Amit a gyermekkori gerinc betegségekről tudni kell

2019. 11. 07.

Az egészséges gerinc görbületei

Az evolúció folyamán emberben a gerincoszlop görbületei a felegyenesedett járáshoz alkalmazkodva alakultak ki, ugyanez a folyamat követhető végig újszülött kortól a növekedés befejeződéséig. Nyílirányúnak nevezzük a has-háti síkban kialakult gerincgörbületeket. Az előrefelé görbületet (homorulat) nevezzük lordosisnak, a hátrafelé görbületet (domburulat) pedig kyphosisnak.

A csontok és az izmok eltérő növekedési ütemének köszönhetően bizonyos életkorokban (pl. a járás kezdetekor, illetve a kamaszkori felgyorsult növekedéskor) az izomzat relatíve gyengébb, ezért a görbületek egészséges gyermekekben átmenetileg fokozódhatnak. A gerinc végleges formája a serdülőkor elejére alakul ki, az izomzatnak azonban még ez után is nagy szerepe van a gerincoszlop alakjának és funkciójának megtartásában.

A testtartás:

A testtartás eltérő bizonyos helyzetekben. A gerincoszlop nagy fokban mobilis, az izomzat segítségével egészséges gerincen a görbületek kiegyenesíthetők, az izmok ellazításával a görbületek fokozódnak.

1.) Létezik aktív tartás, amikor kihúzzuk magunkat.
2.) Egyénre jellemzően létezik egy habituális (megszokott) tartás, melyet akkor veszünk fel, amikor „nem figyelünk oda” a testtartásunkra.
3.) És van egy passzív, pihentető tartás, amikor az izmainkat ellazítjuk és a gerincet inkább a szalagok stabilizálják.

Az izomzat stabilizáló szerepe és a csigolyák közti szalagok lazasága, vagy feszessége tehát elsődleges a testtartás kialakításában.

A társadalmi és kulturális szokások nagy fokban befolyásolják, hogy mit tart az ember szép tartásnak, ezek koronként és kultúránként is változnak. Rendkívül nagy szerepe van a testtartásban a pszichés faktoroknak.

A pszichés hátterű hanyag tartás, vagy akár hátfájás jóval gyakoribb, mint gondolnánk.

Ezen túl az egészséges gerincnek is vannak alkati, genetikailag örökölt variációi. A normális variációk között megkülönböztetünk lapos-, nyerges- és domború hátat.

A hanyag tartás

Kisgyermekkorban és a serdülőkor elején a csontozat hirtelen növekedésével nem tud lépést tartani az izomerő növekedése, relatív izomgyengeség alakul ki. Ilyenkor tehát a gerinc nyílirányú görbületeinek fokozódása (hanyag tartás) természetes jelenség. Amíg oldalirányú görbület nincs, a gerincoszlop egyébként mobilis, a görbület nem túl nagyfokú és a gyermek azt aktívan ki tudja egyenesíteni, nem betegségről, hanem tartási variációról van szó.

Nagyon fontos, hogy a gyermekek mozogjanak, sportoljanak, mert az erős izomzat alapvetően fontos a gerinc stabilitásához. Mivel ebben az esetben nem betegségről van szó, a gyógytorna szerepe háttérbe szorul. A gyermeket szinte lehetetlen unalmas gyógytorna gyakorlatok rendszeres végzésére motiválni, ezzel sokszor éppen ellentétes hatást érünk el. Fontos, hogy a gyermekkel együtt találjunk olyan sportot, melyet szívesen végez. A társaságba, csapatba tartozás érzése, az új emberek megismerése és a rendszeres mozgás egyébként is jó hatású, tehát a rendszeres sport mindenképpen ajánlott.

A gerinc kóros görbületei:

Megkülönböztetünk oldal irányú kóros görbületeket (scoliosis, ezt nevezzük a köznyelvben gerincferdülésnek) és a nyílirányú görbületek kóros fokozódását, vagy csökkenését (fokozott, vagy csökkent lordosis és kyphosis).

