#KORONAVÍRUS

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Ambuláns mintavételi pontok segítik az ingyenes tesztelést

A gyermekkori eszméletvesztésről

2020. 05. 10.
Életük első két évtizedében a gyermekek körülbelül 15%-a él át rövid eszméletvesztést, ami a sürgősségi osztályon ellátott esetek 1 százalékát képezi (a balesetből adódó eszméletvesztéseket nem számítva).

Az átmeneti, rövid eszméletvesztések leggyakoribb formája az ún. közönséges ájulás. Ennek hátterében pedig az esetek többségében spontán rendeződő, jóindulatú kórokok állnak.

Az eszméletvesztések oka legtöbbször az agy vérellátásának valamilyen átmeneti elégtelenségében keresendő. Az emberi agy az egész testhez képest viszonylagos kis tömege ellenére kivételesen nagy vérátáramlásban részesül. Kisebb vérnyomásingadozások esetén a központi idegrendszertől részben független, a belső szerveink működését vezérlő ún. autonóm idegrendszer által közvetített, nem tudatosuló reflexfolyamatok sokasága lép működésbe, hogy a szükséges keringést biztosítsa.

Ezek a reflexfolyamatok elégtelennek bizonyulhatnak, ha egy mértéket meghalad a vérnyomásesés, illetve serdülőkorban, amikor az autonóm idegrendszer még nem elég érett, ebből adódóan tevékenysége még kevésbé pontos. Erre példa, amikor a vérnyomás esését nem követi elég gyorsan az izmok érfalainak gyors összehúzódása, így a vér átmenetileg az izomszövetben reked, míg az agy megfelelő véráramlás nélkül marad (a serdülő összeesik az évzáró ünnepségen).

Egy másik ok, amely miatt az agy vérellátása romlik, ha olyan szívritmuszavar lép fel, amely már az általános vérkeringést befolyásolja. Ritkán a szívizom betegsége rontja az ún. „pumpafunkciót”, vagyis a szívizomnak nincs elég ereje megfelelő erővel áramoltatni a vért. Az angolszász irodalomban ezeket a fenti eseteket sorolják az ún. syncope fogalomkörébe. Előbbit neurogén (idegi eredetű), utóbbit a kardiogén (szív eredetű) syncope-nak nevezik.

A rövid eszméletvesztés hátterében azonban más mechanizmusok is állhatnak.

Járhat eszméletvesztéssel epilepsziás roham. Ilyenkor az agykéregben idegsejtek kisebb-nagyobb csoportja váratlanul kórosan összehangoltan és egyszerre kezd működni. Ez a működési hiba rövid idő alatt az egész agykérget érinti, ez okozza az eszmélet- és tudatvesztést.

A migrén az agyburkok erezetének kóros működése, a vérhiányos stroke bizonyos formái pedig az agyszövet körülírt területének vérhiánya és az ennek következtében hamar meginduló sejtelhalási folyamatok következtében okozhatnak eszméletvesztést.

Megnyugtatásul ezen kórokok gyermekkorban extrém ritkán állnak az eszméletvesztés hátterében, és típusosan NEM rövid eszméletvesztéssel járnak. Jellemzően NEM rövid időtartamúak, és általában fokozatosan mélyülő tudatzavar formájában okoznak eszméletvesztést a gyógyszermérgezések, a vércukorháztartás megingásai, illetve a fertőzések.

A sürgősségi osztályokon ájulás miatt ellátott gyermekek és serdülők 80 százalékánál a kivizsgálás végeztével ún. közönséges ájulást (kollapszus) igazolódott.

A közönséges ájulásra jellemző:

Hirtelen kezdet (egyes gyermekek beszámolhatnak pillanatokig tartó bevezető tünetekről, mint bizonytalan szédelgés, émelygés, verejtékezés, a „világ elsötétedése”), pár másodperces, maximum 1-2 perces teljes eszméletvesztés, az izmok elernyedése, majd az állapot spontán, gyors rendeződése. Elhúzódó, zavart ébredés egyéb kórokot vet fel.

További 18-19 százalékban központi idegrendszeri kórképekkel állunk szemben, mint epilepsziás roham, esetleg migrén, és az esetek 1-2 százalékában kell számolnunk potenciálisan életet veszélyeztető állapotokkal, mint a vércukorháztartás felborulása, kiszáradás, mérgezés, fertőzés okozta keringészavar, illetve a szív ritmuszavara vagy szerkezeti hibája.

Szülőként mit tegyünk, mit tartsunk észben, amikor gyermekünk hirtelen eszméletét veszti?

Az esetek döntő többségében az eszméletvesztés váratlanul következik be és pillanatokig tart. Ennek megfelelően a beteget nem magára hagyva, folyamatosan beszélve hozzá, leginkább a sérülésveszélyt tudjuk elhárítani, és szükség esetén ún. sokkfektetést alkalmazni (vízszintes felületre lefektetve lábait megemelve).

Rángatózásnak tűnő mozgásjelenségek esetén ne fogjuk le az érintettet, oldalfekvést alkalmazzunk és távolítsunk el minden veszélyesnek tűnő tárgyat a közelből! Ne próbáljuk a száját kifeszíteni!

