Így előzzük meg a kullancscsípést

2020. 06. 21.
A koronavírus felhívta a figyelmet a zoonózisokra, azaz az állatról emberre terjedő betegségekre, ugyanis az életünket hónapok óta megkeserítő járvány nagy valószínűséggel denevérekről terjedt át az emberekre. Ám ez korántsem az egyetlen betegség, amely ilyen módon képes terjedni.

Jelenleg több mint kétszáz zoonózis ismert, többek között ilyen az ebola, a pestis, a madárinfluenza, a veszettség, a SARS, a HIV, a malária, a nyugat-nílusi vírus, a szalmonella, a sertésinfluenza és a Zika-vírus. Az állatról emberre terjedő megbetegedések között gyakoriak a kullancsok által közvetített fertőzések, amelynek következtében Magyarországon évente legalább tízezren kapják el így a Lyme-kórt. A kullancscsípés emellett más veszélyes betegséget is terjeszthet, ezért érdemes tisztában lenni az esetleges kockázatokkal és a megelőzési lehetőségekkel.

Mi fán terem a kullancs?

A kullancsok pókszabású ízeltlábúak, atkafélék, melyeknek Magyarországon is több tucat fajtájuk fordul elő, de közülük csak néhány jelent veszélyt az emberekre, illetve a háziállatokra. Nem maga a kullancs, hanem a tápcsatornájában lévő, és a csípéskor ejtett apró seben keresztül bejutó kórokozók okozzák a fertőzéseket. A kullancsok pár milliméter nagyságúak, de vérszívás közben és után a saját méretük többszörösére is megnőhetnek.

A parányi vérszívókkal réteken, erdőkben, vízparti sásos területen, sőt kertekben, parkokban, de még lakótelepi zöld játszótéren is találkozhatunk, így fontos, hogy mindig résen legyünk. Fajtától függően vagy a talajszinten, növényeken kapaszkodva várnak a táplálékra, vagy körülbelül 1,5 méter magasban, a cserjék, fák leveleinek fonák oldalán húzódnak meg, mint például az egyik leggyakoribb típus, az ún. közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Kifinomult érzékszervvel, „radarral” rendelkeznek, így a szem nélküli fajták is képesek észlelni a táplálékforrást. Az év bármelyik szakaszában támadhatnak, és csak a leghidegebb teleken, illetve a nyári forróság heteiben passzívak, ilyenkor a talajba húzódnak vissza. Áprilisban és májusban, illetve augusztusban és szeptemberben a legaktívabbak.

Vérszívás érzéstelenítéssel

„A kullancs az áldozatán (állat vagy ember) mozogva keresi azt a pontot, ahol annak bőre a legvékonyabb, áthatolható: elsősorban a hónaljat, a combtövet, a hajlatokat – a térdhajlatot vagy a fül mögötti bőrfelületet – részesíti előnyben. A kiszemelt pontba szúrja szájszervét, majd a nyálával együtt alvadásgátló és érzéstelenítő folyadékot juttat a bőrünkbe. A kullancs ezen jellegzetessége miatt maradhat hosszabb ideig észrevétlen a csípés, mialatt a nyállal együtt a tápcsatornájában lévő kórokozók, vírusok, baktériumok és egysejtűek is bekerülhetnek a megtámadott szervezetbe. A parazita a szúrással megnyitott seb felett apró horgokkal rögzíti magát a vérszívás idejére, ami akár napokig is eltarthat, amennyiben nem vesszük észre időben. Amikor pedig teleszívja magát, leválik a bőrről, és a seb csak ezután kezd el fájni, viszketni” – mondta dr. Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász-infektológus szakorvosa.

Kullancskórok

A kullancsok a szúrt sebbe eresztett nyállal több betegséget is közvetíthetnek, ezek közül a két legismertebb a kullancs-enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és a Lyme-kór. Hozzávetőlegesen minden ezredik kullancs hordozza a kullancs-enkefalitisz kórokozóját, a flavivírust. A kullancs utódainak is átadja a vírust, de őzek és rágcsálók is hordozhatják, ritkán pedig előfordulhatnak élelmiszerek által közvetített járványok. Például a fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje és az abból készült tejtermékek is közvetíthetik a fertőzést, így okozott járványt a kecsketej 2007-ben Magyarországon.