 - Scoliosis

A scoliosis kezelése attól függ, hogy milyen életkorban kezdődik, milyen fokú és időben hogyan változik a görbület. Alapvetően megkülönböztetjük a 7 éves kor alatt és az e felett kialakult scoliosist, az utóbbi jobb indulatú. Enyhe esetekben speciális, egyénileg végzett gerinctornát (Schroth terápia), súlyosabb esetben fűző kezelést, a korán kezdődő és nagyfokú görbületeknél pedig műtétet kell végezni.

 - Fokozott kyphosis

A nyílirányú görbületeknél kiemelendő a Scheuermann-betegség, mely gyakrabban fokozott háti-, ritkábban ellapult ágyéki görbülettel jár, minden esetben társul az érintett gerincszakaszok merevsége. A betegség típusosan kamaszkorban jelentkezik. A Scheuermann-betegség kezelésére szintén jellemző a lépcsőzetesség, enyhe esetben speciális tornát, súlyos esetben fűzőt, ritkábban műtétet javasolunk.

Külön kategóriába tartoznak azok a kóros gerincgörbületek, melyek valamilyen egyéb betegség talaján alakulnak ki. Az izombetegségekhez, idegrendszeri betegségekhez, vagy gerincfejlődési rendellenességekhez társuló görbületek általában súlyosabbak, gyorsabban romlanak és kezelésük nehezebb. Az oldalirányú görbületek (scoliosis, vagy gerincferdülés) kialakulása egyértelműen független a testtartástól.

Mit tehetünk a „jó testtartás” érdekében?

Először is le kell szögezni, hogy az Európában klasszikusan szépnek gondolt „karót nyelt”, egyenes gerinc nem a jó tartás, sőt ebből gyakrabban alakul ki idős kori hátfájás. A testsúly megtartásához szükség van ugyanis a gerinc nyílirányú görbületeire, a gerinc így mintegy „rugóként” elnyeli a rá nehezedő energiát. Az egyenes tartás forszírozása koncepció szerint is hiba, ráadásul a kamasz gyermek sokszor éppen „lázadásból” vesz fel hanyag testtartást, tehát erőfeszítéseink eleve kudarcra vannak ítélve.

A jó tartáshoz erős izomzat kell, ezt pedig csak aktív mozgással tudjuk elérni.

A gyermek önálló motivációja nélkül ez aligha lehet sikeres.

Nem köztudott, de a mozgásszervi problémák (térd- és hátfájás, kóros testtartás) pszichés háttere meglepően gyakori. Kiemelendő a fokozott teljesítménykényszer, a túlzott szülői és környezeti kontroll, a testképpel való elégedetlenség. Az izomzat fejlesztése mellett a pszichés problémák megoldása ugyanolyan fontos, sokszor pszichológus bevonására van szükség.

Milyen sportot válasszunk?

Alapvetően egészséges gerinc esetében mindegy, sokkal fontosabb, hogy a gyermek szeresse a mozgást. Vannak persze olyan sportágak, melyekben a gerincre nagyobb terhelés jut. Ezeket nem szoktuk javasolni, ha a gyermek hajlamosabb gerincbetegségekre, vagy már diagnosztizált betegsége van. Ilyenek a súlyemelés, az evezés, a kajak-kenu, az országúti kerékpár. A közhiedelemmel ellentétben az úszás is csak akkor jó, ha azt profi technikával végzik, például a fej kint tartása a vízből mell- és gyorsúszás közben nincs jó hatással a gerincre és a gerinc közeli izmokra.

Milyen késői következményei lehetnek a gerincferdülésnek?

A scoliosis enyhe formája fájdalmat, súlyos formája a tüdő összenyomatása miatt akár légzési nehézséget is okozhat. A Scheuermann-betegség elsősorban hát- és derékfájást okoz jellemzően felnőttkorban. Fejlett országokban a felnőttkori hátfájás vezető helyen okoz megváltozott munkaképességet. Mivel legtöbbször mindkét betegséget fájdalmatlan állapotban diagnosztizáljuk, a gyermekkel nagyon fontos megértetni, hogy betegségét miért kell karban tartania.

Forrás : Gyógyhírek  (Dr. Ráskai Csaba)