#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Az én gyerekem nem bolond!

2020. 03. 22.
Szerző: Szécsi Judit
„Minden pszichológus a saját lelki problémáit akarja orvosolni, ezért választotta ezt a szakmát” „Aki pszichológushoz jár, az bolond, én meg nem vagyok az.” „Egy idegennek nem adom ki magam” „Agyturkászhoz nem megyek” „Majd pont egy idegen fogja megmondani nekem, mi a baj a gyerekemmel” Számtalan ilyen, és ehhez hasonló mondattal, előítélettel találkozom a munkám során. Ebben a cikkben kicsit mögé nézünk ezeknek a kijelentéseknek, melyek a hétköznapokban a pszichológus szakember hallatán gyakran felmerülnek. Magyarországon sajnos még mindig, túlságosan titkos, intim dolognak számít, hogy valaki pszichológushoz jár, úgy tűnik, hogy a mentálhigiéné fontossága még nem került be kellő hangsúllyal a köztudatba.

Miért érdemes mégis pszichológushoz járni?

Életünkben gyakran jelentkeznek olyan hétköznapinak tűnő, ám lelkünket megterhelő problémák, melyek akár hosszabban, hetekig, hónapokig is fennmaradhatnak, és súlyossá is válhatnak, ha nem foglalkozunk velük időben, szakszerű segítséget kérve. Téves elképzelés tehát, hogy pszichológushoz csak beteg emberek járnak, hiszen az egészséges, ám valamilyen életvezetési nehézséggel küzdő embernek is nagyon sokat tud segíteni egy pszichológus. Bárki, aki az élet több területén sikeres, elakadhat valamiben, amivel egyedül esetleg nehezen küzd meg.

Ha úgy érezzük, hogy fejlődni, változni akarunk, ha szeretnénk a bennünk rejlő lehetőségeket kibontakoztatni, ha az életünkben váratlan életesemények következnek be, testi tüneteket produkálunk, melyeknek nincs orvosilag kimutatható oka, feldolgozatlan életeseményekkel élünk együtt stb., érdemes szakemberhez fordulni.

Sokan ilyenkor még hosszabb-rövidebb ideig halogatnak, gyakran barátaikhoz fordulnak támaszért, vagy igyekeznek egyedül, önerőből megoldani a nehézségeket. Ez a mechanizmus leginkább szorongásból fakad, a változástól, problémával való szembenézéstől való félelem dinamikája áll a halogatás mögött. Tapasztat szerint azonban mindig van egy utolsó csepp, amikor betelik a pohár, és lépünk.

Személyiségünknek vannak olyan szegmensei, vannak olyan működésmódjaink, tulajdonságaink, amelyekre kevéssé, vagy egyáltalán nincs rálátásunk, olyan reakcióink, probléma megoldó stratégiáink, amik nem tudatosan kapcsolnak be bennünk. Az empátiával odaforduló, érzelmi támaszt nyújtó szakember, aki tükröt tart számunkra, nagyon sokat tud segíteni ezen vakfoltjaink feltérképezésében. A pszichológus szakember a közös munka során, a beszélgetések folyamán kérdéseivel új nézőpontokat hoz be, visszajelzéseket ad, amik által rálátást szerzünk működésmódunkra, a másik emberhez való kapcsolódásunkra, tudattalan automatizmusainkra.

Gyermekpszichológus szakember felkeresése hasonlóan nehézkes manapság, mint a felnőttek esetében, ugyanis a szülők is nagyon gyakran halogatják a segítségkérést. Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos személyiségfejlődéssel kapcsolatos elakadások esetében nem elég az idő múlása, a gyermek nem „növi ki” az adott problémát, nem múlik el magától a nehézség. Ha a gyermek viselkedésében változást figyelünk meg, megváltoznak szokásai, más lesz a közösségen belüli viselkedése, alvással, étkezéssel, vizelet- és székletürítéssel kapcsolatos gondjai vannak, figyelmetlenné válik, szorong, félénk lesz stb, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

A gyermekek szinte mindig nyitottak, motiváltak, ezért velük a közös munka zökkenőmentesebb, bár fontos hangsúlyozni, hogy azon tünetek esetében, melyek hosszú évek során alakultak ki, a változás elérése is hosszabb időt vesz igénybe.

