Erdély elmúlt száz éve amatőrfilmeken

2020. 01. 09.
Az amatőrfilm egy olyan műfaj, hogy idővel egyre erősebb dokumentumértéke van, még akkor is, ha nem feltétlenül annak volt szánva. Ez a dokumentumérték még inkább felértékelődik olyan helyeken és korszakokban, ahol és amikor nem mindenki fért hozzá képet vagy hangot rögzítő eszközökhöz, sőt, a hivatalos történet- és újságírás a politika és a társadalmi elnyomás eszköze volt. Erdély amatőrfilmesei - legyenek azok arisztokraták, polgárok, vagy csak sima értelmiségi fiatalok – éppen ezért fontos részei lehetnek a régió mozgóképes történelmének: olyan szemszögekből láthatjuk utólag kedvenc városunkat vagy évtizedünket, ahogy csak ők, akkor és ott tudták láttatni.

A Filmtett portál háromrészes sorozatát azoknak a nézőknek szánjuk, akik kíváncsiak Erdély elmúlt száz évének történelmére úgy, ahogyan azt az akkori amatőrfilmesek látták és láttatták. Báró Kemény János író, színházigazgató tekercsei megörökítik a helikonisták híres marosvécsi találkozóit, valamint számos életképet az erdélyi arisztokrácia hétköznapjaiból. Orbán Lajos hagyatéka a két világháború közötti kolozsvári társaságok életébe nyújt bepillantást, az akkor induló cserkészet, Tessar Teke Társaság tevékenységeibe. Hasonló módon elevenednek meg a marosvásárhelyi Schnedarek-féle filmklub/önképzőkör, valamint a Nagy Gábor-Márton Jenő-féle kísérleti filmes csoport alkotásain a ’70-es és ’80-as évek marosvásárhelyi és kolozsvári helyszínei-eseményei nehezen beszerzett, sokszor gerillamódon leforgatott Super8-as tekercseken.

Ebben a részben három gyűjteményt mutatunk be: báró Kemény János író, színházigazgató által az 1930-as években készített felvételeket – melyek többek között a marosvécsi írótalálkozókat is megörökítik – Orbán Lajos fényképész, vállalkozó Kolozsváron készített filmjeit, melyek a két világháborű közötti társasági életbe nyújtanak bepillantást, illetve Birnfeld Emil aradi fényképész fennmaradt tekercseit, melyeken keresztül számos aradi közteret láhatunk, városi korzósásoknak lehetünk tanúi.

A Schnedarek Ervin által az 1980-as években Marosvásárhelyen vezetett amatőr filmklub az egyik legszínvonalasabb filmes műhely volt Romániában. A sorozat második részében ezt a műhelyt, kiemelkedőbb alkotásait és az alkotásokon keresztül az 1980-as évek Marosvásárhelyét mutatjuk be a filmklub egykori tagjainak, Miholcsa Gyulának és Haáz Sándornak segítségével.

A 70-es évek végén, 80-as évek elején volt egy baráti társaság Kolozsvárott, amely filmkészítéssel kísérletezett. Kalandos módon beszerzett, Super8-as felvevőgéppel és tekercsekkel vágtak neki a városnak, és el is készült pár rövidfilm, amely mára nemcsak esztétikai, hanem dokumentumértékkel is büszkélkedhet. Hosszú évek fiókban porosodása után előszedtük a kissé kilazult perforációjú, remegő hangsávú tekercseket (Senki földje, 1979; Melléklet, 1981), és megmutatjuk őket annak a generációnak, amelynek már mindegyik zsebében lapul egy-egy kamera. A filmekről Nagy Gábor rendező-operatőrrel, valamint Kiss-Budai Tibor főszereplővel beszélgettünk.

„Kovászember”

„Kovászember”

Chemez Farkas a népművészet ifjú mestere. Találkozhatunk vele a Mesterségek Ünnepén, ahol szaru-, csont- és fafaragásait árulja, vagy csíksomlyói zarándoklatai során Budapesttől Erdélyig akár a legkisebb falvakban, ahová lovával betér. 2012-ben két barátjával ellovagolt Kazahsztánba, idén – szintén lóháton – a Kárpát-medence megkerülését tervezi. Nem lepett meg, amikor megtudtam: korabeli betyárruhában utazik. Illik hozzá. Faragni nagyapja tanította, aki ma is példaképe. Elméleti tudását a pécsi néprajz szakon szerezte.
Mentsük, ami menthető

Mentsük, ami menthető

Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus, író, aki szabadidejében a Föld megmentésén dolgozik: ehhez 10 millió fát szeretne elültetni az ország területén.
Több zöldségféle mennyisége csökkenhet a méhek hiánya miatt

Több zöldségféle mennyisége csökkenhet a méhek hiánya miatt

A vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben, és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is.
Ételallergia vagy ételintolerancia?

Ételallergia vagy ételintolerancia?

A táplálkozás alapvető szerepet játszik számos betegség, így az allergiák kialakulásában is.