Az éltető vér

2019. 11. 27.
Nincs élet vér nélkül – alapvető szükségletünk, hogy elegendő mennyiségben és minőségben keringjen szervezetünkben, a legtöbben mégis viszolygunk tőle, és még mindig nagyon keveset tudunk róla. Kovácsné dr. Bán Szilvia, a borsodivánkai Hársfa Gyógyszertár gyógyszerészével beszélgettünk!

A keringési rendszer

Kovácsné dr. Bán SzilviaA keringési rendszer felépítését képezi a vérkeringés és a nyirokkeringés. A szív a központi szerve, a vérerek és nyirokerek pedig a keringési rendszer perifériás részét képezik. A vérkeringés szerepe a szövetek ellátása tápanyaggal és oxigénnel, valamint a salakanyagok és a szén-dioxid eltávolítása. Ha a véráramlás valamilyen okból korlátozottá válik, keringési zavarról beszélünk. Ennek következtében a szervek tápanyag- és oxigén ellátottsága romlik, az anyagcseretermékek és a szén-dioxid viszont lassabban szállítódik el.

Oka lehet érelmeszesedés, érelzáródás vagy érgyulladás, és súlyos szövődményei lehetnek, pl. stroke vagy szívroham. A keringési zavar rizikófaktorai: magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly, dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás.

A vérnyomás

A vérnyomás a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A vérnyomásméréskor kapott érték első száma a szisztolés nyomás, a szív összehúzódásakor kialakult nyomást mutatja, a második szám a diasztolés nyomás, amely a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti. Az optimális vérnyomás érték: 120/80 Hgmm, e mellett több sávot különböztetünk meg, de a 140/90 Hgmm, vagy annál magasabb értéknél magas vérnyomásról beszélünk. Ha a szisztolés érték tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t, alacsony vérnyomás áll fenn.

A magas vérnyomást kialakulásának oka szerint két csoportba osztjuk: ha a kialakulás mögött nincs szervi elváltozás, hanem pl. genetikai tényező vagy környezeti hatások miatt jön létre, elsődleges hipertóniáról van szó. Ebbe a csoportba tartozik a betegek kb. 4/5-e. Másodlagos hipertónia valamilyen egyéb betegség, pl. vesebetegség, cukorbetegség következtében alakul ki, de okozhatja gyógyszermellékhatás is, pl. szteroidkezelés. Ebben az esetben az alapbetegség gyógyítása a vérnyomás normalizálódását is magával hozza.

A magas vérnyomás kezdetben nem, vagy csak alig észlelhető tüneteket okoz, pedig nagyon fontos a korai felismerése, hogy a szövődményeket elkerülhessük, amelyek a következők lehetnek: stroke, agyvérzés, szívinfarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség. Rendszeres vérnyomásméréssel időben felfedezhetjük a betegséget. Aki az alábbi tüneteket észleli, mielőbb forduljon orvoshoz: tompa fejfájás, tarkótáji nyomás, gyengeség, koncentrációzavar, szédülés, orrvérzés, nehéz légzés.

A hipertóniakezelés alapja az életmód-terápia. Ezt 160 Hgmm szisztolés érték alatt önállóan alkalmazzuk, viszont ha 3-6 hónap alatt nem hoz eredményt, gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni. Az életmód-terápia részei: testsúlycsökkentés, a sóbevitel mérséklése, DASH-diéta, alkoholfogyasztás mérséklése, testmozgás. A DASH-diéta lényege: rengeteg zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása mellett vissza kell szorítani a zsíros, koleszterinben gazdag és édes ételeket.

Amennyiben az életmódváltás nem vezet eredményre, a terápiát gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni. A gyógyszeres terápia beállítása az orvos feladata, ezért ezek a készítmények vénykötelesek. A kezelés során vannak alapelvek, amelyeket figyelembe kell venni: a terápiát rendszerint egyetlen szerrel kezdik, melynek során a legkisebb hatékony dózist alkalmazzák. Ha a beteg jól reagál, de az eredmény nem kielégítő, célszerű a dózist emelni. De sokszor eredményesebb a kombinációk alkalmazása, mellyel a mellékhatások gyakorisága is csökkenthető.