Az agyvelőgyulladás 3-21 napos lappangási idő után enyhe tünetekkel kezdődik, lázzal és izomfájdalommal. 1-3 napos tünetmentesség után a betegség második szakaszában azonban súlyos tünetek jelentkeznek: magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek. Az intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos állapotú betegeket, de az agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható, mivel nincsenek a flavivírus ellen ható antivirális szerek, és általában a diagnózis is késve derül csak ki. Ennek következtében Magyarországon a betegek közel felének csökken a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, körülbelül 10 százalékukban alakul ki maradandó bénulás, és 1-2 százalékuk veszti életét. Az agyvelőgyulladás azonban megelőzhető az ellene kifejlesztett védőoltás-sorozattal, amely egy éves kor felett mindenkinek ajánlott, aki gyakran jár erdős, ligetes területen, sokat kirándul vagy fut a természetben.

A másik, viszonylag gyakori, a közönséges kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegség kórokozója a Borrelia burgdorferi baktérium. A Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Néha azonban krónikussá válhat, bizonyos esetekben pedig akár évekig, évtizedekig is eltarthat. A diagnózis a klinikai kép alapján legtöbbször biztonsággal megállapítható, ilyenkor nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra, hanem el kell indítani az antibiotikumos kezelést. A megalapozatlan, jellemző klinikai tünetek hiányában végzett szerológiai teszt viszont félrevezető eredményeket adhat.

A fertőzés első, leggyakoribb tünete a csípés után minimum 1 nappal kialakuló bőrtünet (eritéma migrans), ovális alakú bőrpír a csípés helyén, amely napok-hetek alatt koncentrikus körökben, gyűrűkben tágul. Gyakran észrevétlen marad a csípés, csak a bőrtünet alapján merül fel a fertőzés. Ha ebben a korai szakaszban nem történik antibiotikumos kezelés, akkor általános tünetek kezdődhetnek, ami fejfájással, izom-és ízületi fájdalmakkal, szívpanaszokkal, gyengeséggel járhat. A tartósan kezeletlenül maradt Lyme-kór évekkel később súlyos szövődményeket: ízületi gyulladásokat, idegrendszeri és szívbetegséget okozhat.

Ezeken felül kullancs által terjesztett fertőző betegség továbbá a bőrfekéllyel, nyirokcsomó-duzzanattal járó nyúlpestis (tularemia), és többféle kullancsláz (Q-láz, vérzéses kullancsláz, mediterrán foltos láz), amelyek az emberek mellett emlősállatokban, így kutyákban és macskákban is fertőzhetnek. Európában csak kutyákban fordul elő a babéziózis, amelynek tünete a láz, a sötét, akár kávébarna vizelet, és az idegrendszeri tünetek.

Teendők kullancscsípés esetén

„A kullancscsípés ellen védekezhetünk rovarriasztó spray-k, krémek használatával, illetve kiránduláskor hosszú szárú nadrág, gyerekeknek alul-felül zárt ruházat, sapka viselésével. Este a teljes test alapos átnézésével többnyire még időben felfedezhetjük a vérszívót, hiszen a fertőzés átadásához több óra kell. Ha mégis kullancsot találunk, a legfontosabb, hogy mielőbb eltávolítsuk, közvetlenül a bőrfelszín felett csipesszel vagy cérnahurokkal megragadva, határozott mozdulattal. Nem szabad a testét megnyomni, csavargatni, krémmel fullasztani, mert ezekkel a módszerekkel a kullancs nyála, béltartalma, és ezzel együtt a kórokozók is nagyobb eséllyel bejutnak a sebbe. Orvoshoz abban az esetben forduljunk, ha valamelyik betegség tüneteit észleljük” – hangsúlyozta dr. Szabó Olga.

Forrás: Budai Egészségközpont

Rovarcsípések  földön, vízen, levegőben

Rovarcsípések földön, vízen, levegőben

Nyáron a kültéri programok számával együtt ugrásszerűen megnő a rovarcsípések előfordulása is. Ilyenkor méreganyag jut a szervezetbe, ami kisebb-nagyobb reakciót válthat ki, a csípések tünetei és kezelése pedig rovaronként eltérő lehet.
A városi parkok sem kullancsmentesek

A városi parkok sem kullancsmentesek

Nemcsak a természetben, hanem a városi parkokban is sok a kullancs, ezért érdemes elővigyázatosnak lenni.
Jazz+Az lányok újratöltve

Jazz+Az lányok újratöltve

Májusi magazinunk címlapinterjúját a Jazz+Az három énekesnőjével, Behumi Dórival, Váczi Eszterrel és Kozma Orsival készítettük volna el, de a járványhelyzet miatt a lap nem jelenhetett meg. Az énekesnőkkel már a korlátozások feloldása után beszélgettünk karrierről, családról, és arról, hogy mit gondolnak az anyaságról.
Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

A hulladékot a víz felszínéről összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére.