Kamaszkori magatartászavarok

2019. 12. 09.
Magányosság, megváltozott viselkedés, befelé fordulás, figyelmetlenség, agresszió, bizonytalan eredetű, és organikus eltérés nélküli testi tünetek (has- és mellkasfájás, fejfájás, szédülés): mindezek a gyermek lelki betegségére is utalhatnak. Sajnos azonban kevesen, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez.

Serdülőkorban beindul a nemi érés, alakul az identitás, megjelenik a munkára- és a párkapcsolatra való igény. Mindezek mellett a serdülőben felmerül a kérdés: Ki vagyok én? Merre tartok? Hol a helyem a világban? Szerethető vagyok-e? Miért változik így a testem?

A szülőhöz fűzött szorosabb viszony óhatatlanul lazul, átalakul, a szülő fél a gyermek elvesztésétől, és próbál gátat szabni az ösztönök szabad áramlásának. A gyermek ritkán kap simogatást, ölelést, pedig az éhes lélek egyik fő tápláléka lehet. Ha nem kötődik – mert nem tanulta meg – személyhez, kötődik majd tárgyakhoz, élvezeti cikkekhez. Kialakulhat a magányosság érzése, melynek oldására különböző szerekhez nyúlhatnak: alkohol , drog, cigaretta, antidepresszánsok…

A lelki fájdalmak feloldásának egy rendkívül gyakori módja az önsértő tevékenység, különösen kiemelendő a FALCOLÁS.

Falcolásnak nevezzük a bőrön ejtett bevágást, mely a problémás serdülők leggyakoribb testi sérülése. A bőr egy kifejező és identitást képző felület. A serdülő a bőrön át jeleníti meg a másságot, ami normál esetben egy tetoválás, pszichésen terhelt fiataloknál pedig a szenvedést idéző vagdosás-falcolás.

Döntően csuklón, alkar külső/belső részén ejtett felületi karcolások mutatják a lélekből kirajzolt fájdalmakat, mely történhet ollóval, körzővel, pengével, üvegdarabbal, de egész extrém módon is megtalálja a serdülő az önsértés módját és eszközét, illetve combon és bokán is falcolhat.

Nyomait ruha alá rejti. Begyógyulva és idővel vékony heg marad a bőrön(a sérülés mélységétől függően). Funkciója egyfajta kommunikáció, részben önmaga és a lelke, részben a külvilág számára. A testi önsértés a szakadás szimbólumával a fájdalomtól való elszakadást is szimbolizálja.

Aki vagdos, az segítségre szorul, mert nem lehet lebeszélni róla.

Nem azért vagdos, hogy szemrehányást tegyen. Nem szabad megkérdőjelezni a fájdalma jogosságát. Nem szabad kényszeríteni rá, hogy elmondja. Talán nem is tudja elmondani, éppen ezért „rajzol”, a testére, ami az övé, mellyel szabadon rendelkezik. A falcolás nem öngyilkossági szándékot jelez feltétlenül, de ha valaki vagdos, elég rosszul van. Azért vág, hogy levezesse a rosszat, a feszültséget, a szenvedést. Így tartja egyensúlyban magát. A lelki fájdalmat tulajdonképpen felülírja a testi fájdalommal. 

Biokémiáját tekintve a vagdosáskor endorfin szabadul fel. Az endorfinok a gerincesek agyalapi mirigyében és a hipotalamuszában termelődnek fizikai hatásokra, izgalmi állapot esetén, fájdalomérzületkor, fűszeres ételek fogyasztásakor. Képességeik lényegét tekintve hasonlítanak az opiátokhoz, azaz fájdalmat csillapítanak és kellemes érzést idéznek elő.

A falcolók nyelvét kevesen értik. Sokan megrémülnek tőle, és elítélik, sokkoló lehet a látvány és a kiváltó ok.

Ha tágabb kultúrában szemléljük, talán jobban megértjük. Az emberiséggel egyidős ez a rituálé. A legtöbb vallásban az önsanyargatás lelki megtisztuláshoz vezet. A fájdalom nem kérdezi, hogy jogos-e? Van, és valamit kezdeni kell vele. Alapszabály, hogy nem a seb mélysége határozza meg, milyen szándék húzódik a háttérben. Egy felszínes sérülés mögött is állhat öngyilkossági szándék. A falcolás egy önbántalmazási forma, amely lelki függőséget is okozhat, rászokik a tinédzser, gyorsan reakcióvá válhat, amelyet a feszültségre ad. Ez a vagdosás egy viselkedési addikció, mely során rátanul a serdülő a cselekményre. Lányoknál többszörös arányban fordul elő.

Fontos megjegyezni, hogy az önsértő tevékenység következménye a lelki megnyugvás. A benne élő ismeretlen szenvedés valóságossá válik, alakot ölt. Mindig egyedül csinálja, soha nem akkor, ha valaki a közelben van. A fájdalom után az első érzés a megkönnyebbülés.

Többen úgy magyarázták tettüket, hogy ebből a szétesett létélményből a maguknak okozott hirtelen fájdalom “visszahozza” őket. Tehát egy rettentő furcsa helyzet áll elő: az önmagán ejtett sérülés strukturálja ezt a széteső állapotot, és a fájdalomérzeten keresztül valahogy visszatalál önmagához az ember. Ezáltal részben feszültségoldó, részben pedig, ezt a nagyon nehezen elviselhető, léten kívüli állapotot feloldja. 

Ha a fiatal vagdossa magát, tehetetlennek érzi magát, nem tudja irányítani az életét. A konfliktusokkal átszőtt családi környezet és a kevés, felszínes baráti kapcsolat is jellemző, és depresszió is társulhat a problémakörhöz.

Sikerrel záruló esetekben, rendszeres pszichés vezetés és kontroll mellett sokat segíthet, ha találunk olyan területeket, amelyekben érvényesülhet a serdülő saját akarata, teljesülhetnek vágyai, megvalósíthatja önmagát, örömöt, felszabadultságot és elfogadást élhet meg. Ilyen lehet például egy új hobby, építő baráti- vagy kortárskapcsolatok, új környezet, és a család megtartó ereje. A jó stresszkezelés, a megfelelő megküzdés, azaz a stresszhelyzet megoldását célzó alkalmazkodási próbálkozások és a beszélgetés a legjobb gyógyír.

Forrás : Heim Pál Gyermekkórház

Nem rossz, hanem ADHD-s!

Nem rossz, hanem ADHD-s!

Az ADHD-ban, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban gyerek figyelme nagyon könnyen elterelhető, szórakozott, a túlmozgékonyság a legfeltűnőbb. Alkati rendellenesség, de a környezeti faktorok befolyásolják a megjelenési formáit, súlyosságát
Az én gyerekem nem bolond!

Az én gyerekem nem bolond!

Magyarországon sajnos még mindig, túlságosan titkos, intim dolognak számít, hogy valaki pszichológushoz jár, úgy tűnik, hogy a mentálhigiéné fontossága még nem került be kellő hangsúllyal a köztudatba.
Jazz+Az lányok újratöltve

Jazz+Az lányok újratöltve

Májusi magazinunk címlapinterjúját a Jazz+Az három énekesnőjével, Behumi Dórival, Váczi Eszterrel és Kozma Orsival készítettük volna el, de a járványhelyzet miatt a lap nem jelenhetett meg. Az énekesnőkkel már a korlátozások feloldása után beszélgettünk karrierről, családról, és arról, hogy mit gondolnak az anyaságról.
Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

A hulladékot a víz felszínéről összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére.