#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Mennyit csökkent a jegesmedvék élettere két évtized alatt?

2020. 02. 08.
Kanada és Grönland között, a Baffin-öböl és a Davis-szoros területén évezredek óta jártak vadászni a jegesmedvék a tengerjéggel bőven borított területen. A klímaváltozás ikonikus áldozatának élőhelycsökkenése ma már nyilvánvaló, azonban megdöbbentő látni az összehasonlításokat, amelyek alig 20 év gyökeres változásait ábrázolják.

Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben a grönlandi és kelet-kanadai jegesmedve-populáció téli mozgásának változásait tárta fel az 1990-es évektől kezdődő adatokból, az eredményeket az Ecological Applications szakfolyóiratban tették közzé, és az Earth Observatory foglalta össze a tanulmányt. A jegesmedvék táplálkozása igen szorosan kötődik a tengerjéghez, s ezen keresztül vándorolva jutnak el azon helyekre, ahol eleséget (leginkább fókát) találnak. Ha nincs tengerjég, nincs hova menni, az élelem pedig nem jön házhoz!

A jegesmedvék által bejárt terület az 1990-es években (kékkel, balra) és a 2000-es években (pirossal, jobbra)

„Ha nincs tengerjég, a medvék az élelemben szegény szárazföldre szorulnak, a kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy miként hatottak ezek a változások a medvék kondíciójára és szaporodási sikerére.” – mondta Kristine Laidre, a Washingtoni Egyetem sarki ökológusa, a kutatás vezetője. A Baffin-öböl medvepopulációjának kb. egymillió négyzetkilométeres terület áll rendelkezésére, ebből 665 ezer tengeri, a többi a sarkvidéki szigetekből álló szárazföldi terület. A teljes területen a tavaszi-nyári jégolvadás megszokott ütem szerint zajlik, az eltérő helyeken más-más időpontokban, s a medvék ehhez alkalmazkodva vándorolnak egy év alatt. A medvéket helikopterről keresték meg, kis ideig tartó kábítás során megvizsgálták és megmérték őket, majd a felnőtt nőstények műholdas jeladós nyakörvet kaptak. Az 1991-97 közötti időszakban 43, a 2009-2015-ös periódusban 38 medve nyakörvének jelei alapján a medvék mozgását térképre vetítették.

A tengerjég kiterjedése 1993-ban és 2013-ban, a világosabb szín a jég jelenlétét mutatja, a kék a vízét.

 

A kutatásban a körülmények hatására megváltozott medvék viselkedését és annak eredményét tárták fel, s kiderült, ahogy fogyatkozik a tengerjég, a korábbinál sokkal több időt töltenek a szárazföldön, s ritkábban táplálkoznak. A legtöbb medve a jég évszakos növekedését és csökkenését követi, s ősszel általában a Baffin-szigeten kötnek ki, ott várják meg, míg újra erőre kap a jég és útnak indulhatnak ismét. A 2000-es évek medvéi átlag 30 nappal hosszabb időt töltöttek a szigeten, mint a 90-es évek medvéi, mivel ennyivel kevesebb ideig volt megfelelő a tengerjég. Laidre elmondta: „Bár korlátozott ideig jól bírják az éhezést, egy idő után fogyni kezdenek, s a romló kondíció visszahat az egészségi állapotukra és a szaporodásukra.”

A medvék kondícióját rövid bódításban mérték meg, s 1-5 között osztályozták a testzsír mennyiségét, a mérések alapján ez szoros összefüggést mutatott az adott évi és az előző évi tengerjég kiterjedésével. Ugyanez befolyásolta az anya kondícióján keresztül a bocsok számát is, és akkor is több volt a bocs, ha tavasszal később kezdett felszakadozni a tengerjég, vagyis tovább tudtak vadászni az anyák. A jegesmedvék 1-3 bocsot hoznak a világra egyszerre, általában két bocs születik, és kb. 2,5 éves korukig az anyjukkal maradnak, így ennyi időnek el kell telnie két alom közt. A modellszámítások alapján a csökkenő bocsszám miatt a következő 4 évtizedben biztosan csökkenni fog a jegesmedvék létszáma is.

„A jegesmedvék a jövő hírnökei, ami most ezeket az állatokat érinti, nemsokára mindannyiunkat érinteni fog, mindegy, hogy a bolygón merre is élünk” – tette hozzá végszóként Laidre.

 

Forrás: National Geographic

Kutyabaj

Kutyabaj

A téli hónapokban gyakran felmerül a kérdés, hogyan védjük a fűtött lakáshoz szokott házi kedvenceinket – főleg az ebeket - a csípős hidegtől. Egyesek szerint erre nincs is szükség, hiszen van saját bundájuk, mások viszont úgy gondolják, állataink éppúgy megfázhatnak, mint mi, ráadásul ők el sem tudják mondani, ha rosszul érzik magukat. És akadnak olyanok is, akik amiatt aggódnak, hogy a beteg állat megfertőzheti az egész családot. Hogy ezekből az állításokból mi igaz, és hogy hogyan óvhatjuk meg kutyánkat, arról Dr. Méhes Sándort, a Med.Vet Állatklinika állatorvosát kérdeztük.
Több zöldségféle mennyisége csökkenhet a méhek hiánya miatt

Több zöldségféle mennyisége csökkenhet a méhek hiánya miatt

A vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben, és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.