#KORONAVÍRUS

Előállították az első vérplazma-alapú vakcinát

Csupán a fertőzöttek ötöde marad tünetmentes

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Tilos lesz az avarégetés

2020. 06. 07.
Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése, és törlik azt a rendelkezést is, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a tilalom általánossá válik az egész országban.

A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének. A légszennyezés világszerte komoly egészségügyi problémákat okoz, Európában évente 800 000 ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt.

Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti „füstgyárat”?

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek, és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz.

A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük sorra, hogy egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek, és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Egy kupac avar elégetésével annyi PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék) részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az ún. ultrafinom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, súlyos elváltozásokat okoznak, és hozzájárulnak az érrögök képződéséhez.

A megoldás – komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja, és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.

Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása, és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan ún. allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport. Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

Forrás: Levegő Munkacsoport

Nőtt az ózon mennyisége az északi féltekén

Nőtt az ózon mennyisége az északi féltekén

A troposzféra ózonja káros hatású, nem szabad összetéveszteni a sztratoszférában lévővel.
Csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban

Csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban

Jelentősen csökkent 2019-ben az unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) hatálya alá tartozó ipar- és energiaművek üvegházhatású gázkibocsátása, ennek hatására az EU-ban a kibocsátás 8,7 százalékkal csökkent tavaly – közölte az Európai Bizottság.
Ősszel rosszabbodnak a penészallergia tünetei

Ősszel rosszabbodnak a penészallergia tünetei

Az esős, párás őszi időjárás kedvez mind a kültéri, mind pedig a beltéri penész megjelenésének. Megfelelő kezelés nélkül a penészallergia egészen tavaszig megkeserítheti az arra érzékenyek életét.
Szintetikus mikroszálak környezetünkben

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.