést.

Mi erre a problémára a megoldás? A monitor munkaeszköz is, még ha akarnánk, sem lehetne kiküszöbölni a mindennapokból...

Nem szűkíteném le mindezt a monitorokra: a merev nézés semmiképpen sem tesz jót a szemnek, legyen szó akár vezetésről, akár olvasásról, akár a tévé vagy a monitor bámulásáról. Percenként tizenhat-húsz pislogás lenne a normális – kontaktlencsével többet kell pislogni, mivel az önmagában is száríthatja a szemet –, ezért igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy a korábban említett tevékenységek során próbáljunk meg tudatosan pislogni. Vagyis ha valaki nem lát jól, ne meresztgesse tovább a szemét, hanem inkább pislogjon, mert így új könnyréteggel vonjuk be a szaruhártyát, megújul a könnyfilm, és emiatt élesebben látunk. A pislogás reflexes folyamat: ahogy párolog a könnyréteg, érkezik az inger az agyba, hogy pislogj, mert kiszárad a szemed. Ha ebbe beavatkozunk a merev bámulással, még tovább párolog a könny, így a szem kiszárad, és úgy érezzük, hogy ég. A 8-10 órás monitoros munkával összefüggő panaszok összefoglaló neve CVS, magyarul számítógépeslátás-szindróma. Nemcsak látáspanaszok, hanem mozgásszervi problémák is előfordulhatnak a helytelen testtartás, kéztartás miatt.

Vagyis nem mindegy, hogyan áll az a monitor...

Nagyon nem. Egyrészt alapvető, hogy ne hátulról jöjjön a fény. Másrészt a monitor ne legyen nagyon fent, mert minél feljebb nézünk, annál tágabbra kell nyitnunk a szemrésünket, a könny pedig jobban párolog ilyenkor – arról nem is beszélve, hogy a fej emelése a nyakra és a gerincre is rossz hatással van. Vagyis vagy szemmagasságban, vagy kissé lejjebb helyezzük el a képernyőt. Bizonyos gyakran ajánlott trükkök – például: pislogjunk minden enternél! – szerintem nem életszerűek, így inkább azt javasolnám: óránként tartsunk 5-10 perc pihenőt. Ilyenkor az is teljesen jó, ha kifelé bámulunk az ablakon, mert a távolra nézés pihenteti a külső-belső szemizmokat. A szem behunyása, netán megdörzsölése is hatásos lehet: utóbbival kipasszírozhatunk némi zsírt a szemhéjakból. Amennyiben valakinek azért vannak szárazszem-panaszai, mert nem ürül megfelelően a zsír a szemhéji mirigyekből, akkor megtanítjuk a „szemhéj-higiénia” alkalmazására, de ez mindenképpen szakorvosi feladat.

Igaz, hogy a száraz szem sérülékenyebb?

Igen, mivel a könnynek számos feladata van, és ezek közül csak egy a megfelelő optikai felszín biztosítása az éleslátáshoz. Ahogy már említettem, a könny tele van olyan anyagokkal, amelyek „táplálékok” a szemfelszíni sejtek számára, ezen kívül baktériumok ellen ható összetevők is találhatók benne, tehát a szemfelszín természetes védekezőképessége ebből fakad. Ördögi kör: ha száraz a szem felszíne, gyulladásos anyagok szabadulnak fel, és az így kialakuló gyulladás tovább csökkenti a könnytermelést, tovább fokozva a panaszokat.

Mi a következő lépés, ha semmi sem segít? A műkönny?

Igen. E készítmények összetétele eltérő, de többségükben van egy természetes anyag, a hialuronsav, ami nagyon jól megköti a vizet és a szemfelszínen tartja azt. A műkönnyekben lehetnek olyan adalékok, melyek táplálják a szaruhártyát. Bizonyos műkönnyekben zsír is található, a könnyezéses panaszokkal jelentkező száraz szemű pácienseknek főleg ezeket javasoljuk. Ha valaki csak száraznak érzi a szemét, kezdetben lipidmentes cseppeket ajánlunk. Amennyiben a műkönnyek nem válnak be, szóba jöhet a könnypontok időleges vagy végleges elzárása, hogy megakadályozzuk a könny lecsorgását az orrüregbe, abból a célból, hogy több maradjon a szemfelszínen.