Teljes élet szívinfarktus után

2020. 02. 06.
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori ismeretek birtokában úgy gondolták, a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után is csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt megengedett.

Nem használ a hosszú ágynyugalom
Mára nagyot fordult a megközelítés: kutatások igazolják, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
- A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon az élvonalba tartozik. Köszönhetően  a magas fokú szervezettségnek és a centrumoknak,  ahol a koszorúér festését, tágítását és az ún. stent beültetését azonnal el tudják végezni, helyreállítva a koronáriák keringését. Azonban a hosszabb távon  mért életkilátások rövidebbek, mint Európa fejlettebb országaiban, aminek az oka az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint  az életmód, életvitel változatlansága – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Az életmód önmagában gyógyító erejű lehet

Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azonban jó ideje már az is bizonyos, hogy a kardiológiai rehabilitációban is óriási jelentősége van, különösen az olyan aerob mozgásfajtáknak, mint a gyaloglás, a kerékpározás, a kocogás és az úszás. Az erősítő súlyzós edzéseket sem kell száműzni, hiszen azok az izomerőt, az izomtömeget és a rugalmasságot növelik.
Ezt bizonyította egy brazil vizsgálat is, amelyben a kutatók azt a tényből indultak ki, hogy a szívinfarktuson átesett betegeknek meg kell küzdeniük vegetatív zavarokkal, mint például a baroreflex csökkenése. Ez nem más, mint egy vérnyomás-szabályozó rendszer, aminek hatására az emelkedő vérnyomás csökken, a csökkenő vérnyomás pedig emelkedik. Ha tehát ez a rendszer nem jól működik, az nyilvánvalóan kockázatot jelenthet a szívbetegeknek.

Egy kutatásban 28, infarktust átélt beteget két csoportra osztottak. Az egyik csoport nem végzett fizikai aktivitást, a másik csapat tagjai 6 hónapon keresztül heti háromszor egy órát edzettek. Időközben más mutatók mellett folyamatosan ellenőrizték a vérnyomásukat, a pulzusukat, és a baroreflex változását is. Az eredmények már egy hónap után is azt mutatták, hogy a rendszeres mozgás normalizálta a baroreflex működését, tehát jelentősen hozzájárult a páciensek jó életkilátásaihoz. Ezen kívül az is fontos eredmény, hogy a hosszabb távon végzett rendszeres mozgás képes volt fenntartani az elért eredményeket.

Szívbetegeknél legfontosabb a biztonság

- Ma már teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a szívbetegek rehabilitációjának a gyógyszeres kezelés mellett egyre nagyobb részét kell, hogy képezze a megfelelő életmód kialakítása. Így az érintettek sokkal könnyebben megszabadulhatnak a betegségtudattól és valóban sokkal aktívabb, teljes életet élhetnek újra – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - A szívinfarktuson átesett pácienseknél különösen fontos a szakemberek által kidolgozott mozgás- és táplálkozási program, a stresszkezelés, a társbetegségek kezelése, amelyet természetesen a gyógyszeres és egyéb gondozással szükséges összehangolni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akik kifejezetten erre specializálódtak. A rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását, hogy a páciens visszanyerje egészségét és biztonságosan visszatérhessen a mindennapi, ám esetleg már sokkal egészségtudatosabb életébe.

 

Dr. Vaskó Péter kardiológus több évtizede foglalkozik kardiológiai betegségek diagnosztikájával, kezelésével. Szakmai pályája alatt volt osztálvezető főorvos, ambulancia vezető - így mindennapi gyakorlata van a kardiológiai betegségek - szívritmuszavarok, iszkémiás szívbetegség, szívinfarktus, szívelégtelenség, magasvérnyomás, érelmeszesedés - diagnosztizálásában, kezelésében, hosszú távú követésében. Szakmai tudását repülőorvostan szakvizsga elvégzésével, és a szakma gyakorlásával is mélyítette, ahol hivatásból adódóan kiemelten fontos a lappangó szívbetegségek kiszűrése, a betegségek megfelelő, magas szintű kezelése.

Forrás : Kardioközpont

Szívszorító tények

Szívszorító tények

Évente 15 ezer infarktus és 40-50 ezer stroke, vagyis mintegy félóránként egy infarktus és tíz percenként egy stroke. Évente hétezer, naponta kb. 20 végtag-amputáció.
Magas pulzus, szívritmuszavar? Tanácsok a sportoláshoz

Magas pulzus, szívritmuszavar? Tanácsok a sportoláshoz

Azoknak az egészséges embereknek, akik sport közben kiugróan magas pulzust mérnek, ijesztő lehet a jelenség, és a szívritmuszavarral élők is tarthatnak a mozgás során tapasztalt erős szívdobogástól.
Jazz+Az lányok újratöltve

Jazz+Az lányok újratöltve

Májusi magazinunk címlapinterjúját a Jazz+Az három énekesnőjével, Behumi Dórival, Váczi Eszterrel és Kozma Orsival készítettük volna el, de a járványhelyzet miatt a lap nem jelenhetett meg. Az énekesnőkkel már a korlátozások feloldása után beszélgettünk karrierről, családról, és arról, hogy mit gondolnak az anyaságról.
Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

A hulladékot a víz felszínéről összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére.