A Parkinson-kór 13 korai jele

2019. 11. 28.
A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

dr. Mező AnitaA Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.

Mire érdemes tehát felfigyelni?

1. Remegés

Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti.  A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.

2. Járási nehézség

A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik.

3. A mozdulatok lelassulása

Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradykinesiáról beszélünk. Nem csak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.

4. Hajlott testtartás

Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.

5. Gyengülő egyensúlyérzék

A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.

6. Megváltozó arckifejezés

Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.

7. Változás a kézírásban

A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.

8. Gyengülő szaglás

A szaglás képességének elvesztését hyposmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90 %-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.

9. Alvás problémák

A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást (alvási apnoe), alvás közbeni akaratlan mozgásokat. 

10. A hang változásai

Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha lágyabban, „fedettebben” beszélnének, vagy éppen monotonabbá válna a beszédük.

11. Székrekedés

Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás. Gyakori tünet a székrekedés.

12. Vérnyomás ingadozás

Ép körülmények között álló helyzetben a felkaron mért vérnyomás kissé emelkedik, ezzel szemben helyzetfüggő alacsony vérnyomás (orthostaticus hypotonia) esetén felállásra a vérnyomás csökken. A beteg gyengeséget, szédülést, izzadást panaszol.

13. Pszichés tünetek

A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése.

- Természetesen nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, így –különösen a kezdeti stádiumban - nem feltétlenül egyszerű a diagnózis felállítása sem. Amennyiben a felsorolt tüneteket észleli, mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. –Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javítására.

A Parkinson-kór diagnózisa:

A Parkinson kór diagnózisának felállítása és kezelése nem egyszerű; jelentős számban kezelnek kézremegő és bizonytalan járású pácienseket tévesen anti-parkinson szerekkel.

Nincs specifikus kimutatási módszere; elég sok egyéb betegséget kell kizárni, hiszen a tünetek nem tudják a tankönyvet. A Parkinson-kór tüneteinek megjelenése, és azok időbeni változásának ismerete adhat támpontot. Az elsődleges – mozgászavarok- tünetekből már kettő jelenléte a Parkinson mellett szól.  A klinikai múlt, a neurológiai fizikális vizsgálat, és a modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MRI) együttesen vezethetnek a Parkinson-kór diagnózisának a felállításához. Egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a kórkép felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt.

A Parkinson-kór kezelése/gyógyítása:

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése: 

Célja a dopamin pótlása. Ez történhet dopaminhatást kifejtő gyógyszerek (dopaminagonisták), és a dopamin előanyagát jelentő levodopa segítségével.

A Parkinson-kór műtéti kezelése:  

Kétféle műtéti beavatkozás létezik: a roncsolásos (abláció) és a stimulációs kezelés.

A Parkinson-kór idegsebészeti kezelésében az elmúlt években a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation) egyre nagyobb teret nyert. Ilyenkor a műtét során egy vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő agyterületre, amelynek a speciális ingerlése a kóros működést csillapítja, ami bizonyos tünetek javulását eredményezi.

Parkinson-kór kezelésében rendkívül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is.

Forrás: Neurológiai Központ