KÜTYÜZZÖN VAGY NE KÜTYÜZZÖN A GYEREK?

2019. 11. 08.
Hét éves korig az agy még nagyon plasztikus, és egyelőre felmérhetetlen, milyen változásokat idézhet elő a korai mobilhasználat, mondják a kutatók. Éppen ezért kifejlesztettek egy applikációcsomagot, amelynek segítségével egészséges keretek között tartható a kisgyermekek digitális eszközhasználata. Az is megállapítható, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van, ha a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele.

A kutatás során az Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor munkatársai azt vizsgálják, hogy a 2010 után született gyerekek (ők az Alfa Generáció) milyen mértékben használnak digitális eszközöket, és ez hogyan hat a fejlődésükre. Első lépésként a kutatók 1270 szülő megkérdezésével készítettek felmérést. A kutatás eredményéről készült publikáció a Journal of Children and Media szaklapban jelent meg november 4-én.

Az eredmények alapján a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A vizsgált korosztály 44 százaléka rendszeresen használ mobilt vagy tabletet, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele "kütyüzik", a 4 év feletti gyerekeknél ez az arány pedig már 60 százalék.

Már az 1 és 2 év közöttieknek is több mint egyharmada használja a mobileszközöket.

„Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban" - idézik a beszámolóban Konok Veronikát, a publikáció első szerzőjét.

A kutatásból az is látszik, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a mobileszközöket. Míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a felmérés idején (2017-ben) a 2-3 éveseknek már a 40 százaléka használt ilyen eszközöket.

„Kutatásunkból azt is megállapíthatjuk, hogy a gyerek mobilozási/tabletezési szokásaira a szülő véleménye és személyes példája is hatással van. A gyerek többet használja a digitális eszközöket, ha a szülő erősebben kötődik a mobiljához. Ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő folyton mobilozik és érzelmileg fontos számára a telefon, akkor a gyerek is fontosnak tartja majd és többet fog foglalkozni vele" - idézi a cikk Bunford Nórát, a publikáció egyik szerzőjét.

A szülő "digitális nevelési stílusa" szintén befolyásolja, hogy mennyit "kütyüzik" a gyereke. A pszichológiai kutatások alapján a szülők nevelési stílusa alapvetően négy típus valamelyikébe tartozik: tekintélyelvű, mérvadó, elkényeztető és elhanyagoló. Mint írják, az Alfa Generáció Labor kutatói elsőként mutatták ki, hogy a szülők a gyerekek digitális tevékenységére is ugyanezen nevelési stílusok valamelyikével reagálnak. Az is kiderült, hogy az elkényeztető és mérvadó szülők gyerekei többet kütyüznek, míg a tekintélyelvűeké kevesebbet.

„Azt feltételezzük, hogy ilyen kis korban a gyerekeknek még szükségük van szülői iránymutatásra a digitális eszközök használatához, ezért azok a gyerekek kütyüznek többet, akiknek a szülei jobban bevonódnak és érdeklődnek az iránt, hogy mit csinál a gyerek az eszközön, esetleg tanítgatják is őt" - idézik Miklósi Ádámot, az Etológia Tanszék vezetőjét.

De probléma-e, hogy a gyerekek sokat és ilyen fiatalon kütyüznek? 

Az Alfa Generáció Labor frissen lezárult, megjelenés előtt álló kutatásában, amely a digitális eszközhasználat hatásait vizsgálta, megállapítják,a kütyüzés bizony hatással van a gyerekek kognitív és önkontroll folyamataira, valamint társas készségeire. Ezért a laborban dolgozó pszichológusok, biológusok és informatikusok kifejlesztettek egy olyan applikációcsomagot, amelynek célja, hogy keretek közé szorítsa a túlzásba vitt digitális eszközhasználatot és kompenzálja annak feltételezett negatív hatásait.

„Célunk az, hogy a gyerekek kütyüzését pozitívabb irányba tereljük, például serkentsük a társas interakcióikat, emellett pedig segítséget adunk a szülőknek a kütyüzés időkorlátjának betartatásához”.

Forrás : ELTE