A kamaszokkal folytatott közös munka ehhez képest nehezebb, jellegét, módszertanát tekintve más, erre egy következő írásban térek ki.

A gyermekpszichológia rendkívül izgalmas terület, a kicsikkel való közös munka teljesen más, mint felnőttek esetében. A gyermekek világa, így játéka is, sokkal inkább megmutatja érzelmeiket, vágyaikat, fantáziájukat, tudattalan, ösztönös működésmódjukat. Gyerekekkel elsősorban nem a beszélgetés módszere a hangsúlyos, sokkal inkább a közös játéktevékenység az, ami informatív, illetve gyógyító erővel bír.

A közös munka során az első alkalommal mindig a szülőkkel találkozunk, amikor átbeszéljük a problémákat és megfogalmazzuk a célt, ami felé igyekszünk eljutni. A konzultáció folyamán a gyermek fejlődésének történetét beszéljük át, együtt gondolkodás zajlik, hiszen a gyermek legjobb ismerője saját a szülője, ráadásul éppen a szoros érzelmi szál következtében a legerősebb hatást is ő gyakorolja gyermekére. A pszichológus inkább egy külső szem, aki meglátásaival, kérdéseivel segít a szülőnek megérteni saját gyermeke problémáit.

Ezt az első találkozót követően néhány, általában 3-5 alkalommal a gyermekkel való munka első szakasza következik, melyben pszichológiai vizsgálatok, a gyermek játéktevékenységének megfigyelése, közös játék stb. történik. A pszichológus figyel, ráhangolódik a gyermekre, igyekszik a szimbolikus világához kapcsolódva megérteni őt.

Ez követően ismét a szülőkkel dolgozunk, a további közös munka formájáról állapodunk meg. Visszajelzést, nevelési tanácsokat kapnak gyermekükkel kapcsolatban, sok esetben ilyenkor a családterápia módszere is felmerül, mint folytatás.

A munka következő szakaszában a gyermek egyedül vesz részt az alkalmakon, a szülőkkel szoros együttműködésben. A gyermek szabadon játszhat, játékában érzelmei, belső feszültségei megjelenhetnek. A gyermekpszichológussal való találkozások alkalmával a gyermek számára megterhelő, elviselhetetlen lelki tartalmak, fantáziák a közös játékban elviselhetőkké, elfogadhatókká válnak. A pszichológus empatikus attitűddel viszonyul a gyermekhez, a bűntudat feloldásával dolgozik, segít neki megküzdési stratégiáinak bővítésében, a gyógyítás-gyógyulás folyamata ebben a közös tevékenységben rejlik.

Bemutatkozás...

Szécsi Judit vagyok, pszichológus. Közel tíz éve foglalkozom gyermekekkel, serdülőkkel és családokkal.

Véleményem szerint a gyermekek legnagyobb ismerői saját szüleik, azonban vannak olyan élethelyzetek, elakadások, nehézségek, amikor egy külső szemlélőtől jövő szempontok segítséget jelenthetnek, egy szakember segíthet a változásban, fejlődésben. A családterápiában alkalmazott rendszerszemlélet vezérli saját szemléletmódomat is, azaz minden gyermeki viselkedés, probléma, vagy tünet az egész családi rendszer jelzéseként értelmezendő, így megoldásában, a segítségnyújtásban is az egész rendszer működésének megértése, az erőforrások megtalálása az elsődleges cél. Munkám során ezért hangsúlyt fektetek a szülőkkel való közös munkára is.

Hogyan segíthetünk a szorongó gyerekeknek?

Hogyan segíthetünk a szorongó gyerekeknek?

A szorongás állapota képessé tette az embert arra, hogy a számos rá leselkedő veszély közepette is életben maradjon. Mikor válik kórossá a szorongás, és hogyan hat a gyerekekre?
A gyermekkori elhízás pszichológiája

A gyermekkori elhízás pszichológiája

Számos ok vezet az elhízáshoz: társadalmi környezet, szülői minta, genetika. A gyerekpszichológusok az elhízás lelki okait hangsúlyozzák.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.