Egyébiránt a rendelkezésre álló szemtanút vagy magát a gyermeket próbáljuk kikérdezni a következőkről:

- Milyen körülmények között alakult ki az eszméletvesztés? Megelőzte-e meg valamilyen baleset, fejet ért ütés?
- Ha vissza tud emlékezni, mit csinált, milyen érzetei voltak előtte? Szédelgést, émelygést tapasztalt-e?
- A szemtanú látott-e elsápadást vagy az arcszín egyéb elváltozását?
Sokan számolnak be hirtelen elsötétedésről, vagy fényes pontok látásáról közvetlenül az ájulás előtt.

- Mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés fellépett-e?
- Végzett-e éppen valamilyen testedzést, fizikailag megterhelő feladatot? Ilyenkor kardiológiai kivizsgálás javasolt! Hirtelen hangokra vagy megijedésre kialakult ájulás szintén kardiológus szakvizsgálatot indokol.

- Nem látott-e vért, nem kapott-e injekciót?
- Esetleg hirtelen testhelyzetváltozás (jellemzően fekvő, ülő helyzetből felállás) vagy hosszas állás előzte-e meg a rosszullétet?
Ezek általában jóindulatú, az autonóm idegrendszer átmeneti működési hibájával magyarázható esetek, amennyiben egyéb panasz nem kíséri, a családi kórtörténetben nem szerepel veszélyeztető adat (lásd alább), sérülés nem történt és az állapot teljes mértékben rendeződött, nem szükséges sürgősségi osztályt felkeresni.

Megtévesztő és főként ijesztő lehet, hogy a jóindulatú kórformákban is előfordulhat az ájulásos epizód alatt a végtagok apró rángása. Ezekre az esetekre is jellemző azonban a rövid időtartam és a teljes tudatfeltisztulás. Hosszabb, több végtagot, esetleg arcot érintő rángások, elhúzódó feltisztulás mindenképpen sürgős kórházi kivizsgálást kíván!

- A közelmúltban volt-e a gyermeknek komolyabb lázzal, hasmenéssel járó megbetegedése?
- Milyen volt a folyadékfogyasztása a rosszullétet megelőző 1-2 napban?
Ezek az adatok a folyadékháztartás egyensúlyának kibillenésére utalhatnak, de önmagukban a közönséges ájulás mellett szólnak.

Felmerülhet megterhelő, elhúzódó menstruációt követően vérszegénység kóroki szerepe is.
A szívbetegségek szempontjából veszélyeztetett gyermekek azonosításában fontos szempont a családi kórtörténet.

Kiemelt figyelmet érdemelnek azok, akiknek családjában előfordult fiatal (50 év alatti) szívhalál, hirtelen halál (akár járműbalesetek vagy fulladás hátterében is állhat szívritmuszavar), kórismézett szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegség. Ilyen háttérrel a közönséges ájulás is átfogó kivizsgálást indokol.
Mindez csak néhány szempont a teljesség igénye nélkül.

A diagnózist nem magunknak kell felállítani, viszont sokat segíthet, ha a körzeti orvosnál vagy a sürgősségi osztályon várakozva, gyermekünkre figyelve ezeket a kérdéseket átgondoljuk. A legtöbb eset háziorvosnál vagy sürgősségi egységen elvégzett gondos kikérdezéssel, fizikális vizsgálattal és EKG-vizsgálattal megnyugtatóan tisztázható.

Kezelés

A nem szíveredetű ájulás esetén gyógyszer nélkül, kis életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk az állapot tartós rendezéséért. Íme pár javaslat:

- A folyadékbevitelt fokozni kell, 30-50 ml/kg napi mennyiségig, ami egy 50 kg-s gyermeknél 1,5 – 2,4 liter folyadékot jelent.
- A koffeinfogyasztást el kell hagyni!
- A sófogyasztást kismértékben lehet fokozni (kivételt képeznek szívbetegek, magas vérnyomással élők)
- Az alvásmennyiséget és minőséget életkorhoz igazítva rendezni kell!
- Ájulásra hajlamos gyermeknek hosszas állás esetére meg kell tanítani egy egyszerű keringésrendező módszert: állás közben gyakran szorítsa össze térdeit, feszítse meg lábszár és combizmait, álljon gyakran lábujjhegyre, hajlítsa gyakran a karjait!

Amennyiben komolyabb megbetegedés nem áll a háttérben, mindenképpen javasolt a hagyományos életmód terápia az esetleges gyógyszeres kezelés bevezetése előtt!

Forrás: Heim Pál Gyermekkórház, Dr. Solymár Natália

Mikor gyanakodjon gyermekénél pajzsmirigyzavarra?

Mikor gyanakodjon gyermekénél pajzsmirigyzavarra?

A pajzsmirigyzavarok nem csak a felnőtteknél, hanem a gyermekeknél is felléphetnek, ám sok esetben csak későn kerül diagnosztizálásra.
Vizsgálati módszerek a kardiológiában

Vizsgálati módszerek a kardiológiában

A szívbetegségek kezelésében igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen az idejekorán diagnosztizált kóros eltérések megfelelő terápiájával súlyos szövődmények előzhetők meg.
Hogyan működik a növények hőmérséklet-érzékelése?

Hogyan működik a növények hőmérséklet-érzékelése?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust.
Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

A járvány egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek fontos része az iskolai étkeztetésre vonatkozó javaslatsor is.