#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Példátlan génszerkesztést hajtottak végre egy emberben

2020. 03. 10.
A CRISPR génszerkesztési eljárásnak nagy jövőt szánnak az orvosok, főleg azért, mert egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, mint a többi génszerkesztési eljárás, amire lehetőség van. Egyelőre azonban emberi szervezeten belül még nem dolgoztak vele, csak a szervezetből eltávolított sejteken, valamint embriókon, néhány esetben kifejezetten illegálisan.

Megtörtént azonban most az első procedúra, amikor testen belül végeztek CRISPR génszerkesztést: az amerikai Oregon Egészségügyi és Tudományos Egyetem Casey Szemintézetében, ahol egy ritka, öröklődő vaksággal járó betegséget, a Leber-féle veleszületett vakság 10-es típusát gyógyították vele – írja az IFL Science. Ez a betegség általában azoknál jelentkezik, akiknek megvan a CEP290 gén egy bizonyos mutációja, ők pedig az életük első tíz éve során valamikor teljesen megvakulnak, vagy már alapvetően vakon születnek.

A mutáció meggátolja a retina fénygyűjtő sejtjeinek megfelelő működését.

A hagyományos génterápia, ami nem szerkeszti, hanem simán kicseréli a géneket, nem alkalmazható ennél a betegségnél, mert a pótlásra szolgáló gének túl nagyok ahhoz, hogy a módosított vírusok képesek legyenek elvinni őket a szervezeten belül oda, ahol működhetnének.

Bár még nem biztos, hogy a CRISPR génszerkesztés sikerült, az biztos, hogy ez az első eset, amikor emberi testen belül végezték el az eljárást. A kutatóorvosok bizakodók, és remélik, hogy ha sikerül az eljárás, akkor más veleszületett betegségekre is sikerülhet így megoldást találni.

Az egyórás műtét alatt az orvosok három csepp folyadékot juttattak el a retina hátuljához, ebben a folyadékban volt a génszerkesztő mechanizmus. Itt a mutálódott CEP290 gént a sejteken belül az eljárás megszerkeszti. A gén mindkét végén vágásokat ejt a módszer, hogy a DNS újra összekapcsolódhasson, és a sejtek egészségesek, funkcionálisak maradhassanak. Ahhoz, hogy a beteg újra lásson, a sejtek egytizedének-egyharmadának kellene működőképesnek lennie, ezért egyelőre elég bizonytalan, hogy tényleg sikerrel járnak-e.

Az eljárás minimális veszélyekkel járt, hiszen csak a szemre koncentrálódik, a legrosszabb, ami történhet, az az, hogy a beteg nem nyeri vissza a látását. Ha az eljárás sikeres lesz, 18 újabb betegen próbálják majd ki.

Forrás: 24.hu

A kígyók hőlátó képessége segítheti a retina gyógyítását

A kígyók hőlátó képessége segítheti a retina gyógyítását

Egy, a Semmelweis Egyetem kutatóinak részvételével zajló vizsgálat során felfedezték, hogy a kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával pedig akár a látás is visszanyerhető.
Nemzetközi elismerést kapott Dr. Roska Botond

Nemzetközi elismerést kapott Dr. Roska Botond

A Svájcban kutató világhírű neurológus, a Semmelweis Egyetem egykori hallgatója, dr. Roska Botond kapja idén az egyik legjelentősebb európai tudományos elismerést, a Körber-díjat.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.