A mellékhatások gyakran enyhék és csak átmenetiek: fáradékonyság, gyengeségérzet, fejfájás, szédülés, szívdobogás. Előfordulhatnak súlyosabb mellékhatások is, amelyek indokolhatják a gyógyszer cseréjét. Előfordulhat impotencia, libidócsökkenés pl. vízhajtók vagy béta-receptor blokkolók nagyobb dózisainál. Nagyon ritkán romolhat az általános közérzet.

Fontos, hogy a beteg a gyógyszert pontosan szedje, az előírt adagban és lehetőleg mindig azonos időpontban. A túladagolásnak jelentős vérnyomáscsökkenés, szédülés, fejfájás lehet a következménye. Ilyen esetben mindig kezelőorvoshoz kell fordulni.

Véralvadás­gátlók

Véralvadásgátlók alkalmazására olyan betegek esetében van szükség, akiknél nagy a vérrögök kialakulásának esélye, illetve a trombózison átesett betegek hosszú ideig, akár életük végéig is részesülhetnek véralvadásgátló terápiában. Fokozott a kockázat pl. terhesség idején, amikor megjelennek visszértágulatok. Ha felmerül a mélyvénás trombózis veszélye, a kismama véralvadásgátlót kaphat. Szintén megnő az esélye a kezelésnek különböző műtéteknél, kéz- és lábtörésnél.

Az, hogy kinek melyik típusú gyógyszert és meddig kell alkalmaznia, minden esetben egyéni elbírálást igényel. A gyógyszerkiválasztás függ a beteg életkorától, hogy milyen betegsége van, milyen gyógyszereket szed még. A patikákban több készítmény is beszerezhető vény nélkül, erről érdeklődjön gyógyszerészénél!

Vérszegénység

Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben a vörösvérsejtek száma és a benne levő hemoglobin mennyisége – amely az oxigén szállításáért felelős fehérje – egy bizonyos szint alá csökken. Oka lehet a csökkent hemoglobintermelődés, ami kialakulhat vas-, folsav- vagy B12-hiány miatt, de okozhatja hiányos táplálkozás, felszívódási zavar, gyógyszer mellékhatás is. Anaemia alakulhat ki a vörösvérsejtek fokozott pusztulása miatt, pl. toxikus okok vagy autoimmun betegség miatt.

Vérszegénység alakulhat ki hirtelen nagy mennyiségű vérvesztés vagy tartósan fennálló vérvesztés esetén, pl. erős menstruációs vérzésnél. Tünetei: fáradékonyság, gyengeség, hideg érzékenység, fejfájás, sápadtság. A diagnózis felállítása laboratóriumi feladat. A kezelés során fontos a kiváltó ok megszüntetése, a hiányzó tápanyagok, vitaminok, a B12-vitamin, folsav, vas pótlása. A vas felszívódását elősegíthetjük nagy dózisban C-vitamin bevitelével. A patikában számos készítmény kapható vény nélkül is, de fontos a fehérjebevitel és a vitamindús táplálkozás.

Véradás

Véradásra jelentkezhet minden 18-65 év közötti, min. 50 kg-os, egészséges felnőtt. Véradás előtt fontos, hogy együnk, de ne nehéz, zsíros ételeket, és sokat igyunk. A férfiak évente ötször, a nők négyszer adhatnak vért, és két véradás között 56 napnak kell eltelnie. A véradást minden esetben orvosi vizsgálat előzi meg. Alkalmanként kb. 450 ml vér kerül levételre. A véradás utáni regenerálódás érdekében célszerű még 5-10 percet pihenni, és legalább 0,5 liter folyadékot elfogyasztani. 

 

Aki véradással segít másokon, maga is egészségesebb lesz

Aki véradással segít másokon, maga is egészségesebb lesz

Bizonyára nem kell sokat magyarázni azt, hogy miért is érdemes időközönként véradásra járni. Azonban egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azon túl, hogy ezzel akár életeket is menthetünk, még a saját egészségünket is óvjuk. Hogy pontosan miért, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
Lefekvés előtt hatékonyabbak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek

Lefekvés előtt hatékonyabbak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek

Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.
10 könyv az evészavarokról, az anorexiától a bulimián át a túlevésig

10 könyv az evészavarokról, az anorexiától a bulimián át a túlevésig

Néha azok sem értik, mi történik velük, akik maguk is evészavarokkal küzdenek – ehhez nyújtanak segítséget a következő könyvek.
Életbe léptek a beutazási korlátozások

Életbe léptek a beutazási korlátozások

Hatályba léptek a koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt elrendelt beutazási korlátozások.